ujkelet.live
A zsidó állammal diplomáciai kapcsolatokat Donald Trump volt amerikai elnök kezdeményezésére két évvel ezelőtt létesítő Ábrahám-egyezmény országai, az elmúlt hónapokban a normalizáció magasabb szintjére lépve virágzó gazdasági illetve kulturális együttműködéseket létesítettek, azonban diplomáciai vonalon a felek gondosan kerülték a palesztin kérdés felvetését. Miközben az Izraellel leginkább mindig hadilábon álló Recep Tayyip Erdogan vezette Törökország újabban látványos gesztusokat téve a diplomáciai kapcsolatok újraindítása felé, óvatosan, a megfelelő alkalomra várva, de nem kerülgeti a kényes témát.
Jeruzsálem és az említett arab országokat összekapcsoló közös diplomáciai érdek Irán nukleáris fegyverkezésre irányuló tevékenységének visszaszorítása és a térségben egyre erősödő agressziója elleni fellépés.
Az Ábrahám-egyezmény országaival erősödő kapcsolatok és ezzel egyidejűleg Oroszország ukrajnai inváziója miatt is árnyékba kerülő ,,palesztin érdekek”, mind a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet, és Rámalláh önreklámozó kampányához csatlakozó Iszlám Állam terroristái kapva kaptak a muszlim böjthónap adta immár hagyományos feszültségre irányuló figyelemfelkeltésre, ilymódon az ,,izraeli agresszióra” terelve a hangsúlyt.
Az úgynevezett Templomhegy-válság menetrendszerű Ramadán idején bekövetkező agresszív megnyilvánulásainak megfékezésére az izraeli biztonsági erők – politikamentesen, a megfelelő módon és időben lépnek közbe. A békés muszlim imádkozókat sem kímélő szélsőséges provokátorok akciói szempontjából a jelenlegi izraeli koalíció illetve a tavalyi átmeneti kormányhoz kapcsolódó választási válsága, nem játszik különösebb szerepet és az sem különösebben mérvadó a terroristák szemében, hogy most éppen ki a miniszterelnök.
A lényeg, hogy hangzatos uszító kampányának élén a Hamász szívesen megismételné a tavalyi bőséges rakétázást.
Az előző időszakokhoz képest érzékelhető változás azonban mind belpolitikai illetve diplomáciai téren, hogy a koalíciós iszlamista Ra’am döntéseit irányító Sura-tanács és az Izraellel remekül alakuló diplomáciai kapcsolatokat ápoló Ábrahám-testvérországok, ha kényes palesztin kérdésről van szó hirtelen, egyszerre lépnek vissza egyet.
A Ra’am vasárnap úgy döntött, hogy ideiglenesen befagyasztja tagságát mind a Kneszetben, mind a koalícióban, a palesztinok és az izraeli rendőrség között a Templom-hegyen zajló összecsapások nyomán kialakult feszült helyzet miatt.
A döntés úgy tűnik szimbolikus és eddig legalábbis semmilyen komolyabb következménnyel nem jár, mivel a parlament pészachi szünetet tart, így három hétnél korábban – nem mellesleg Ramadán után -, a plénum nem fog összeülni, az ellenzéki Likud által erőltetett, a kormány likvidálását célzó bizalmatlansági szavazás erejéig sem. Amennyiben mégis megtörténne, nem világos, hogy a jelenleg legfeljebb 54 támogató szavazatot aktiválni tudó Benjámin Netanjahu vezette ellenzéki blokk hogyan tudná megszerezni a hiányzó 7 szavazatot a kormány megbuktatására.
A héber médiában vasárnap idézett források szerint a két hétig tartó, Naftali Bennett miniszterelnökkel és Jáir Lapid külügyminiszterrel egyeztetett intézkedés avagy mosolyszünet célja, hogy enyhítse a frakcióra és vezetőjére, Manszúr Abbászra nehezedő nyomást, megakadályozva így a kormánnyal való súlyosabb konfliktust, ahogyan az ellenzéki Közös Lista részéről elhangzott nyilatkozatok is megerősítették, a szétválás nem fog tovább tartani, mint egy ramadáni böjt.
A Ra’am mindenestre határozottan elítélte az izraeli biztonsági erők beavatkozását a jeruzsálemi szent helyen történt összecsapások után. Szombaton az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó szintén elítélte az izraeli közbelépést az al-Aksza mecsetnél történt előző napi erőszakra hivatkozva, ahol több száz palesztin csapott össze az izraeli védelmi erőkkel a tavaly májusi gázai háborúhoz hasonló jeleneteket idézve.
„Az Egyesült Arab Emírségek határozottan elítéli az izraeli erők al-Aksza mecsetnél [pénteken ] végrehajtott rohamát, aminek következtében számos civil megsebesült” – áll az Öböl-menti állam külügyminisztériumának közleményében, hangsúlyozva az önmérséklet szükségességét és a hívők védelmének biztosítását.
A nyilatkozat „hangsúlyozza az Egyesült Arab Emírségek álláspontját, miszerint az izraeli hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a palesztinok vallási szertartásaik gyakorlásához való jogát, és le kell állítaniuk minden olyan gyakorlatot, amely sérti az al-Aksza mecset szentségét.” Kiemelve továbbá Jordánia felügyeleti szerepét a nemzetközi joggal és a fennálló történelmi környezettel összhangban, illetve az al-Aksza mecset ügyeit intéző Waqf tekintélyét.
A marokkói külügy közleményében hangsúlyozta, hogy a királyság „határozottan elítéli az izraeli megszálló erők behatolását az Al-Aksza mecsetbe, a kapuk bezárását és a mecset területén lévő fegyvertelen hívők elleni agressziót.”
Továbbá a királyság „úgy véli, hogy ez a kirívó agresszió és szándékos provokáció a ramadán szent hónapjában csak a gyűlöletet és a szélsőségességet szítja, és semmivé teszi a békefolyamat újraindításának esélyét a régióban.”
A bahreini külügyminisztérium hasonló közleményt adott ki, elítélve „az izraeli rendőrség megjelenését az al-Aksza mecsetben”, illetve a palesztin zavargók megsebesítését és letartóztatását „muszlimok elleni provokációnak” nevezte, ,,különösen a ramadán szent hónapjában.”
Az Öböl-menti államok elítélésére azután került sor, hogy az Egyesült Államok „mélységes aggodalmát” fejezte ki a jeruzsálemi erőszak miatt, és Izrael közel-keleti szomszédai, köztük Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Törökország egyaránt heves elítélő nyilatkozatot adtak ki.
És a valóság – helyzetértékelés Chol Hámoed első napján
Tálitba burkolt zsidókat támadtak meg vasárnap reggel rúgásokkal és ütésekkel, miközben a Siratófalhoz tartottak Jeruzsálem óvárosában, a Hagai utcában.
Az incidens egybeesett a Templom-hegyen történt összecsapásokkal, valamint a muszlim negyedben és az Oroszlános kapunál zajló zavargással. A támadás két gyanúsítottját letartóztatták.
Az áldozatoknak nem volt szükségük orvosi ellátásra.
Reggel fél 7 körül három autóbuszt köveztek meg az Oroszlános kapu közelében, ugyanott, ahol tavaly májusban egy izraeli állampolgár lincselési kísérleten esett át.
Hét személy könnyebben megsérült, köztük egy 13 éves lány, a Sáárei Cedek Orvosi Központba szállították őket.
A rendőrség a nap folyamán eddig 18 személyt tartóztatott le a Templom-hegyen és Jeruzsálem óvárosában a zavargásokat követően.
A gyanúsítottak közül hat kövekkel dobálta a muszlim negyed házainak tetejéről a rendőröket és a járókelőket.
Másokat annak gyanújával tartóztattak le, hogy kövekkel dobáltak egy buszt és a Templom-hegy környékét.
A Vörös Félhold közlése szerint 17 palesztin szorult ellátásra vasárnap délelőtt a a rendőrökkel való összecsapások során, közülük ötöt kórházba szállítottak.
Omer Barlev közbiztonsági miniszter elítélte az összecsapásokat és a kődobálást, mondván, az erők „súlyosnak” tekintik az erőszakot.
„A rendőrség határozott kézzel fog fellépni az ellen, aki terrort mer alkalmazni izraeli állampolgárok ellen” – írta Twitteren. „Fontos számunkra, hogy továbbra is engedélyezzük a szabad vallásgyakorlatot, de nem kötünk kompromisszumot, ha erőszak és terror történik.”
A rendőrség vasárnap reggel bevonult a Jeruzsálem óvárosában lévő Templom-hegyre, miután muszlim hívők megkísérelték megzavarni a rendet és megakadályozni a zsidók látogatását a szent helyen.
A rendvédelmi erők a kora reggeli órákban, a Templom-hegyi látogatások kezdete előtt felfigyelt arra, hogy több száz fiatal – néhányan arcukat elfedve – köveket kezdtek gyűjteni a komplexum területén, és kövekkel, vasdarabokkal és rögtönzött torlaszokkal próbálták elzárni a látogatási útvonalakat.
A hatóságok a helyszínen előkészületeket végeztek, hogy lehetővé tegyék a látogatásokat, majd hamarosan megnyitották a komplexumot a látogatók, köztük a zsidók előtt.
A Templom-hegyen pénteken kitört és vasárnap folytatódó heves összecsapások nem spontán módon történtek, közölte a Ynet hírportál.
Az erőszak mértéke eszközöket és fejlett felkészülést igényelt, ami pár palesztin napi erőfeszítéseinek eredménye.
A vasárnapi zavargókat aktivisták felszólították, hogy maradjanak az al-Aksza mecsetben, hogy összecsapjanak a rendőrséggel.
Hangosbemondókon pedig arra sürgetik a palesztin fiatalokat, hogy maradjanak és „védjék meg a muszlim szent helyet”, azt állítva, hogy zsidók fenyegetik, miközben a felbujtók felszólították a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetet, hogy csatlakozzanak a mecsetek védelméhez és lőjenek rakétákat Izraelre.
A Templom-hegyi zavargások hátterében szombat este egy molinót akasztottak ki az al-Aksza mecsetnél a következő felirattal: ,,A Hamász általános mozgósításra és az al-Aksza megszállásával fenyegetőző telepesek csordájának visszaszorítására szólít benneteket.”
A rendőrök körülbelül két órával később eltávolították a molinót.
A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne.
Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.
Izrael azon dolgozik, hogy fenntartsa a békét és a vallásszabadságot, bár a biztonsági erők ,,szabadon” intézkedhetnek belátásuk szerint az uszítás és a zavargások megállítására, mondta Naftali Bennett miniszterelnök vasárnap.
A miniszterelnök nyilatkozata egy rendkívüli biztonsági értékelés nyomán született, a palesztin lázadók és a Siratófalhoz tartó zsidó hívők védelmével megbízott rendőrök közötti erőszakos összecsapások miatt.
A biztonsági értékelésen Bennett mellett részt vett Beni Gantz védelmi miniszter, Omer Barlev közbiztonsági miniszter, Aviv Kochavi vezérkari főnök, a Sabak igazgatója, Ronen Bar, valamint más biztonsági és kormányzati tisztviselők.
A miniszterelnök arra is utasította a biztonsági erőket, hogy lépjenek fel azok ellen, akik felbujtás és a már amúgy is ingatag helyzet további fokozása érdekében álhíreket terjesztenek és szerkesztett videókat osztogatnak a muzulmán hívők elleni állítólagos erőszakos cselekményekről.
„Fő küldetésünk az, hogy biztonságot nyújtsunk az izraeli állampolgároknak az egész országban” – mondta Bennett. ,,A biztonsági erők szabad kezet kapnak a politikai vezetéstől. Az erők egyrészt a helyzet megnyugtatásán, másrészt minden erőszakos kísérlet meghiúsításán dolgoznak. A biztonsági erők minden forgatókönyvre felkészültek.”
A megbeszélésen a biztonsági tisztviselők bemutatták a főbb érdekeltségi pontokat az összegyűjtött hírszerzési információk alapján, valamint a különböző helyszíneken folyó műveleti tevékenységet.
[…] Jeruzsálem – szindróma […]
[…] Jeruzsálem – szindróma […]
[…] Jeruzsálem – szindróma […]