A Sabak igazgatója a múlt héten találkozott Mahmúd Abbásszal Ramallahban, a nyugalom helyreállítására tett erőfeszítések közepette

0
Ronen Bar a Sabak igazgatója 2021. október 11. fotó: Sabak

ujkelet.live

Ronen Bar, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője a múlt héten Ramallahban találkozott a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, értesült a Zman Iszrael.

A találkozóra a nyugalom helyreállítására tett erőfeszítések során került sor a napok óta tartó heves tiltakozások és a palesztinok és az izraeli biztonsági erők közötti összecsapások közepette a Jeruzsálem óvárosában lévő Templom-hegyen. A ramadán és a pészach egybeesése tovább fokozta a feszültséget a szent helyen.

Abbász szerdán Ammanban találkozott II. Abdullah jordán királlyal, hogy megvitassák a jeruzsálemi feszültséget.

Több mint 100 000 muzulmán hívő vett részt szerda este a többnyire békés tömeges imákon a Templom-hegyen, napokkal a ramadán vége előtt.

Rendőrök ezreit vezényelték ki Jeruzsálem óvárosába a szerdai és csütörtöki ima előtt, ahol a tisztviselők hetek óta próbálják megakadályozni az erőszak fellángolását.

Naftali Bennett miniszterelnök szerdán helyzetértékelést tartott a ramadán hónap utolsó pénteki imája előtt.

Izrael és Jordánia várhatóan a ramadán után összehívja a közös jeruzsálemügyi bizottságot, hogy megvitassák a felek közötti koordináció fokozását, és megpróbáljanak megegyezni azokról az intézkedésekről, amelyek segítenek csökkenteni a feszültséget és megakadályozzák az erőszakos incidenseket a Templom-hegyen, idézett három, az ügyben érintett izraeli és nyugati forrást Barak Ravid, a Walla riportere.

A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.

Az egyik kulcskérdés, amely várhatóan megvitatásra kerül, a jordánok kérése, hogy jelentősen növeljék a fegyvertelen Waqf-őrök számát az al-Aksza mecsetnél, oly módon, amely erősíti pozíciójukat, és lehetővé teszi számára, hogy megelőzze a zavargásokat a környéken és ezzel elkerülhetővé váljon, hogy az izraeli rendőrség nagy számú erővel intézkedéseket hajtson végre a helyszínen.

A Templom-hegyen történt erőszak szélesebb regionális konfliktussal fenyeget. 

A szent helyen kialakult feszültség idézte elő az első válságot Izrael és Jordánia viszonyában, miután kilenc hónapig fokozatosan javult a felek közötti kapcsolat, köszönhetően az új kormány megalakulásának.

Izrael, Jordánia, a Palesztin Hatóság és az Egyesült Államok kormánya attól tartott, hogy áprilisban feszültség alakulhat ki Jeruzsálemben, mivel a ramadán, a pészach és a keresztény húsvét egyidőpontra esett, növelve az érzékenységet Jeruzsálemben.

A ramadán előtt egy sor találkozóra és telefonbeszélgetésre került sor II. Abdullah jordán király és külügyminisztere, Ajman Szafadi, valamint az izraeli vezetés között, hogy megpróbálják összehangolni az álláspontokat, és hangsúlyozzák a jeruzsálemi eszkaláció elkerülésének szükségességét.

A Jordániával való koordinációs erőfeszítések ellenére a ramadán beköszöntével zavargások kezdődtek a Templom-hegyen, amelyek gyorsan erőszakba és diplomáciai-politikai válságba torkolltak.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter még delegációt is küldött a régióba, hogy tárgyalásokat folytasson a felekkel a feszültség csökkentése érdekében.

A térségbe küldött amerikai diplomaták ammáni, jeruzsálemi és ramallahi megbeszéléseik során megállapítást nyert, hogy a korai magas szintű koordináció ellenére a terepen kevés volt a kommunikáció Izrael, Jordánia és a palesztinok között, és a felek nem tudtak együtt dolgozni az eszkaláció megfékezésén, nyilatkozta az ügyben érintett két forrás a Wallának.

Például az amerikaik belátták, hogy Izrael, Jordánia és a palesztinok nem egyformán látják a „status quo” kifejezés jelentését a Templom-hegyre vonatkozóan.

A jordánok és a palesztinok úgy érzik, hogy Izrael fokozatosan elkoptatja a status quót, míg Izrael úgy érezi, hogy fenntartja.

2015-ben John Kerry akkori amerikai külügyminiszter megegyezésre jutott Benjámin Netanjahu akkori miniszterelnökkel és Abdullah királlyal, hogy a status quo értelmében a muszlimok imádkozhatnak a Templom-hegyen, míg a nem muszlimok látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Két forrás szerint a jordánok és palesztinok körében az egyik probléma, amely nagy feszültséget váltott ki, az izraeli kormány magas rangú tisztviselőinek kijelentései, akik a Templom-hegyen ,,szabad vallásgyakorlás”-ról beszéltek. Ez Ramallahban és Ammánban azt az érzést keltette, hogy Izrael úgy véli, hogy a zsidók imádkozhatnak a Templom-hegyen, ami a status quo megsértését jelenti.

Jeruzsálemben viszont dühösek voltak amiatt, hogy magas rangú jordán kormánytisztviselők és a Palesztin Hatóság tisztviselői hamis állításokat terjesztettek, miszerint Izrael a Templom-hegy felosztására és a muszlim imák korlátozására készül. Az amerikai delegáció világossá tette a jordánok és a palesztinok előtt, hogy Izraelnek nincs ilyen szándéka, és arra kérték őket, hogy hagyjanak fel ezen állítások terjesztésével.

A legnagyobb haragot Jeruzsálemben a jordán miniszterelnök ammani parlamentben tartott beszéde váltotta ki, amelyben támogatásáról biztosította a Templom-hegyen a rendőröket kövekkel dobáló palesztinokat.

Az amerikai diplomaták hangsúlyozták a jordánoknak, hogy nem mérik fel megfelelően a harag mélységét Izraelben, melyet a megjegyzések váltottak ki. A jordánok és palesztinok hangsúlyozták az amerikai diplomatáknak, hogy a belső politikai korlátok és a közvélemény részéről rájuk nehezedő nyomás és a Templom-hegyen készült nehéz képek hátterében nincs más választásuk, mint határozottan fellépni Izrael ellen.

Amikor az amerikaiak beszéltek erről az izraeli látogatásuk során, pontosan ugyanezzel az üzenettel szembesültek.

,,Nálunk is van belpolitika – nézzétek, mi történik a koalícióval” – mondták az amerikaiknak a Miniszterelnöki Hivatal és a Külügyminisztérium magas rangú tisztviselői.

A források szerint az amerikaiak arra ösztönözték a jordánokat és a palesztinokat, hogy a ramadán után, amikor a feszültség alábbhagyott, térjenek vissza a közvetlen párbeszédhez mind munkaügyi, mind politikai szinten, hogy lássák, mi alakult rosszul, és megvitassák a koordináció jövőbeni javításának módjait. Mindkét fél elvben egyetértett. A Miniszterelnöki Hivatal azonban hangsúlyozta az amerikai követeknek, hogy Izrael mindenekelőtt azt szeretné elérni, hogy a ramadán utolsó két hetében ne lángoljon fel újra a feszültség a Templom-hegyen.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő azt mondta, hogy ha sikerül fenntartani a nyugalnat, akkor a ramadán után a Jeruzsálem ügyeivel foglalkozó Izraeli-Jordán Vegyes Bizottsággal kívánnak ülést tartani. Izraeli részről a bizottságot a Külügyminisztérium Közel-Keleti Osztályának vezetője, Oded Joszef vezeti, és részt vesznek benne a rendőrség, a Sabak belbiztonsági szolgálat, a Nemzetbiztonsági Tanács és más szervek képviselői.

Jordán részről a Külügyminisztérium képviselői, a jordán biztonsági tisztviselők és a Waqf képviselői vesznek részt a bizottságban.

A bizottságban a fő téma várhatóan a Waqf megerősítésére irányuló jordán kérés lesz, többek között az emberi erőforrás jelentős növelésével. Egy magas rangú izraeli tisztviselő azt mondta, hogy az elmúlt napokban a Waqf nagy erőfeszítéseket tett a zavargások megelőzése érdekében a területen, és néhány esetben a Waqf tagjai összecsapásba kerültek olyan elemekkel, akik megpróbálták megzavarni a rendet.

Izraeli tisztviselők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy túl korai lenne azt állítani, hogy a Templom-hegy körüli közelmúltbeli válság véget ért. A figyelem most a ramadán utolsó pénteki imáján van, mely két nap múlva esedékes. Izraelben attól tartanak, hogy az ima közbeni összecsapások újra felpezsdítik az elmúlt napokban kissé lecsillapodott terepet.

De még a ramadán hónap után is van néhány érzékeny nap májusban, amelyek újbóli eszkalációhoz vezethetnek Jeruzsálemben – a függetlenség napja, Jeruzsálem napja és a Nakba.

Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én Új Kelet Live

Jichák Herzog elnök köszöntője Ros Hásáná alkalmából
  1. Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 22-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .