ujkelet.live
Az Izrael és Libanon közötti tengeri határvitában közvetítő amerikai megbízott, Amos Hochstein hétfő éjszaka Izraelbe utazott, hogy találkozzon Jáir Lapid miniszterelnökkel.
Látogatása szokatlan volt, mivel Hochstein rendszerint visszatér Washingtonba a bejrúti tárgyalásait követően.
A Ynet hírportál izraeli tisztviselőket idézett, mondván, Hochstein látogatása azt jelzi, hogy az amerikaiak elhatározták, gyorsan lezárják a határvitát, és elkerülik az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet provokációit.
A Biden-kormány a libanoni mérsékelt kormány megerősítésére és a Hezbollah terrorszervezet politikai befolyásának gyengítésére törekszik.
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán összeül Jeruzsálemben, hogy megvitassák Hochstein libanoni tisztviselőkkel folytatott legutóbbi találkozóját követő tárgyalások állását, valamint a Hezbollah által jelentett fenyegetéseket Északon.
Hochstein a rövid látogatás után visszautazott Washingtonba, de a tisztviselők értesülései szerint a tárgyalások pozitív irányba haladnak, és heteken belül megállapodás születhet.
„A látszólagos kompromisszumban egyik fél vágyai sem teljesülnek teljes egészében” – mondta egy tisztviselő.
A hétfői bejrúti találkozók után Hochstein optimista volt.
,,Továbbra is bizakodó vagyok, hogy folyamatos előrelépést tudunk elérni, ahogyan az elmúlt hetekben tettük, és várom, hogy visszatérhessek a régióba a végső megállapodás megkötéséhez.”
Úgy tűnt, hogy ezt az optimizmust osztja Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök is, aki feltartotta a hüvelykujját, amikor távozott az ülésről.
Mindeközben a Hezbollah vasárnap drónfelvételeket tett közzé izraeli hajókról a Karis-gázmezőn, a Földközi-tengeren.
Libanon azt állítja, hogy a Karis-fúrótorony vitatott területen van, míg Izrael kitart amellett, hogy az ENSZ által elismert kizárólagos gazdasági övezetének részén van.
A Hezbollah Al-Manar TV-ben sugárzott felvételén izraeli hajók láthatók a Karis-gázmező felett a koordinátáikkal. A videó egy rakéta képével zárul, amelyen arabul és héberül a „hatótávolságon belül” felirat szerepel.
Az izraeli hadsereg fokozta a védelmét a földgázfúrónak, attól tartva, hogy a Hezbollah kísérletet tesz a megtámadására, közölte az izraeli média kedden.
Az Irán támogatását élvező terrorszervezet vezetője, Hasszán Naszrallah múlt hétfőn azt mondta, hogy minden izraeli gáz- és olajmező potenciális célpont. ,,Sem a tengeren, sem a szárazföldön nincs olyan célpont, melyet az ellenállás precíziós rakétái ne érnének el” – nyilatkozta az Al Mayadeen-nek.
A 12-es csatorna keddi jelentése szerint az Egyesült Államokon és Franciaországon keresztül Izrael figyelmeztette a terrorcsoportot, hogy a Karis-gázmező ellen tett minden lépés erőteljes izraeli katonai választ von maga után.
Izrael néhány héttel ezelőtt megerősítette erőit a Karis-gázmező körül, miután elfogták a Hezbollah négy drónját a Földközi-tenger felett.
Az Izraeli Védelmi Erők július 2-án elfogott három, Libanonból indított ellenséges drónt, melyek Izrael gazdasági vizei felé tartottak.
Az egyik drón elfogását egy F16-os vadászgép hajtotta végre, a két másikat pedig a haditengerészet Szá’ár 5 osztályú INS Eilat rakétahajóról indított Barak rakéták.
A Hezbollah vállalta a felelősséget az incidensért, melyről azt állította, hogy hírszerzési célból hajtotta végre. A terrorszervezet hangsúlyozta, hogy ,,a küldetést végrehajtották, és az üzenetet átadták”.
Az izraeli hadsereg később közölte, hogy június végén is lelőtt egy Libanonból indított Hezbollah-drónt, melyet ,,nagy távolságra a tengeri határtól” fogták el Libanon kizárólagos gazdasági övezetében. Az izraeli hadsereg hangsúlyozta, hogy nem jelentett fenyegetést vagy veszélyt Izrael vagyonára nézve.
Az Energean brit-görög energiacég, amely 2016 óta rendelkezik a Karish gázmezők jogaival, június elején állította fel a fúrótornyot Haifától mintegy 80 km-re nyugatra.
Naszrallah erőszakkal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a vitatott területtől délre található Karis fúrótornyot abban, hogy földgázt termeljen, ami várhatóan rövidesen megkezdődik.
Az izraeli katonai tisztviselők attól tartanak, hogy a Hezbollah gázmezőt célzó bármilyen támadása olyan izraeli választ válthat ki, ami nagymértékű eszkalációhoz vezethet a libanoni fronton.
Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.
Mindketten új földgáz mezők feltárását és fejlesztését remélik a Földközi-tengeren az elmúlt évek számos nagy felfedezése nyomán.
A súlyos gazdasági válságban lévő Libanon különösen érdekelt a tengeri energiaforrások fejlesztésében.
Az Egyesült Államok körülbelül egy évtizede közvetít az ügyben, de áttörésre csak két éve került sor.
[…] Óvatos optimizmus: Lapid találkozott az izraeli-libanoni tengeri határvitában közvetítő ameri… […]