A Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta mintegy 1000 palesztin kilakoltatását a katonai zónából több évtizedes csata után

0

ujkelet.live

A Legfelsőbb Bíróság szerdán jóváhagyta mintegy 1000 palesztin kilakoltatását nyolc Har Hebron déli részén fekvő faluból, miután két évtizedig tartó jogi vita folyt az izraeli hadsereg által tüzelési zónaként használt földterületről, jelentette a Haaretz hírportál csütörtökön.

David Mintz, Ofer Grosskopf és Jichák Amit bírók elutasították a palesztinok azon állítását, miszerint ők a Hebron melletti Maszafer Jatta körzetben éltek, mielőtt azt 1981-ben katonai gyakorló övezetté nyilvánították. Mindegyik petíció benyújtóját 20 000 sékel (2,1 millió Ft) megfizetésére kötelezték a jogi költségekre.

A petíció benyújtói, akiket az Izraeli Polgári Jogokért Egyesület képvisel, légifelvételeket mutattak be annak bizonyítására, hogy a falvak 45 éve léteznek a területen. Az állam azonban azzal érvelt, hogy a palesztin lakosok az 1980-as években, a 918-as tüzelési zónává nyilvánítást követően kezdtek el lakni a területen, és addig csak szezonális legelőként használták.

Mintz bíró az ítéletben azt írta, hogy az a kérdés, hogy a terület állandó lakóhely volt-e, ,,egyáltalán nem bonyolult”, mivel az 1980 előtti területről készült légifelvételek nem utalnak arra, hogy ott laktak volna. Mintz arra is hivatkozott, hogy a területet a légierő szimulált légicsapások végrehajtására használta az 1990-es években, valamint utalt a felügyeleti egységek által az évek során kiadott jelentésekre.

A bíróság elutasította azt az állítást, hogy a terület zárt katonai övezetté alakítása ellentétes a nemzetközi joggal, és kijelentette, hogy amikor a nemzetközi jog ellentmond az izraeli jognak, akkor az utóbbi érvényesül.

A petíció benyújtói azzal érveltek, hogy ők és családjaik már az ország 1948-as megalapítása előtt ezekben a falvakban éltek, és közösségek egyedülálló keverékének részét képezik. A lakosok állattenyésztésből és mezőgazdaságból keresik a kenyerüket, a közeli Jatta városa pedig egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, kereskedelmet és lakóhelyet kínál számukra nyáron. Elmondásuk szerint idővel nőtt a környék lakossága, és nőttek a szükségletei is.

A területet először 1981-ben jelölték ki gyakorló zónának, de a környék lakói az 1990-es évek végéig viszonylag zavartalanok maradtak. 1999-ben a katonaság és a polgári közigazgatás több mint 700 lakost kilakoltatott. Az első petíciót a kilakoltatások ellen 2000-ben nyújtották be, ezt követően ideiglenes intézkedést hoztak, amely lehetővé tette a lakosok számára, hogy az ügy rendezéséig visszatérjenek a területre.

2012 áprilisában az állam közölte a bírósággal, hogy a katonaság módosította a tüzelési övezetre vonatkozó tervét, és nyolc falu lerombolását kérte 12 helyett, ami után a Legfelsőbb Bíróság azt javasolta a petíció benyújtóinak, hogy vonják vissza keresetüket. 2013-ban két másik petíciót nyújtottak be.

A bíróság elfogadta az állam kérését, hogy a kérelmeket utasítsák el, mivel 1997-ben nyújtották be, annak ellenére, hogy az 1980-as években már tüzelőövezetté nyilvánították a területet. A bírók azt is közölték, hogy a helyiek nem igazolták e földek tulajdonjogát, és a kilakoltatási felszólítások ellenére folytatták az építkezést.

Mintz bíró azt mondta, hogy a petíció benyújtóinak azon állítása, miszerint a szóban forgó telken építkezniük kellett önmaguk fenntartásához, „felháborító”, és hogy a 2000-ben kiadott ideiglenes végzés lehetővé tette számukra, hogy ott maradjanak, de nem adott nekik engedélyt építkezésre.

A bíróság emellett elutasította a Maszafer Jatta nevű falvak helyi tanácsának azon kérését, hogy mint „amicus curiae” csatlakozzanak az eljáráshoz. Mintz bíró azt írta, hogy a Maszafer Jatta elleni diszkriminációs állítás a közeli Szuszia zsidó településsel szemben alaptalan volt.

Mintz elutasította a petíció benyújtóinak azon állításait is, miszerint a terület tüzelési zónaként való kijelölése külső megfontolásokon alapult, és ehelyett elfogadta a katonaság álláspontját, miszerint a területre szüksége van a szükségleteihez.

Végül kijelentette, hogy az állam olyan ajánlatot tett a kérelmezőknek, hogy kiürítik a területet a gyakorlat idejére, de lehetővé teszi számukra, hogy hétvégén és ünnepnapokon mezőgazdasági célból visszatérjenek. A bírák szerint ez a bizonyítéka annak, hogy az állam figyelembe veszi a lakosság mezőgazdasági igényeit.

Az Izraeli Polgári Jogok Szövetsége szerint az ítélet ,,szokatlan, és súlyos következményekkel jár”. A szervezet azzal vádolta a bíróságot, hogy jóváhagyott egy lépést, amely ,,fedél nélkül hagy családokat, gyerekeket és időseket”.

Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én Új Kelet Live

Jichák Herzog elnök köszöntője Ros Hásáná alkalmából
  1. Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 22-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .