ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy a hatóságok megvonhatják az állampolgárságot azoktól, akik terrortámadásokat és más olyan bűncselekményeket követnek el, amelyek bizalommal való visszaélésnek minősülnek Izrael Állammal szemben.
Az ítélet kimondja, hogy az ilyen cselekményeket végrehajtó állampolgároktól akkor is megvonhatják az állampolgárságot, ha nincs más állampolgárságuk, ugyanakkor a belügyminiszter köteles tartózkodási engedélyt adni az illetőnek.
A kikötés biztosítja, hogy a törvény által érintettek megtartsák az állampolgároknak járó összes jogot, kivéve a szavazáshoz valót.
Az Adalah – Az Izraeli Arab Kisebbségi Jogok Jogi Központja – baloldali csoport arra figyelmeztetett, hogy az ítélet „ellentétes a nemzetközi jog elveivel”.
Ajelet Saked belügyminiszter, akinek hivatala felügyeli az állampolgárság ügyét, azt mondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a döntésével „megerősítette a nyilvánvalót”, de „a törvény nyelvével ellentétes értelmezést” fogadott el azáltal, hogy megköveteli az államtól, hogy biztosítson tartózkodási státuszt azoknak az érintetteknek, akik nem rendelkeznek más ország állampolgárságával.
A csütörtöki döntés válasz egy petícióra, amely két izraeli arab terrorista állampolgárságának megvonására irányuló állami erőfeszítésekre vonatkozik.
A bírói testület a szóban forgó gyakorlatot széles körben jóváhagyta, de a kérelmet az elé terjesztett két ügyben elutasította, arra hivatkozva, hogy az állam több hibát is elkövetett a kérelmek benyújtása során.
Döntésüket indokolva a bírák azt írták, hogy az állammal szembeni bizalomsértő cselekményt elkövetők állampolgárságának megvonása „világos és egyértelmű deklaratív üzenetet közvetít, hogy az állam megtagadhatja legalapvetőbb kötelességeit az állam bizalmával visszaélő polgárokkal szemben.”
Meghatározva, hogy mely cselekmények minősülnek bizalommal való visszaélésnek, a bíróság a terrortámadásokat, a hazaárulásnak vagy súlyos kémkedésnek minősülő cselekményeket, valamint az ellenséges államban való állandó tartózkodásra jogosító állampolgárság megszerzését sorolta fel.
A bíróság elutasította az olyan személyek tartózkodási engedélyének visszavonását, akik nem rendelkeznek más országban állampolgársággal, azzal érvelve, hogy ez túl messzire menne, és más országok sem tesznek ilyet.
