ujkelet.live
A Kneszet szerdai plenáris ülését megelőzően a koalíció ismét akadályba ütközött egy fontos törvény megújítása miatt, amely kiterjeszti az izraeli polgári és büntetőjogi védelmet a Júdea és Szamáriában élő izraeliekre.
Az ötévente megújítandó és június végén lejáró törvényjavaslat hétfőn egy hétre halasztásra került, mivel kétségek merültek fel a koalíció többségi támogatásának biztosítását illetően.
A Júdea és Szamáriára vonatkozó rendkívüli intézkedés megszavazása ,,új próbatétel a koalíció számára” – figyelmeztetett kedden Gideon Szá’ár igazságügyi miniszter.
Továbbá, „ez majd megmutatja, hogy a koalíció tovább akar-e létezni vagy sem -“ ilymódon a kedd esti héber médiában rögvest felröppent a hír, hogy a Likudból dobbantott Szá’ár titkos tárgyalásokat folytat egy Netanjahu vezette alternatív kormány javára, cserébe egy külügyminiszteri kinevezésért. Korábban hasonló okokból, a Jaminának és a kormánynak hátat fordító Szilmannak, Netanjahu az egészségügyi miniszteri tárcát és a Likud lista tizedik helyét ígérte.
Ígéretekből tehát nincs hiány, de a nap folyamán még a plenáris ülés előtt Szá’ár cáfolta a Likud által vezérelt és rajta keresztül történő kormánybuktatásról szóló híreket. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor emlékeztette az őt faggató riportereket arra, hogy a tavalyi választások előtt is kijelentette, hogy nem csatlakozik a Netanjahu vezette kormányhoz, hangsúlyozva – „az álláspontom nem változott.”
Ami a Kneszet szerdai jogalkotói plenáris ülését jelenti az egyik indítvány szavazásakor újabb Likud ígéret dőlt meg, amikor a plénum befogadta a koalíció törvényjavaslatát a gyászoló családok státuszának formalizálásáról és jogaik megfelelő biztosításáról. Az ellenzéki parlamenti képviselők jóvoltából a koalíciós Michal Sír [Új Remény] által előterjesztett törvényjavaslat 72 igen szavazattal és ellenszavazat nélkül ment át előzetes olvasatban.
A törvényjavaslat célja, hogy a gyászoló család hivatalos formában értesüljön a biztonsági erőknél szolgálatot teljesítő vagy terrortámadások miatti elhunyt szeretteikről, valamint tájékoztatást kapjanak az őket megillető jogokról, illetve az éves megemlékezésekről. A törvényjavaslat bemutatásakor Sír megjegyezte, hogy bizonyos esetekben a családtagok harmadik félen keresztül értesülnek a halál körülményeiről.
Az egész napot kitöltő viták után a hangulat a szavazások idején tetőzött, amikor többször is verbálisan egymásnak estek a felszólalók. A téma szokás szerint az ellenzéki jobboldali törvényhozók részéről feltüzelt személyeskedés és az arab képviselők terroristázása.
Ezenkívül a nap folyamán napirendre került egy, a kormányon belül mindenképpen megosztó indítvány, amely végül néhány koalíciós képviselő segédletével első olvasatban szintén átment a rostán.
A palesztin zászlók kitűzésről szóló javaslatot az ellenzéki Eli Cohen [Likud] terjesztette be. A 63 támogató többséggel – köztük az ellenzék mellett Naftali Bennett miniszterelnök, Avigdor Liberman és Gideon Száár segédletével, illetve 16 ellenszavazat mellett elfogadott törvényjavaslat értelmében tiltásra kerül az ellenséges állam vagy a Palesztin Hatóság zászlójának kitűzése az állami költségvetésből finanszírozott intézményekben.
A javaslat a múlt héten kirobbant politikai vihar hátterében született, amikor palesztin zászlókat tűztek ki a Nakba-napi demonstráció során a Beér-seva-i Ben-Gurion Egyetemen. Az esetet követően a város polgármestere dühös levelet küldött az egyetem elnökének, mondván “nem maradhattam közömbös, büszkén emelik fel a palesztin zászlókat, és dicsérik Izrael ellenségeit, akiknek minden vágya az elpusztítása.”
A törvényjavaslat előírja, hogy az állami költségvetésből finanszírozott vagy államilag támogatott testületek olyan összejövetelét, amelyen az ellenséges államok vagy a Palesztin Hatóság zászlóit nyilvánosan kihelyezik tiltott gyülekezésnek kell tekinteni, ilymódon zavargásoknak tekinthetőek és megengedett feloszlatásuk.
Az indoklás szerint, “Izrael, mint demokratikus állam, lehetővé teszi állampolgárainak, hogy tiltakozzanak, amennyiben nem értenek egyet az illetékes hatóságok döntéseivel, ugyanakkor Eli Cohen rámutatott, hogy “a PFSZ-zászlós felvonulás az egyetemeken a zsidó államot felszámolni akarók törekvéseit képviseli, ez az üzenete, ilymódon ez nem az akadémiai szabadság, hanem az Izrael Állam elleni uszítás és dac lépése. Egyik kezükkel a PFSZ zászlóit lengetik, a másik kezükkel pedig a költségvetésből akarnak kapni.“
Jifat Sasa-Biton oktatási miniszter a kormány nevében hangsúlyozta,
“A törvényalkotási ügyekkel foglalkozó miniszteri bizottság úgy döntött, hogy a koalíció szavazati szabadságot kap a javaslatról, és az első olvasatra készülő megbeszélések során mérlegeli, hogy beépítsék-e a PFSZ zászlót, vagy csak az ellenséges államok maradnak benne”, hozzátéve, “láttam, hogy mi történik az akadémiai intézményekben, a zászló kitűzése provokációval jár, és általában együtt jár a mártírok uszításával és dicséretével, így robbanószernek minősül.”
A Közös Lista elnöke, Ajman Odeh kifogásolta a javaslatot, mondván, hogy “nem fog segíteni, ahogyan a hét évvel ezelőtti Nakba-nap megünneplésének betiltása sem, hiszen egyre nő a résztvevők száma, és sok a palesztin zászlóval felvonuló kisgyerek”, majd hozzátette, hogy az említett “lobogó nem PFSZ, hanem palesztin zászló, amit mostantól kezdve egyre többet fognak látni.”
A Munkapárt frakciója nevében Gilad Karib azzal indokolta pártja részéről a szavazás bojkottálását, hogy “nem áll szándékunkban részt venni a szélsőjobboldali trollkodásban,” és kijelentette, hogy “a törvényt a jelenlegi kormány alatt és ebben a koalícióban nem fogják jóváhagyni.”
