ujkelet.live
A zsidó állam és Jordánia között az elmúlt években viharossá vált diplomáciai kapcsolatok javítása érdekében a hivatalba lépő Naftali Bennett és kormánya, majd utóda Jáir Lapid miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter illetve Jichák Herzog elnök többszöri személyes látogatásaik alkalmával a feszültség enyhítésére törekedtek, több kevesebb sikerrel.
A kialakult meglehetősen törékeny nyugalmat és a kedélyeket azonban újfent felkavarta a jeruzsálemi vezetés bejelentése, miszerint a dél-izraeli Ramon repülőteret a palesztinok külföldre történő utazása céljából rendelkezésre bocsátja. A palesztinok normalizására irányuló gesztus azonban a jordán tisztviselők felháborodását váltotta ki, azt állítva, hogy a jeruzsálemi terv veszélyezteti a királyság gazdasági érdekeit, nemkülönben sérti Jordánia légterének szuverenitását.
Az ominózus terv szerint – feltéve, ha egyszer beindul – a palesztinok ,,egy biztonságos átjárón” keresztül jutnának Júdea és Szamáriából Aravába majd a Ramon repülőtérre.
Izrael szerint a bevezetésre kerülő jószándékú felajánlás jelentősen tehermentesítené az Allenby-átkelőt, amelyet eddig a palesztinok tömegesen használtak, ugyanis a külföldre való utazáshoz eddig át kellett jutniuk Jordániába, ahol felszállhattak valamilyen tetszőleges járatra vagy nehezen beszerezhető belépési engedélyt kellett szerezniük Izraelbe, hogy a Ben Gurion repülőtérről utazhassanak tovább.
A bejelentett eredeti terv az volt, hogy hétfőtől a Pegasus Airlines és az AtlasGlobal heti két különjáratot indít a palesztin területek lakosai számára a törökországi Antalyába, majd szeptembertől Isztambulba. A Turkish Airlines tervezett járatindításának késése miatt, az izraeli Arkia légitársaság rögtön lecsapott a lehetőségre és beszállt a palesztinok első járatának üzemeltetésébe. Ilymódon az első ciprusi járat hétfőn sikerrel felszállhatott, és elvileg pénteken indul Lárnakából vissza.
A helyi jordán sajtó és különböző arab hírügynökségek azonban arról számoltak be, hogy egyes jordániai tisztviselők szerint a ramoni járatok ilyen célú üzemeltetése ellenkezik a két ország közötti együttműködés és béke szellemével.
Ugyanis, amennyiben menetrendszerűen beindulnak az izraeli járatok, jelentősen megtizedelik a Jordánián áthaladó palesztin forgalmat, ami jelentős bevételkiesést okozna a szomszédos királyságnak figyelembe véve, hogy az Allenby hídon keresztül évente mintegy fél millió palesztin átutazó lépi át a határt.
A jordán tisztviselők felháborodását az okozta, hogy számításaik szerint a Ramon repülőtér megnyitása, 55-65 százalékkal csökkentheti a Jordániába belépő potenciális palesztin utazók számát.
A londoni székhelyű Al-Araby Al-Jadeed pánarab hírügynökség a jordán parlament képviselőit idézte, miszerint Izrael azon terve, hogy átirányítja a palesztin lakosokat a Ramon repülőtérre, ártana a helyi légitársaságoknak, amelyek régóta a palesztinok más országokba történő átutazására alapozzák bevételeiket.
A kialakult feszültség mértékét, más források, mint például az Al Jazeera hírportál által idézett elemzők úgy értékelik, hogy a kezdeményezés károsíthatja vagy késleltetheti a két ország között folyamatban levő stratégiai projekteket, például izraeli gáz exportját Európába a Jordánián áthaladó arab gázvezetéken keresztül.
Másrészről az arab média szakértői annak a lehetőségét is felvetették, hogy a Ramon repülőtér sérti Jordánia szuverenitását, mivel kihat a Jordánia déli részén működő Husszein király reptér légi navigációjára, valamint a járatok le- és felszállása során, állítólag megsértik a szomszéd légterét.
A jordánok levezetésként a rámalláhi vezetés nagyobb ellenállására számítanak. Musza Rahhal, a Palesztin Közlekedési Minisztérium szóvivője az Arabi21 arab hírportálnak ugyan nem tetszését fejezte ki az izraeli akcióval kapcsolatban és a lehetőség kihagyására szólította fel a palesztinokat (nem túlzott sikerrel), ugyanakkor Rámalláh ezidáig nem tiltotta be a ramoni reptér használatát a palesztinok számára.
A Palesztin Hatóság miniszterelnöke, Mohammad Stájje korábban azzal érvelt, hogy amennyiben Izrael valóban enyhíteni akarná a palesztinokra vonatkozó korlátozásokat, akkor újranyitná azt a nemzetközi repülőteret Jeruzsálem és Rámalláh között, amelyet 2000-ben a második intifáda kitörése után lezártak a polgári forgalom elől.
Beni Gantz védelmi miniszter azonban támogatja a kezdeményezést, és cserébe követeli, hogy a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász ne indítson eljárást a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon, valamint hogy folytassa a harcot a palesztin terrorizmus ellen.
