Tengeri határok, Chile és egy rosszalló levél

ujkelet.live

Diplomácia – libanoni tengeri határvita

Az Egyesült Államok szombaton átadta Michel Aoun libanoni elnöknek az Izrael és Libanon közötti tengeri határvita esetleges megoldására vonatkozó, hosszan tárgyalt írásbeli javaslatot.

A libanoni elnökség tweetje szerint Aoun találkozott az USA libanoni nagykövetével, Dorothy Sheavel, és megkapta Amos Hochstein amerikai közvetítő írásos javaslatát az Izraellel közös tengeri határ kijelölésére.

A libanoni állami hírügynökség közölte, hogy Aoun ezután felvette a kapcsolatot a libanoni parlament elnökével, Nabih Berrivel és Nadzsib Mikati miniszterelnökkel, hogy konzultációt folytassanak az Egyesült Államok javaslatáról.

A jelentés szerint Aoun megvitatta a két féllel, hogy „hogyan haladjanak előre a lehető leghamarabbi libanoni válasz érdekében.”

A tengeri vita, amely a gázmezők tulajdonjogával foglalkozik, júniusban eszkalálódott, miután Izrael egy földgázfúró platformot helyezett ki a Karis gázmező közelébe, amelyre részben északi szomszédja is igényt tart.

A Hezbollah terrorszervezet, amely júliusban négy drónt indított a Karis felé, támadásokkal fenyegetőzik, ha Izrael folytatja a gázkitermelést a szerinte vitatott területen.

Két héttel a diplomáciai botrány kirobbanása után

Gabriel Boric chilei elnök péntek délután vette át Izrael új nagykövetének megbízólevelét.

Az eredeti tervek szerint Gil Arcieli izraeli nagykövet szeptember 15-én vett volna részt a ceremónián, de a rituálét még aznap elhalasztották az izraeli külügy által „példátlannak” minősített lépésként.

Chile döntése válasz volt (az izraeli erőkre Molotov-koktélt dobó) palesztin tinédzser halálára egy szamáriai katonai művelet során, áll a chilei kormány közleményében, hozzátéve, hogy a ceremóniát szeptember 30-ra ütemezték át.

Röviddel ezután Chile megbízott külügyminisztere bocsánatot kért az izraeli külügy főigazgatójától, Alon Uspiztól, Boric chilei elnök magatartásáért.

Az arab államoknak nem tetszik a brit nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése

Állítólag az arab országok londoni nagykövetei levelet írtak Liz Truss brit miniszterelnöknek, amelyben felszólították, hogy ne lépjen tovább a tervvel, amit mérlegel, a tel-avivi brit nagykövetséget Jeruzsálembe költöztetéséről.

Az arab nagykövetek azt írták, hogy egy ilyen lépés „illegális és meggondolatlan” lenne – számolt be a The Guardian pénteken.

Truss múlt héten New Yorkban felszólalt az ENSZ Közgyűlése előtt, és találkozott Jáir Lapid izraeli miniszterelnökkel is, akit tájékoztatott arról, hogy felülvizsgálatra kerül sor a nagykövetség jelenlegi helyéről.

A levél aláírói között szerepelt az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is, akik 2020-ban írták alá az Ábrahám-egyezményt Izraellel, valamint az őket követő Marokkó.

A jelentés szerint az Ábrahám-egyezményt támogató országok voltak a leglelkesebb ellenzői a lehetséges nagykövetség költöztetésnek, mivel attól tartanak, hogy az Izraellel való normalizációra vonatkozó döntésükre úgy fognak tekinteni, mint ami arra késztet országokat, hogy megtörjék a tabut és áthelyezzék követségeiket Jeruzsálembe.

Hasonló kifogásokat emeltek az Egyesült Királyság európai szövetségesei is a The Guardian szerint.

Eddig csak az Egyesült Államok, Guatemala, Koszovó és Honduras nyitott nagykövetséget Jeruzsálemben. Más országoknak, köztük Magyarországnak, Csehországnak, Szerbiának és Ausztráliának mindössze hivatalos kereskedelmi vagy védelmi kirendeltségei vannak Jeruzsálemben.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️Ezen a héten is öt olyan témát hoztunk el a Közel-Keletről és a nemzetközi hírekből, amelyek rávilágítanak a társadalmi, oktatási és politikai folyamatok mélyebb összefüggéseire.Az adás témái:Gyökeres fordulat a szíriai tananyagban: Az Aszad-rezsim bukása után átírt szíriai tankönyvek elemzése. Az IMPACT-se legfrissebb jelentése szerint a pánarab narratívát egy iszlamista vonal váltotta fel, amelyből törölték a zsidó közösség történelmét, és háttérbe szorították a tudományos elméleteket.Történelmi mélyponton az izraeli PISA-eredmények: Miért nem tartható tovább az a narratíva, hogy csak a hátrányos helyzetű diákok teljesítménye húzza le az átlagot? A legfrissebb adatok elemzése azt mutatja, hogy az elitszigetek diákjai is elmaradnak a fejlett országok szintjétől.Netanjahu válasza Obamának: A volt amerikai elnök bírálataira válaszolva az izraeli miniszterelnök leszögezte: a zsidó nép nem idegen megszálló a saját ősinek földjén, és a béke valódi akadálya a létezésük elutasítása.Bojkott a brit könyvpiacon? Neil Blair irodalmi ügynök megszólalása arról, miért nem volt hajlandó egyetlen nagy brit kiadó sem megjelentetni a korábbi túsz, Eli Sarabi megrázó emlékiratát.Tiszteletadás A diplomatában: Hogyan emlékezik meg a Netflix népszerű sorozatának negyedik évada Hersh Goldberg-Polinra, és mit üzen ez a túszok emlékezetéről?A szokásos bónusz témaTartsatok velünk ezen a héten is, hogy képben legyetek a legfrissebb izraeli és közel-keleti fejleményekkel!👉 Nyomj a Követés (Follow) gombra, hogy ne maradj le az új epizódokról, és ha tetszett az adás, értékeld a műsort Spotify-on!#Izrael, #Közel-Kelet, #Oktatás, #PISA, #Szíria, #Netanjahu, #Kultúra, #Politika
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

“Tengeri határok, Chile és egy rosszalló levél” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.