A Moszad volt vezetője szerint a belső harcok nagyobb veszélyt jelentenek Izraelre Iránnál

ujkelet.live

Az Ynet hírportálon közölt exkluzív véleménycikkében a Moszad volt vezetője, Tamir Pardo arra figyelmeztet, hogy az izraeli politikai diskurzus belső harcai és intoleranciája nagyobb kockázatot jelent Izrael biztonságára, mint Irán és a palesztin terror.

Pardo 2011-2016 között a Moszad kémügynökség 11. igazgatójaként szolgált. 201&-ban az Uvda oknyomozó riportjában egy interjú során ,,engedéllyel rendelkező bűnszervezet”-ként jellemezte a Moszadot, mondván, ,,ez a móka benne”.

,,Sokat beszélnek arról, milyen veszélyekkel néz szembe Izrael. Egyesek szerint Irán a legnagyobb veszély, míg mások szerint a palesztinok jelentenek nagyobb kockázatot létünkre.

De meglátásom szerint mi magunk vagyunk a legnagyobb veszély, amellyel ez a nemzet szembesül az elmúlt években tökéletesített önpusztító hajlamunk miatt.

Csakúgy, mint régen, amikor a római megszállással szembesült, testvér öli majd testvérét, vért ontva az egész földön. A római légiók álltak, és türelmesen várták, hogy a zsidók szinte teljesen befejezzék helyettük a munkát. Meg kell állítanunk ezt mielőtt nincs visszaút.

Izrael egy történelmi csoda. A holokauszt hamvaiból feltámadva és 70 nemzetből érkezve minden esély ellenére összegyűjtöttük népünket, hogy országot alapítsunk egy ellenséges régió szívében, hogy biztonságos menedéket nyújtsunk a zsidó népnek.

Hét háború és véget nem érő csaták azok ellen, akik pusztulásunkat keresték, sikerült egy kis földdarabot, minden természeti erőforrástól mentesen gazdasági erőművé alakítani.

De most belülről polarizáltak vagyunk, és ellenségeink ismét türelmesen várnak a megfelelő pillanatra, hogy elpusztítsanak bennünket.

Négy egymást követő választási ciklus után új kormány alakult, amely csekély parlamenti többséget szerzett, de a hatalomból 12 év után kiszorultak nem hajlandók elismerni annak legitimitását. Még arra sem hajlandók, hogy a miniszterelnökhöz titulusának megfelelően szóljanak.

Amikor egy hatalmas Kneszet-frakció vezetője még egy ilyen szimbolikus gesztust sem hajlandó megtenni, az megrendíti demokráciánk alapjait.

Ugyanez az ellenzék bojkottálja a másik oldal minden egyes jogszabályát. Minden ellenzék szembeszállhat és elleneznie kell a kormányzati kezdeményezéseket, de a jelenlegi ellenzéki blokk a Kneszetben a nemzetbiztonság, a közérdek, sőt a saját ideológiája szempontjából létfontosságú törvények ellen szavaz, megsértve azt az alapvető társadalmi szerződést, amelyen a demokratikus rendszer alapul.

Izraelben a közbeszédet a tolerancia hiánya és az eltérő világnézetet vallókkal szembeni verbális visszaélés jellemzi.

A Kneszet a helyes magatartás negatív példájának bizonyult, és viselkedése beszivárgott az izraeli társadalomba.

Ez a növekvő polarizáció nem a szocializmus kontra kapitalizmus, vagy a konzervatívok és a liberálisok, vagy akár a bal és a jobboldal közötti, ahogy az várható.

Ennek a polarizációnak a lényege az ország zsidó jellegének kérdése.

Az első igazi vita 1948-ban zajlott Izrael megalakulása körül, és az állam-vallás ügyekre összpontosított. A kérdés körüli politikai vita megakadályozta az alkotmány megalkotását.

A második vita, amely továbbra is eldöntetlen, az államhatárokról szólt, holott az állam alapvető definíciója ‘egy meghatározott területen a polgári érdekek érvényesítését szolgáló politikai szervezet’.

1967 óta Izraelnek nincsenek meghatározott határai. A hatnapos háború óta eltelt 55 évben az izraeli kormányok – bal- és jobboldalon – megtagadták Júdea és Szamária és a Gázai övezet izraeli területhez való csatolását.

Ma az izraeliek három generációja, zsidó és nem zsidó, soha nem ismert más valóságot. Stratégia nélküli ország vagyunk, és nem tudjuk meghatározni azt az államot, amelyet évszázadok múlva látni remélünk.

Egyetlen politikus sem volt hajlandó célt kitűzni Izrael számára. A legtöbben csak a szemüket forgatják, és kerülik a döntéshozást. Senki sem akarja vállalni a felelősséget a területi engedményekért, de mindenki megérti, hogy Júdea és Szamária annektálása a cionista álom és a zsidó többségű nemzet összeomlásához vezetne.

Bármely cionista megértheti, hogy zsidó többség nélkül nem létezhet zsidó állam. Manapság vannak zsidók, akik a cionista eszmét a Jordán folyó és a Földközi-tenger között határozzák meg, és vannak, akik nem.

De ugyanazon a földön sok nem zsidó van, akik nem hajlandók arra, hogy megfosszák őket alapvető jogaiktól, amelyeket a zsidók élveznek, és szabadságra és egyenlőségre irányuló törekvéseiket soha nem fogják eltaposni.

A héber határ szó jelentése egy ország fizikai határa, de a normális viselkedés erkölcsi határa is.

Az ellentétes nézetekkel szembeni intolerancia, az erőszak minden formája és a demokráciánk kapuőreinek oldalra állítása csak része a határok hiányának megnyilvánulásainak, ami abból fakad, hogy elkerüljük azt a kritikus kérdést, amellyel mindannyian szembe kell néznünk: Milyen Izraelt akarunk látni és mik a határai?”

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️ Izraeli belpolitikai viharok, bankpiaci nyitás, szuverén mesterséges intelligencia és egy megható hollywoodi főhajtás – a hét érdekes izraeli hírei egy helyen.Ebben az epizódban öt kiemelt történetet járunk körül az izraeli közélet, diplomácia, gazdaság és kultúra világából:Zsarolási vádak az izraeli vezetésben: Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter bizonyítékok nélkül azzal vádolta meg az országos rendőrfőkapitányt, hogy főügyész állítólagos építési szabálytalanságokkal zsarolja. A miniszter szerint a rendőrség felső vezetése a főügyésszel összejátszva próbálja eltussolni az október 27-i Kneszet-választásba való állítólagos katari beavatkozás kivizsgálását.Izraeli áttörés az ENSZ-ben: A feszült diplomáciai viszony ellenére 134 szavazattal beválasztották az ENSZ Közgyűlésének Független Könyvvizsgálói Tanácsadó Bizottságába Saj Mizrahit, az izraeli Állami Számvevőszék osztályvezetőjét – ő az első izraeli a testület 2007-es megalakulása óta.Megérkezik a Revolut Izraelbe: Az izraeli jegybank feltételes működési és irányítási engedélyt adott a Bank Revolut Israel megalapítására. A lépés célja, hogy élénkítse a versenyt az öt nagybank által uralt, erősen koncentrált helyi bankszektorban.Saját mesterséges intelligenciát épít Izrael: Erez Aszkal, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Mesterséges Intelligencia Igazgatóságának vezetője figyelmeztetett, hogy öt-hét éven belül az energia-, a víz- és az egészségügyi rendszerek is mesterséges intelligencián futnak majd, ezért Izraelnek saját, szuverén infrastruktúrára van szüksége a külföldi függőség elkerüléséhez.Október 7-i áldozatok előtt tiszteleg a Netflix sikersorozata: Debora Cahn, A diplomata  című sorozat alkotója megerősítette, hogy a negyedik évad hatodik epizódjában szereplő világháborús katonai történettel a Hamász fogságában meggyilkolt Hersh Goldberg-Polin, valamint a Nova fesztivál melletti óvóhelyén hősiesen helytálló Aner Shapiro törzsőrmester emléke előtt tisztelegtek.És a szokásos bónusz anyag.Sábát sálom!❗️Kövesd a csatornát a Spotifyon, hogy ne maradj le a következő heti összefoglalóról sem!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.