ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság korábbi drámai ítélete után:
A Legfelsőbb Bíróság múlt heti éles megrovását követően, miszerint hatályon kívül helyezte egy korábbi bírája, Menachem „Meni” Mazuz kinevezését, mint a magas szintű kinevezéseket vizsgáló bizottság új állandó vezetője, a kabinet szerdán jóváhagyta Eljakim Rubinstein volt főügyész és a Legfelsőbb Bíróság korábbi bírájának ideiglenes kinevezését a bizottság elnöki posztjára.
Rubinstein pénteken tájékoztatta Gali Baharav-Miara főügyészt arról, hogy elfogadja az ideiglenes posztot, melyet a katonai tartalékos szolgálathoz hasonlított, ilymódon feladatköre, mindössze az Izraeli Védelmi Erők új vezérkari-főnök jelöltje, Herci Halevi vezérőrnagy kinevezésére vonatkozó felülvizsgálatra korlátozódik.
Közvetlenül Rubinstein kinevezésének szerda esti bejelentését követően Beni Gantz védelmi miniszter azonnal benyújtotta a jelölt [Halevi] kinevezési kérelmét a bizottságnak, annál is inkább, mivel a november elsején tartandó választásokig végigvinni az egész jelölési procedúrát – beleértve az őszi ünnepek miatti kieső időt, majdhogynem lehetetlen feladatnak tűnik.
A bizottságnak ugyanis először hivatalosan közzé kell tennie Halevi jelöltségét, a nyilvánosság, az érdekelt felek és a szervezetek részéről történő véleményezés végett és csak mindezek megvitatása után születhet végleges döntés a kinevezésről, ami végképp akadályokba ütközhet, amennyiben a választásokon a jelenlegi koalíció veszíteni fog.
A Legfelsőbb Bíróság múlt heti ítélete felhívta a figyelmet az ideiglenes kormányra vonatkozó jogi korlátozásokra magas rangú tisztviselők állandó kinevezése esetén, kivéve, ha rendkívüli körülményről van szó. A döntést azután hozták, hogy Baharav-Miara főügyész visszautasította a bíróság arra vonatkozó javaslatát, hogy Mazuz kinevezése ideiglenes legyen, így a bírák végül a kinevezést semmissé tették.
Israelex ’22 – Siklit eltilthatják a novemberi választásokon való indulástól
A Központi Választási Bizottság szerdán kizárta a Jamina párt korábbi szakadár képviselőjét – Amicháj Siklit, aki így nem indulhat a következő választáson a Likud-listán, ugyanakkor engedélyezte, hogy Sikli kiugrását jóval később követő Idit Szilman (volt Jamina) megtarthassa biztos, 16. helyét a Likud jelöltlistán.
A bejelentést követően a Likud szóvivője közölte, hogy az „abszurd döntés” ellen, amely „súlyos csapást mért a demokráciára” pártja a Legfelsőbb Bíróságon fellebbezni fog.
Siklit, korábbi frakciója tíz hónappal azután (áprilisban) utasította ki a Jaminából, hogy tulajdonképpen már a Bennett-kormány megalakulása előtt átállt az ellenzék oldalára. Kizárása után – ahhoz, hogy kikerülje pártjának szankcióit, megállapodást kötött a jeruzsálemi kerületi bírósággal, amely lehetővé tette számára, hogy lemondása esetén újra indulhasson a novemberi választáson, nem mellesleg a politikai karrierjét megmentő, a Likud – Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető saját jogon kiosztott – kényelmes 14. helyén.
A szerda esti döntésre reagálva Sikli „páratlan igazságtalanságnak” nevezve a „bizarr és politikai döntést,” majd a korábbi bírósági megállapodásra hivatkozva, kijelentette, mindezek tudatában független listát alakított volna. Sikli különutas politikája azonban, ugyanolyan reménytelen vállalkozás lenne, mint korábbi párttársa Ajelet Saked többszöri pálfordulásai a legutóbbi néhány hónap alatt.
Sakedhez képest, azonban Sikli mindvégig kitartott választott ellenzéki hozzáállása mellett, így hűségét jutalmazva, a volt miniszterelnök előkelő helyet biztosított számára a Likud frakcióban a következő politikai ciklusban. A döntést, bár etikailag kifogásolható, a jeruzsálemi kerületi bírósággal való kiegyezést követően elfogadhatónak lehet nevezni. Megjegyzendő, a bizottság nem is etikai alapon döntött a kizárásról, hanem mert helyt adott a baloldali Meretz által benyújtott petíciónak, amely azt állítva, miszerint Sikli nem mondott le időben képviselői mandátumáról a Jaminából való menesztése után, jogos a novemberi választáson való eltiltása.
A bizottság elfogadta az érvelést, és a döntést Amit Jitzak bíró azzal indoklta, hogy Sikli 50 napot várt azt követően, hogy a Jamina kizárta és a bírósághoz fordult mentelmi kérelmével, majd csak ezután mondott le, amikor biztos volt a pozitív döntés, ami a bíró szerint ésszerűtlen.
Amennyiben a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezést elutasítják, kínos helyzetbe hozhatja Netanjahut, ugyanis a saját jogon kiosztható három hely közül, a 14. helyre már nem delegálhat új jelöltet, mivel a végleges listát a párt bizottsága szeptember 15-én véglegesítette.
A volt miniszterelnök által kiosztható 16. hely várományosa, a szintén Jamina-dezertőr Szilman ellen, a Meretz hasonló petíciót nyújtott be, amit a bizottság azonban elutasított.
Másrészről, a Központi Választási Bizottság csütörtökön fog dönteni azokról a petíciókról, amelyek két arab párt – az iszlamista Ra’am és a nacionalista Balad kizárását kezdeményezik.
A Ra’am tavaly júliusban, az első független arab pártként csatlakozott az egységkormányhoz, így nem valószínű, hogy terrorizmus támogatása illetve Izrael elutasítása miatt kizárnák.
A Balad viszont szélsőséges, palesztin nacionalista nézeteiről ismert, és a Központi Választási Bizottság többször is eltiltotta az indulástól – legutóbb 2009-ben, azzal az indokkal, hogy nem ismeri el Izrael Államot, és fegyveres harcra szólít fel az ország ellen, a Legfelsőbb Bíróság azonban rendszeresen hatályon kívül helyezte kizárását.
