Ziva/ujkelet.live
Romániának szándékában áll az izraeli Vaskupola rakétaelhárító rendszer megvásárlása, közölte a Haaretz hírportál a múlt héten, mellékelve egy terjedelmes interjút Vasile Dîncu román védelmi miniszter aktuális jeruzsálemi látogatásának apropóján, hozzátéve azt is, hogy amennyiben a szerződés megkötettik, a NATO tagállam Románia lehet az első uniós ország, amelynek sikerül beszerezni teljes egészében a nagy elismerésnek örvendő izraeli rakétavédelmi rendszert.
A Haaretznek akkor még sejtelmesen nyilatkozó Dîncu nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni, azt viszont hangsúlyozta, – nem feltétlenül a Vaskupolára utalva, hogy országa alig várja az innovatív izraeli biztonsági technológiák beszerzésére vonatkozó együttműködési megállapodások aláírását.
Ezt követően, néhány nappal izraeli útja után a digi24 román hírcsatornának megerősítette, hogy a reményteli tárgyalások az ügyben megkezdődtek, a bejelentést azzal a felütéssel kezdve, hogy az akvizíció (vagy az oda vezető út) immár nem egy álom.
Tekintettel a tovább mérgesedő ukrajnai helyzetre, ami kétségtelenül más megvilágításba helyezi a védelmi prioritásokat az Oroszországgal szomszédos – akár NATO tagok esetében is, a román védelmi miniszter először a Haaretzben közölt meglebegtetésének, majd a román médiában történt megerősítésének mégsem volt nagy visszhangja. A héber médiát a közelgő választások mellett az egyre feszültebbé váló palesztin konfliktus foglalja le. A románok pedig a hírt közlő, kötelező két bekezdésnél tovább nem láttak benne különösebben nagy jelentőségű címlapsztorit, aminek más oka nincs, minthogy az álom, amelyre a román védelmi miniszter utalt meglehetős luxuskivitelben, a közeljövőben nem tűnik megvalósíthatónak, ezért – ahogyan a Haaretz is ügyesen manőverezve, nem a vételre, hanem annak feltételes módjára helyezték a hangsúlyt.
Továbblépve azon, hogy Dîncu bejelentésére nem érkezett hivatalos visszajelzés az izraeli fél részéről, amit a katonai cenzúrán túl a román média a Vaskupola népszerűsítését szolgáló, mindkét oldali propagandaként értelmezett, a Szabad Európa román nyelvű újság mégis utánajárt a hírnek – igaz még a hazai pályán megerősítést nyert digi24 interjú előtt, de a kapott válasz így sem változtat a lényegen.
A román hírportál a Védelmi Minisztérium több képviselőjével, illetve a hadsereg tisztviselőivel egyeztetve, azt a választ kapta, hogy Románia valóban meg akarja vásárolni az izraeli védelmi rendszert. Az apróbetűs részben rejlő lényeg, ami ellehetetleníti az akvizíciót, hogy nem egyes alkatrészeit, hanem teljes egészében az egész Vaskupola rendszert vásárolná meg, és nem a múlt hét óta, hanem már évekkel ezelőtt felvetődött a román hadsereg ezirányú szándéka.
„2017-’18 óta tárgyalunk a Rafael céggel, amely a védelmi rendszer egy részét fejlesztette ki. Akkoriban ez nem volt számunkra prioritás, a Vaskupola sem volt annyira ismert. Ráadásul csak a rendszer egy részét kínálták nekünk. Nem született megállapodás. Igen – mint minden Oroszországhoz közeli államot, most jobban érdekel minket [a Vaskupola]. Nem a rendszer darabjait szeretnénk megvásárolni, hanem a teljes telepítést. Nem tudom, sikerül-e megállapodni, ezt egyelőre még korai állítani, de igen, a Vaskupola pontosan olyan tüzérségi támadások ellen használható, mint amilyeneket Oroszország vet be Ukrajnában” – nyilatkozta az egyik megkeresett forrás.
A román védelmi minisztérium a helyi médiának egyébként elismerte, hogy 100 millió eurót meghaladó „SHORAD/VSHORAD integrált Vaskupola-szerű védelmi rendszer” megvásárlásra kért és kapott engedélyt a parlamenttől a 2025-’30 közötti időszakra tervezett finanszírozásra, de az akvizíciók lebonyolításának módjáról még nem született döntés.
Visszatérve az izraeli rakétavédelmi vásárlásra, mivel a román hadsereg a 155 négyzetkilométernyi területet lefedő rendszerből legalább 2-4 komplett létesítmény megszerzésében érdekelt – beleértve a radart, az indító akkumulátort, a parancsnoki központot és a rakétákat, amelyet Izrael és az Egyesült Államok közösen, több cégen keresztül fejleszt és gyárt, a teljes rendszer értékesítéséhez értelemszerűen az összes érdekelt fél jóváhagyása szükséges, ami szinte lehetetlen a jelen körülmények között.
A Defensromania.ro hírportál megjegyzi, hogy a megállapodás nemcsak azért kivitelezhetetlen, mivel az izraeliek által az USA-val közösen kifejlesztett védelmi rendszer eladásához az amerikaiak beleegyezése is kellene, hanem főleg azért, mert biztonsági okokból Izraelnek jelenleg nem áll szándékában a rendszer értékesítése, legfeljebb egyes alkatrészek, mint például a radar eladásáról lehet szó, amire már korábban is volt példa és nem számít akkora újdonságnak.
Izrael ezidáig valóban csak egy részét értékesítette a rendszernek, mint például az indító akkumulátort vagy a radarkomponenst, amelyet Szingapúr, Kanada, Dél-Korea, India, Finnország, Szlovákia és Csehország már megvásárolt. Az elmúlt években keringő riportok szerint a teljes rendszert Izrael más országoknak kívánja eladni, köztük Ukrajna, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia illetve Azerbajdzsán, de eddig ilyen eladásra hivatalosan nem került sor, vagy Izrael cáfolta őket.
Izrael elutasította a Vaskupola rakétavédelmi rendszer értékesítését Ukrajnának
Ez utóbbi tényt, egyébként maga Dîncu is elismerte, mondván a védelmi rendszer embargó alatt áll, az Egyesült Államok és Izrael kezeli, ugyanakkor nagy esélyeket jósolt az ügyletnek, amely a jövőben hatékony rakéta elleni védelmet biztosít országának, majd rátért arra, hogy Románia jelenleg azon dolgozik, hogy megújítsa elalvult katonai rendszerét.
Amint a Haaretz interjú során Dîncu megjegyezte, az izraeli Elbit cég eddig is érdekelt volt az orosz gyártású MiG-29-es repülőgépek illetve a IAR Socat Puma helikopterek korszerűsítésében. Ugyanakkor, Románia érdeklődik a nyugati újítások iránt, ezért a MiG-29-eseket körülbelül egy éven belül kivonják a forgalomból és a katonai állomány korszerűsítésére kiírt több mint egymilliárd eurós pályázatra jelentkező katonai kommunikációs berendezéseket és drónelhárító rendszereket szállító Elbit is a nyertesek között lehet, és ez az álom sokkal inkább megvalósíthatónak tűnik.
