ujkelet.live
Az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora szövetséget alkotó két frakció hétfőn megállapodott abban, hogy közösen indulnak a soron következő parlamenti választásokon, miután Benjamin Netanjahu ellenzéki vezetőnek sikerült áthidalnia az ultraortodox iskolákban folyó világi oktatással kapcsolatos régóta fennálló nézeteltéréseiket, jelentette a Ynet hírportál.
A haszid Agudat Iszrael és a konzervatívabb, nem haszid Degel HaTorah régóta állandó tagja Netanjahu jobboldali és vallásos tömbjének, és a kettejük közötti szakadás azzal fenyegetett, hogy összetöri Netanjahu reményeit, hogy visszatérjen a hatalomba.
Netanjahu az elmúlt hetekben figyelmeztette őket, ha az egyik frakció nem lépi át a választási küszöböt, akkor a blokknak nem lesz 61 mandátuma, és a Tóra világa nagy károkat fog szenvedni.
Csupán három napnyira a november 1-jei szavazás jelöltlistáinak benyújtásának végső határidejéig, Netanjahu mindkét oldalra erős nyomásgyakorlási kampányt folytatott, ígéretet téve arra, hogy ha újra választják miniszterelnöknek, biztosítani fogja az ultraortodox iskolák finanszírozását, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az állami normáknak és tanítanak-e szekuláris tantárgyakat.
A vita középpontjában a haszid Belz-dinasztia – Izraelben a második legnagyobb – és az oktatási minisztérium közötti tárgyalások állnak egy új, különálló iskolarendszer létrehozásáról, melynek tanterve olyan tantárgyakat is tartalmazna, mint pl. matematika, angol és természettudományok, a jelenleg 50-60%-os helyett teljes állami támogatásért cserébe.
Nem haszid társaik kifogásolták a lépést, amelyet diszkriminatívnak ítéltek, és oktatási intézményeik költségvetésének emelését követelték, de a tanterv változtatása nélkül, a potenciális Netanjahu vezette kormányhoz való csatlakozás előfeltételeként.
Egy ilyen lépés azonban várhatóan jogi akadályokba ütközik az oktatott alaptanterv hatóköre és az intézmények által kapott finanszírozás összege közötti kapcsolat hiánya miatt, ezért jogszabályba kell foglalni, beleértve a „felülírási záradék” elfogadását is, amely megakadályozná, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezze.
A Kan közrádió kedd reggeli riportja szerint a megállapodás hátterében Netanjahu és a Degel HaTora szellemi vezetője, Gerson Edelstein unokája közötti konzultáció áll. A riport szintén megjegyzi, hogy bizonyos jogi nehézségek várhatók a szekuláris tárgyakat nem oktató intézményeknek folyósított költségvetés növelések kérdésében.
A Kan szerint azonban a Jahadut Hatora szétválásának megakadályozása nem garantálja az ultraortodox blokk egységét.
A hatályos törvények értelmében az iskoláknak az alaptanterv szerint tantárgyakat kell kínálniuk ahhoz, hogy teljes állami finanszírozásban részesüljenek, amely ösztönző célja annak biztosítása, hogy az ultraortodox iskolarendszerben tanuló gyerekek megszerezzék az élethez szükséges készségeket, például írás, olvasás és számolás.
A megállapodás egy nappal azután jött létre, hogy a New York Times nyomozása feltárta az oktatási hiányosságokat a New York-i haszid iskolákban, ahol a diákoknak kevés nem vallásos oktatást kínálnak.
Sok ultraortodox közösség kerüli az alaptantervet intézményeiben, és kijelenti, hogy az oktatásnak csak a tóratanulmányokra kell összpontosítania.
Jifat Sasa-Biton oktatási miniszter, a Netanjahu-ellenes tömbhöz tartozó, Beni Gantz vezette Nemzeti Összetartozás párt tagja, a megállapodást a belzi iskolarendszer oktatási körbe való beemelésére irányuló erőfeszítések megtorpedózásaként jellemezte. Sasa-Biton szerint minisztériumának terve tiszteleben tartotta volna az ultraortodox életmódot.
„De Netanjahu kész eladni ezeket a gyerekeket és az ország jövőjét politikai érdekei miatt” – mondta.
Egy sor tweetben Naftali Bennett rotációs-miniszterelnök a megállapodást „veszélyes”-nek nevezte ,,Izrael Állam jövőjére”.
A megállapodás „egyszerűen igazságtalan… a fiatal ultraortodoxokkal szemben, akiket a zsiványok tudatlanságra ítéltek, akik felkészületlenül mennek a világba, nem képesek eltartani magukat vagy családjukat… és az izraeli állampolgárokkal szemben, akiknek el kell viselniük a növekvő adóterheket, hogy lehetővé tegyék ezt az életformát” – írta.
Jáir Lapid miniszterelnök Jes Atid pártja azzal vádolta Netanjahut, hogy „ultraortodoxok százezreinek jövőjét veszélyezteti a munkaerőpiacon és megélhetési képességüket… gondolkodás nélkül”.
