ujkelet.live
Joe Biden amerikai elnök pénteken Betlehemben (Palesztin Hatóság területe, „Ciszjordánia” A-zóna) nyilvánosan elkötelezte magát az 1967-es határokon alapuló kétállami-megoldás mellett, kölcsönösen elfogadott földcserékkel, visszatérve az Obama-kormány álláspontjához, de elismerte, a helyzet nem teszi lehetővé a béketárgyalások újrakezdését.
Biden és a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász találkozója pénteken 90 percig tartott, és megvitatták a terepen kialakult helyzetet, Biden tárgyalásait az izraeli vezetéssel és az arab vezetőkkel tervezett találkozóit Szaúd-Arábiában.
A Fehér Ház szerint Biden a találkozó során elmondta Abbásznak, hogy az Egyesült Államok álláspontja, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, de hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája továbbra is az, hogy a szuverenitás konkrét határait Jeruzsálemben az izraeliek és palesztinok közötti végleges státuszról szóló tárgyalásokon kell rendezni.
A Walla riportere szerint Biden sajtótájékoztatón tett nyilatkozatát –melyben először ismertette elnökként az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának paramétereit – győzelmeként értékelték a palesztinoknak, akik diplomáciai eredményt reméltek az elnök látogatásától a konfliktussal kapcsolatos részletesebb nyilvános amerikai álláspont formájában.
,,Még ha jelenleg nem is érett meg a talaj a tárgyalások újraindítására, az Egyesült Államok és a kormányom nem adja fel a palesztinok és az izraeliek egymáshoz való közelítését” – mondta az elnök.
,,A palesztin nép megérdemel egy saját államot, amely független, szuverén, életképes és összefüggő” – mondta Biden. ,,Két állam az 1967-es vonalak mentén, kölcsönös megállapodással a cserékről, a legjobb módja továbbra is annak, hogy egyenlő mértékű biztonságot, jólétet, szabadságot és demokráciát érjünk el a palesztinok és az izraeliek számára.”
Noha Biden közvetlenül nem ismerte el Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeli palesztin állam fővárosaként, azt mondta, hogy Jeruzsálem „minden népe városa kell legyen, szent helyein a status quó megőrzésével”, és „a Jordán Hasimita Királyság továbbra is őrzőként szolgál… mindannyiunknak kijár, hogy hiteinket békében, biztonságban és méltóságban gyakoroljuk.”
Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz is, hogy maguknak a palesztinoknak lépéseket kell tenniük „a kormányzás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása érdekében”, hogy „felszabadítsák a palesztin népben rejlő hihetetlen potenciált”.
Biden kifejezetten sürgette Mahmúd Abbász elnököt, hogy „küzdjön a korrupció ellen, mozdítsa elő a jogokat és szabadságokat, javítsa a közösségi szolgáltatásokat” annak érdekében, hogy „egy olyan társadalmat építsen, amely támogatni tud egy sikeres demokratikus jövőt és egy jövőbeli palesztin államot”.
Az amerikai elnök Sireen Abu Akleh palesztin-amerikai újságíró közelmúltbeli meggyilkolásával kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „továbbra is ragaszkodni fog a teljes és átlátható elszámoltatáshoz.”
A Biden-kormány meghívta Abu Akleh családját Washingtonba, hogy „közvetlenül lépjen kapcsolatba” a meggyilkolt palesztin-amerikai riporter rokonaival, akik felháborodásukat fejezték ki az Egyesült Államok vizsgálatának megállapítása miatt.
Korábban a nap folyamán Biden látogatást tett a palesztinokat kiszolgáló Kelet-Jeruzsálemi Kórházhálózatnál, hogy megvitassa a helyi egészségügyi ellátás pénzügyi támogatását. 100 millió dollárt ajánlott, amelyhez az Egyesült Államok Kongresszusának jóváhagyása szükséges, ezen kívül 200 millió dollárt az UNRWA számára (az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten), plusz kisebb összegeket más programokra.
A Trump-kormány felfüggesztette az UNRWA teljes amerikai finanszírozását, de Biden hivatalba lépése után újraindította a segélyek folyósítását.
Izrael emellett elkötelezte magát a vezeték nélküli hálózatok korszerűsítése mellett Júdea és Szamáriában valamint Gázában, a gazdasági feltételek javítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként.
Abbász, aki Biden előtt beszélt, nyilatkozatában elítélte Izraelt, tiltakozva Izrael „faji megkülönböztetés és népünkkel szembeni apartheidje” ellen.
A palesztin elnök a telepek terjeszkedésének és a telepes erőszak véget vetésére sürgetett, és elítélte a palesztinok kiűzetését, az otthonok lerombolását és a ,,városok lerohanását”.
Abbász szerint Izrael „nem intézkedhet továbbra is törvények felett álló államként”.
Abbász konkrét követeléseket fogalmazott meg Bidennek, beleértve azt, hogy az Egyesült Államok nyissa meg újra konzulátusát Kelet-Jeruzsálemben és nyissa meg újra a Palesztinai Felszabadítási Szervezet washingtoni irodáját.
„Készek vagyunk a partnerség és az együttműködés keretein belül dolgozni ennek elérése érdekében” – folytatta Abbász, utalva arra, hogy kész változtatni kormányának a mártírok bére néven futó politikáján, mely havi fizetést folyósít az elítélt palesztin terroristáknak.
Csak egy palesztin állam létrehozásával ,,fogadják el Izraelt, hogy békében, biztonságban és jó szomszédságban éljen a térség országaival” – állította Abbász.
,,A kétállami megoldás lehetősége az 1967-es határokon talán csak ma lehetséges, nem tudjuk, mi lesz a jövőben” – figyelmeztetett a palesztin vezető.
„Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, kinyújtom kezem Izrael vezetői felé, hogy békét kössünk” a Szaúd-Arábia vezette arab békekezdeményezés alapján.
Biden délután a Ben Gurion repülőtérről indulva Szaúd-Arábiába repült.
“Biden első alkalommal kötelezte el magát elnökként az 1967-es határokon alapuló kétállami-megoldás mellett” bejegyzéshez egy hozzászólás