Közvélemény: az elmúlt évek során megduplázódott azon izraeliek véleménye, akik elvetik az erkölcsi megfontolásokat a terrorizmus elleni küzdelem során

ujkelet.live

Az Izraeli Demokrácia Intézet Viterbi Családi Közvélemény – és Politikakutató Központja által hétfőn közzétett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 66 százaléka illetve az izraeli arabok 70 százaléka látja sötéten az ország biztonsági helyzetét a közeljövőben, illetve a biztonsággal kapcsolatos borúlátás legutóbb két éve volt hasonló mértékű.

A felmérés március 29. és április 1. között, napokkal azután készült, hogy Bnei Brakban egy terrorista fegyveres támadása öt halálos áldozatot követelt, előtte egy haderai támadás során két rendőr vesztette életét, míg néhány nappal korábban Beerseván négyen haltak meg egyetlen személy által elkövetett késeléses és gázolásos támadás következtében. A sokkoló támadások közül kettőt izraeli arabok követtek el. A beersevai támadást egy izraeli állampolgár arab férfi hajtotta végre a déli Hura városából, a haderai támadást néhány nappal később két unokatestvér Umm al-Fahmból.

Az COVID vírus miatti hónapokig tartó lezárások, majd a tavaly évi 11 napos gázai háborút követő közel egy évnyi viszonylagos nyugalom után ismét előtérbe került a terrorizmus és a személyes biztonság kérdése.

A közvélemény – kutatás adatai szerint az izraeli arabok 83 százaléka, míg az izraeliek 64 százaléka nem érzi vagy csekély mértékben érzi biztonságban magát, ezzel szemben az arabok mindössze 16 százaléka és az izraeliek 33 százaléka gondolja, hogy nagyon vagy meglehetősen nagyfokú személyes biztonságot élvez.

Ugyanakkor az izraeliek 31 százaléka úgy gondolja, hogy a legtöbb izraeli arab támogatja a terrorizmust, míg 40 százalék gondolja úgy, hogy csak egy kisebb csoport támogatja azt.

A politikai nézetek alapján a baloldali megkérdezettek többsége [78%], míg a jobboldali válaszadók mindössze 28 százaléka vallja, hogy az izraeli arabok kisebb része támogatja a terrorizmust, ezzel szemben a megkérdezett arabok többsége [77] gondolja, hogy közösségüknek csak egy kis része támogatja a terrorizmust.

A legtöbb izraeli [58,5%] szerint közösségük csak egy kisebb része támogatná az arabok elleni támadásokat bosszúból. Továbbá az izraeliek mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy az izraeli arab (politikai) vezetés aktív szerepet vállal a zsidók elleni erőszak megakadályozása érdekben, ugyanakkor az izraeli arabok többsége [60,5%] gondolja, hogy vezetőik fellépnek az arab terrorizmus ellen.

A legtöbb izraeli arab – 63% – lehetségesnek tartja, hogy mint Izrael arab állampolgárai, a palesztin nép részének érezve magukat, egyidejűleg hűségesek legyenek a zsidó államhoz is. Ezzel szemben az izraeliek mindössze 28,5 százaléka ért egyet egy hasonló elképzeléssel.

Az izraeliek többsége [85%] így véli, hogy a bíróságok által a terrortámadások elkövetéséért kiszabott büntetések túl enyhék, míg az arab izraeliek mindössze 22 százaléka vélekedik hasonlóan.

Ugyanakkor az izraeliek többsége [78%] egyetértett azzal, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben nem lehet helye erkölcsi megfontolásoknak, és minden eszközt be lehet vetni a terrortámadások megelőzésére, ezzel szemben csak 19 százalék nem ért egyet az állítással.

Politikai hovatartozás szerint a jobboldali megkérdezettek 85 százaléka értett egyet az, míg a baloldali válaszadók alig több mint fele (51,5%) vélekedik hasonlóan. Ezzel szemben egy 2018-as hasonló IDI felmérés szerint akkor az izraeliek mindössze 38,5 százaléka gondolta, hogy az erkölcsi megfontolások irreleváns tényezők a terrorizmus elleni küzdelemben.

A társadalomba való beilleszkedést illetően az arabok 73 százaléka gondolja, hogy a legtöbb izraeli arab szeretne beilleszkedni, és része lenni, míg 21 százalék nem ért egyet. Ezzel szemben az izraeliek 53 százaléka értett egyet, a 43 százalék kételkedővel szemben.

Ami a palesztin néptől való elszakadás lehetőségét és egy palesztin állam létrehozását magában foglaló jövőbeni megállapodást illetően az izraeli arabok többsége [67%] és az izraeliek 35 százaléka szerint jobb lenne, ha Izraelben a zsidók és az arabok külön élnének.

Az interneten és telefonon történő felmérés során 605 férfit és nőt kérdeztek héberül illetve 156 interjúalanyt arab nyelven, ami Izrael teljes, 18 éves vagy annál idősebb felnőtt lakossága reprezentatív nemzeti mintájának felel meg, 3,59% hibahatár mellett.

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️ Izraeli belpolitikai viharok, bankpiaci nyitás, szuverén mesterséges intelligencia és egy megható hollywoodi főhajtás – a hét érdekes izraeli hírei egy helyen.Ebben az epizódban öt kiemelt történetet járunk körül az izraeli közélet, diplomácia, gazdaság és kultúra világából:Zsarolási vádak az izraeli vezetésben: Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter bizonyítékok nélkül azzal vádolta meg az országos rendőrfőkapitányt, hogy főügyész állítólagos építési szabálytalanságokkal zsarolja. A miniszter szerint a rendőrség felső vezetése a főügyésszel összejátszva próbálja eltussolni az október 27-i Kneszet-választásba való állítólagos katari beavatkozás kivizsgálását.Izraeli áttörés az ENSZ-ben: A feszült diplomáciai viszony ellenére 134 szavazattal beválasztották az ENSZ Közgyűlésének Független Könyvvizsgálói Tanácsadó Bizottságába Saj Mizrahit, az izraeli Állami Számvevőszék osztályvezetőjét – ő az első izraeli a testület 2007-es megalakulása óta.Megérkezik a Revolut Izraelbe: Az izraeli jegybank feltételes működési és irányítási engedélyt adott a Bank Revolut Israel megalapítására. A lépés célja, hogy élénkítse a versenyt az öt nagybank által uralt, erősen koncentrált helyi bankszektorban.Saját mesterséges intelligenciát épít Izrael: Erez Aszkal, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Mesterséges Intelligencia Igazgatóságának vezetője figyelmeztetett, hogy öt-hét éven belül az energia-, a víz- és az egészségügyi rendszerek is mesterséges intelligencián futnak majd, ezért Izraelnek saját, szuverén infrastruktúrára van szüksége a külföldi függőség elkerüléséhez.Október 7-i áldozatok előtt tiszteleg a Netflix sikersorozata: Debora Cahn, A diplomata  című sorozat alkotója megerősítette, hogy a negyedik évad hatodik epizódjában szereplő világháborús katonai történettel a Hamász fogságában meggyilkolt Hersh Goldberg-Polin, valamint a Nova fesztivál melletti óvóhelyén hősiesen helytálló Aner Shapiro törzsőrmester emléke előtt tisztelegtek.És a szokásos bónusz anyag.Sábát sálom!❗️Kövesd a csatornát a Spotifyon, hogy ne maradj le a következő heti összefoglalóról sem!
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.