Felmérés: vallási és pártpolitikai beállítottságtól függetlenül az izraeliek többsége támogatja a kormány Oroszország-ellenes szankciókra adott visszafogott válaszát

0

ujkelet.live

Az ukrán menekültek izraeli befogadásáról szóló frissen közzétett tanulmány szerint a megkérdezettek véleménye élesen eltér vallási és politikai beállítottságtól függően. A várakozásoknak megfelelően a jobboldali és magukat vallásosnak vallók kevésbé hajlandóak nem zsidó menekülteket beengedni az országba, mint a baloldali és szekuláris izraeliek, a váratlan fordulat inkább az ellenkező vélemények mértékét illetően állapítható meg.

Ugyanakkor a többség támogatja a kormány jelentősen visszafogott szankcióit Oroszországgal szemben, miközben a legtöbb zsidó válaszadó Putyint hibáztatja a háborúért, az arabok azonban bizonytalanok.

A felmérést a jeruzsálemi székhelyű Izraeli Demokrácia Intézet végezte, a megkérdezettek Oroszország ukrajnai inváziójáról és Izraelnek a háborús helyzetre adott válaszáról alkotott véleményére alapozva.

Az izraeliek többsége, mintegy 71,9 százaléka – főleg a volt Szovjetunió területéről érkezők elismerték, hogy figyelemmel követik a háború eseményeit.

A megkérdezettek többsége izraeliek és arabok – vallásos, politikai beállítottságúktól és gyökereiktől függetlenül -, egyetértenek a kormány azon döntésével, hogy csak visszafogott mértékben alkalmazza a Nyugat államainak Oroszországgal szembeni szankciórendszerét. Az izraeliek nagyjából kétharmada ellenzi azt is, hogy humanitárius segélyen kívül, az ország közvetlen katonai segítséget küldjön Ukrajnának.

A felmérés mögötti válaszok összhangban vannak azzal, miszerint kormány tisztviselők ugyan elítélték az ukrajnai inváziót és a civilek elleni nyílt támadásokat és kijelentették, hogy bár nem szeretnék, ha Izrael az orosz oligarchák menedékévé válna, de az országnak nincsenek meg a jogi mechanizmusai ahhoz, hogy a világszerte bevezetett szankciók egy részét végrehajtsa. Ugyanakkor diplomáciai értelemben véve Izrael kiváló kapcsolatot tart fenn a szomszédos Szíriában jelentős katonai erőket fenntartó Moszkvával is, ahol Putyin beleegyezésével az izraeli hadsereg évek óta indít légicsapásokat a helyi iráni érdekeltségű milíciák ellen.

Továbbá, az izraeliek többsége [54%] nem hisz abban, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és Jáir Lapid külügyminiszter Oroszország és Ukrajna közötti közvetítői erőfeszítései valójában segíteni fognak a háború befejezésében, de a megkérdezettek 30 százaléka szerint erre jó esély van.

Az izraeli zsidók túlnyomó többsége – közel kilencven százaléka – úgy véli, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának tanulsága Izrael számára, hogy nem támaszkodhat nemzetközi szervezetekre biztonságának fenntartását illetően, és hogy a bajban csak saját magára számíthat. A felmérés szerint – bár visszafogott többségben, de az arab izraeliek is egyetértenek ez utóbbi állítással.

A kérdésekre választ adók közötti legnagyobb véleménykülönbség azzal kapcsolatos, hogy ki a felelős az ukrajnai háború kirobbanása miatt, a zsidó ukránok bevándorlását, valamint a nem zsidó menekültek kezelését illetően.

A nem zsidó menekültek kérdése pártpolitikai és vallási vonalak mentén egyértelműen megosztja a zsidó izraelieket: a vallási és politikai szempontból konzervatívabb válaszadók kevésbé támogatják a nem zsidó menekültek korlátlan beutazását az országba. A felmérés szerint a haredi zsidók mindössze hat százaléka, az ortodox, nemzeti beállítottságú válaszadók 20 százaléka, a maszorti vallásos illetve hagyományos, de nem vallásosak 35 százaléka, míg a szekuláris izraeliek többsége – azaz 60 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, miszerint “Izraelnek annyi ukrán menekültet kell befogadnia, ahányan csak be akarnak lépni, függetlenül attól, hogy zsidók-e vagy sem.”

Összesítve, a baloldaliként azonosítottak közel háromnegyede támogatta származástól függetlenül az ukrán menekültek beengedését, a centristák 59,5 illetve a jobboldali válaszadók 31 százalékával szemben, egyetértve a jobboldali törvényhozók, különösen Ajelet Saked belügyminiszter menekültpolitikájával, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a nem zsidó menekültek beáramlása megkérdőjelezheti Izrael zsidó többségű státuszát.

Másrészről a zsidó izraeliek többsége [75,8%] úgy véli, hogy Oroszország és vezetője, Vlagyimir Putyin felelős a háborúért, ugyanakkor az arab izraeliek mindössze 26,6%-a van minderről meggyőződve. Az arab izraeliek közel egynegyede az Egyesült Államokat és a NATO-t, hét százalékuk Ukrajnát, két százalékuk pedig az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban lévő orosz szeparatistákat okolja. Valamivel több mint 19 százalék pedig mindkét felet egyformán okolja, további 19 százalék pedig azt jelölte be, hogy nem tudja.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap felszólalt a Kneszetben, a túlnyomórészt arab képviselőkből álló, ellenzéki Arab Lista frakciójának szinte valamennyi tagja bojkottálta az eseményt, ami megmagyarázza az arab válaszadók bizonytalanságát, ami nagyrészt abból ered, hogy az arab izraeliek egy része – követve politikusaikat, valamennyire támogatják Oroszországot – vagy legalábbis ellenzik a NATO-t és az Egyesült Államokat.

Ezenkívül az izraeli zsidók túlnyomó többsége [88,5] támogatja a bürokrácia “drasztikus csökkentését” az alijázni kívánó ukrajnai zsidó menekültek számára, ugyanakkor az arab izraeliek alig több mint egyharmada támogatja, míg közel fele [48,4%] ellenzi az állampolgársági eljárás megkönnyítését az ukrán zsidók számára.

Hasonlóképpen, összességében a zsidó válaszadók több mint háromnegyede támogatja a humanitárius segélyek a konfliktusövezetekben élő zsidók számára való küldésének prioritásként való kezelését, de jelentős a megosztottság a pártpolitikai nézetek között: a baloldaliak mindössze 48% támogatja, a centristák 72 illetve a jobboldaliak 83 százalékával szemben, míg az arab izraeliek csak egynegyede van mellette.

Az Izraeli Demokrácia Intézet felmérését a Midgam Intézet több mint 1000 válaszadó megkérdezésével végezte március 14. és 17. között. A felmérés során 501 volt szovjet állampolgár, 400 nem volt szovjet állampolgár izraeli és 103 arab izraeli véleményére voltak kíváncsiak.

Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én Új Kelet Live

Jichák Herzog elnök köszöntője Ros Hásáná alkalmából
  1. Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 22-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .