Nesama David/ujkelet.live
Minden izraeli tudja, hogy országunk és huncutságunk nem ismer határokat. Előbbire az Alaptörvény hiánya emlékeztet, utóbbira pedig minden nap példát kapunk, néha többször is. Előre jelzem, nem kell megijedni, politikáról nem lesz szó.
Na de, napjaink rohanó világában ugyan ki foglalkozna olyan apróságokkal, mint a határok, jelen esetben a városhatárok?
A saját magam által feltett kérdést oknyomozó újságírói tevékenységem gyümölcsének köszönhetően meg tudom válaszolni: egy, az az egy személyt biztos, hogy érdekel:
Az úr Mose Nuszbaum 47 éves ramat gáni lakos, aki egyébként cabar.
Nuszbaum úr két üzlethelyiséggel rendelkezik a Givatajim-Tel Aviv “határon”.
Húsz évvel ezelőtt bérbe vett majd megvett egy üzlethelyiséget egy hosszú útszakaszt megszakító kanyarban, ahol Givatajim minden különösebb csinnadratta nélkül átadja az aszfaltot Tel Avivnak.
Nuszbaum úrt megfogta a hely szelleme, és úgy gondolta, üzleti vállalkozását egyfajta közel-keleti Burkusország-Galícia határra alapozva virágoztatja fel. (Nuszbaum úr magyar gyökerekkel rendelkezik, édesapja nagy kedvence Kodály Zoltán Háry János operája volt.)
Kezdetnek két részre osztotta az üzlethelyiséget, mert Nuszbaum úr, ahogy azt a megismerkedésük első szakaszában elárulta, a kreatív gondolkodás híve.
A Háryban ugyebár a határ egyik oldalon a fagy és a jég az úr, míg a másikon hét ágra süt a nap. Az őrszem kulacsában a bor még az árnyékban is felmelegszik. Adja magát a dolog, hogy a felmelegedett bort a határon átküldve a kollégának lehűtik, ügye? És fordítva, természetesen.
Ennek a közel-keleti verziója: Swarma evés Givatajimban (a Swarma Givatajim falatozóban), melyet a két lépéssel arrébb lévő Tel Avivban vásárolt üdítő kísér (Kioszk Tel Aviv). A sorrend fordítva is működik.
Megmondom őszintén, nem egészen értettem a párhuzamot az operával, igaz, én Nuszbaum úrral ellentétben, nem vagyok jó kreatív gondolkodásban.
A határ két oldalán a falatozásra és üdítőzésre vasárnaptól csütörtökig 11-22 óráig, míg pénteken 11-15 óráig van lehetőség. Szombaton zárva.
A költségek tekintetében a swarma a givatajimi átlagárakat tükrözi, míg az italok a tel avivi átlagot. A minőség: átlagos, de legalább útlevelet nem kell felmutatni.
Sábát Sálom!
*A Tel Avivban beszélik az Új Kelet Live heti rovata, tartalma félig-meddig fiktív avagy teljesen fiktív.
További részek: link