Nyilvánosan mutatkozott a lodi repülőtéren elkövetett mészárlás 50 évfordulóján Kozo Okamoto japán terrorista Bejrútban

0

ujkelet.live

Kozo Okamoto japán terrorista, aki társaival 1972-ben terrortámadást hajtott végre a Lodi ma Ben Gurion repülőtéren, megölve 24 embert, hétfőn rendkívül ritka eseményként megjelent a kamerák előtt, amikor megérkezett a mészárlás 50. évfordulója alkalmából tartott bejrúti ünnepségre, jelentette a Ynet hírportál.

A 74 éves Okamoto a libanoni fővárosban él azóta, hogy Izrael egy 1985-ös fogolycsere-ügylet keretében átadta a palesztinoknak.

Az öt évtizeddel ezelőtti terrortámadást Okamoto és a másik két terrorista hajtotta végre, akik mind a Japán Vörös Hadsereg kommunista terrorszervezethez tartoztak, de a Népfront Palesztina Felszabadításáért küldte őket, amellyel szoros kapcsolatot ápoltak. A Népfront Palesztina Felszabadításáért szervezetet Izrael, az Egyesült Államok és az EU terrorcsoportnak tekinti. A terroristák az Air France párizsi járatával érkeztek a lodi repülőtérre, majd leszállás után Kalasnyikov puskákat vettek elő poggyászukból, rálőttek az utasok tömegére, és gránátokat dobáltak.

Meggyilkoltak 24 embert, izraelieket és Puerto Ricó-i zarándokokat, és több tucat másik személyt megsebesítettek. Az incidens két terrorista halálával végződött, míg Okamoto megsebesült és letartóztatták. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 13 év izraeli börtön után a Dzsibril-alku részeként kiszabadult.

Libanonba költözött, és mind a mai napig ott él. A japán kormány éveken át követelte Libanontól, hogy adja ki, de Bejrút ezt megtagadta. Okamoto ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt.

A repülőtéren elkövetett vérfürdő a légiközlekedési ágazat globális biztonsági szabványainak felülvizsgálatát eredmenyezte.

A szertartást, amelyen Okamoto tegnap részt vett, egy bejrúti temetőben tartották, ahol sok palesztin terrorista operatív van eltemetve, és a Népfront Palesztina Felszabadításáért szervezte. A rendezvény egy emlékműnél zajlott, amelyet négy japán állampolgár emlékére állítottak, akik a palesztin szervezetekben tevékenykedtek. Okamoto a Népfront sáljával a nyakában érkezett, de gyengének tűnt, és több ember támogatására szorult, hogy eljusson az emlékműhöz. A szertartás 30 perce alatt nem beszélt, de időnként elmosolyodott.

Az eseményen több tucat ember vett részt palesztin és libanoni terrorszervezetektől, köztük a Hezbollah képviselői.

Népfront Palesztina Felszabadításáért tagja, Marwan Abed Elal az AP-nek nyilatkozva azzal vádolta a világot, hogy kettős mércét alkalmaz a palesztinokkal szemben, terroristáknak nevezi őket az izraeli megszállással szembeni ellenállásuk miatt, másrészt támogatja az orosz megszállók ellen harcoló ukrán harcosokat.

1997-ben, 12 évvel azután, hogy Libanonba költözött, Okamotót négy másik japánnal együtt letartóztatták a libanoni hatóságok, azt állítva, hogy évek óta illegálisan tartózkodtak az országban, köszönhetően a palesztin és libanoni szervezetektől kapott védelemnek, kihasználva a libanoni polgárháború kaotikus napjait. Eljárás indult ellenük, de a másik négytől eltérően, akiket 2000-ben kiadtak Japánnak, Okamoto lett az első, aki politikai menedékjogot kapott Libanonban.

A következő években a bejrúti hatóságok többször is elutasították Japán kiadatási kérelmét, és Libanonban és az arab világban sokan még mindig hősnek tartják a palesztinokért és Izrael ellen folytatott harca miatt.

Az első libanoni meghallgatásán 1997-ben Okamotót megkérdezték, használt-e hamis útlevelet az országba való belépéshez, és így válaszolt:

,,Nem értem, miért vádolnak hamis útlevél használatával. Az arab ellenállás harcosa vagyok. A palesztin ügyért tettem.”

Okamoto ritka megjelenése két nappal azután történt, hogy Japán kiengedte a börtönből Fuszako Sigenobut, aki a Japán Vörös Hadsereg vezetője és egyik alapítója volt.

A 76 éves Sigenobu 20 éves börtönbüntetésének letöltése után szabadult, és miután elhagyta a börtönt, bocsánatot kért, amiért ártatlan embereknek ártott:

,,Ártatlan embereknek ártottam, akiket nem ismertem azzal, hogy a küzdelmünket helyeztem előtérbe” – mondta a “terror császárnője”. ,,Szeretném megragadni a lehetőséget, és őszintén bocsánatot kérni.”

A japán Vörös Hadsereg egy kommunista gerillaszervezet volt, amelyet egy ideig a világ egyik legveszélyesebb terrorista szervezeteként tartottak számon, és vezetőjét, Sigenobut, a világ egyik leghíresebb – és legveszélyesebb – nőjeként. A szervezet kapcsolatot tartott fenn Észak-Koreával és palesztin terrorszervezetekkel, fő célja pedig a japán monarchia megdöntése és a globális szocialista forradalom előidézése volt. A Japán Vörös Hadsereg 1971-ben jött létre, és fennállása alatt több gyilkos terrorcselekményért is felelősséget vállalt.

Sigenobu fizikailag nem volt jelen egyik terrortámadásnál sem, de őt tartják az 1972-es Lod repülőtéri támadás értelmi szerzőjének, és elítélték a hágai francia nagykövetség ostromának megtervezéséért 1974-ben. A hágai támadásban a japán szervezet három terroristája rajtaütött a francia nagykövetségen, és 100 órán keresztül túszul tartotta a nagykövetet és másik tíz túszt, követelve, hogy Franciaország engedje szabadon Jacuka Furuját. Az ostrom során két rendőr súlyosan megsebesült egy lövöldözés következtében.

Franciaország azzal vetett véget a válságnak, hogy elengedte Furuját, és megengedte neki, hogy a gépeltérítőkkel együtt Szíriába meneküljön. A japán bíróság szerint Sigenobu koordinálta a műveletet a Népfront Palesztina Felszabadításáért szervezettel.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én Új Kelet Live

Lekerült az asztalról a Metró-és Vízummentességi-törvény; Michaeli nyilatkozata az ultraortodox pártokról és a Meretzcel való közös indulásról; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 5-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 4-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 3-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei július 2-án
  5. Úton: Budapest-Tel Aviv-tengely Nagy Gabival és Seres Lászlóval

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .