Zelenszkij ukrán elnök Kneszet előtti felszólalási kérését Miki Lévi udvariasan hárította

0
Ukrajnai bombázás során Oroszország egy szülészeti és gyerekkórház ellen indított támadást 09.03.22. - forrás: YouTube

ujkelet.live

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kneszet plénuma előtt virtuális felszólalásra kért lehetőséget Ukrajna helyzetének bemutatására és, hogy országa háborús erőfeszítéseihez Izrael támogatását kérje, de udvarias kitérő választ kapott, jelentette a Walla és a Ynet hírportál.

Jevgen Kornicsuk, Ukrajna izraeli nagykövete Miki Lévihez, a Kneszet elnökéhez fordult a kéréssel, aki adminisztrációs nehézségekre hivatkozva, áthidaló megoldást javasolt. Lévi azzal indokolta az elutasítást, miszerint az izraeli parlament működése a tavaszi ünnepekre való tekintettel csütörtöktől szünetel, és az épület is felújítás alatt fog állni, ezért rendkívüli plenáris ülést kellene összehívni, annak érdekében, hogy az ukrán elnök a teljes képviselő testülethez intézhesse beszédét. Az elnök szerint a Kneszet összehívása ilymódon nem lehetséges, de azt javasolta, hogy Zelenszkij tartson Zoom-megbeszélést kevesebb számú képviselővel, állítja a Walla, egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

A telefonhívással kapcsolatos esetleges diplomáciai nehézségek tisztázása végett, Lévi irodája felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, és zöld utat kapott a beszéd lebonyolítására, de az ukrán fél csalódásának adott hangot és elutasította az ajánlatot.

Zelenszkij hasonló beszédet mondott korábban az Egyesült Királyság, az Európai Unió és Kanada plénuma előtt, de a Kneszet elnöke által felajánlott Zoom-megbeszélést tiszteletlennek minősítve elutasította az ukrán fél. Kijevi diplomáciai vezetők azt remélték, hogy elnökük a teljes képviselői testület előtt számolhat be a két hete kezdődött orosz invázió miatt kialakult súlyos helyzetről, különös tekintettel a szülészeti és gyermekkórház elleni szerdai mariopoli bombázásra.

Zelenszkij a nemzetközi médiában fordulópontnak nevezte a kórházat célzó légicsapást, amelynek következtében gyerekek rekedtek a roncsok alatt. A helyszíni tudósítások képein a szörnyű pusztítás áldozatai – véres, vajúdó nők, akiket rögtönzött hordágyakon próbálnak kimenekíteni a romokon -, tanúskodnak a mértéktelen légicsapás következményeiről. Mariopol polgármesterének elmondása szerint a város elmúlt kilenc napos támadása alatt 1207-en vesztették életüket, miközben a lakosság áram, víz és élelem nélkül reménytelen helyzetbe került.

Bombát dobni egy szülészetre a végső bizonyíték arra, hogy ukrán népirtás történik” – hívta fel a nyugati országok figyelmét Zelenszkij és „háborús bűnnek” nevezte a kórház elleni támadást, amely „tükrözi mindazt a rosszat, amit a betolakodók hoztak földünkre.”

Az orosz külügyminisztérium elismerte a kórház elleni támadást és hárítva a felelősséget, azzal vádolta az ukrán „nacionalista zászlóaljakat,” hogy a kórházat lőállások fedezékére használták, miután a személyzetet és a betegeket korábban kimenekítették. A helyszín tudósítások alapján nincs alapja az oroszok állításainak, ugyanis a bombázás idején a személyzet és a betegek illetve a gyerekek láthatóan a létesítményben tartózkodtak.

Az ENSZ szóvivője hangsúlyozta, hogy egyetlen egészségügyi intézmény sem lehet támadások célpontja, a Fehér Ház a civilekkel szembeni „barbár” erőszaknak, míg Boris Johnson brit miniszterelnök „elvetemültnek” nevezte a támadást.

A kórház elleni pusztítás előtt egy nappal a héber médiában megjelent, magasrangú tisztviselőkre hivatkozó riportok arról számoltak be, hogy Izrael helyzetértékelése szerint, Ukrajna kritikus válaszúthoz érkezett, és döntenie kell az Oroszország által körvonalazott „nehéz” fegyverszüneti ajánlat illetve a háború újabb, sokkal pusztítóbb fejezetének kockáztatása között.

A Maariv újság és az Axios híportál hasonló fejleményekről számolt be, miszerint Izraelnek az a benyomása, hogy Putyin eltökéltebb, mint valaha valamiféle győzelem elérése végett és amennyiben Kijev elzárkózik az orosz javaslattól végleg elesik a tárgyalásoktól, miközben Putyin várhatóan sokkal agresszívabb a katonai támadást fog indítani. 

Mindkét kedd esti riport azt állította, hogy Izraelnek és a nyugati szövetségeseknek nem áll szándékában nyomást gyakorolni Zelenszkijre a döntéshozatalban, de úgy vélik, hogy az elnök ezúttal kemény válaszút elé érkezett: vagy elfogadja Oroszország követeléseit – és valószínűleg heves kritikával kell szembenéznie, miközben formálisan elveszíti országa területeinek egyes részeit, vagy tovább folytatja a harcot, ami a háború sokkal véresebb szakaszát vonja maga után.

Egy évvel a Hamász által kirobbantott tizenegy napos háború után az új izraeli kormány vezetője, az aránylag kevés diplomáciai tapasztalatokkal rendelkező Naftali Bennett a zsidó államot békeközvetítő szerepben vezette be a nemzetközi politikába a nehézsúlyú nagyhatalmak, mint Oroszország és az Egyesült Államok közé ékelődött ukrajnai orosz invázió humanitárius válságának enyhítését tűzve ki célul.

A szembenálló felekkel egyaránt jó viszonyt ápoló Izrael nevében, Bennett kizárólag közvetítői szerepet vállalt, hangsúlyozva, hogy a zsidó állam azon kevés országok egyike, amely képes ilyen feladatra. A széleskörű humanitárius segélynyújtás mellett kellő mértékű távolságtartással az izraeli vezetés az egyensúly megtartására törekszik, így Zelenszkij korábbi katonai támogatásra és a legújabb Kneszet felszólásra vonatkozó kérései révén, udvarias diplomáciai elutasításnál többre nem számíthatott.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 25-én Új Kelet Live

A török külügyminiszter Izraelben; Megkezdődött a Gázával határos közösségek óvodáinak megerősítése; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 23-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 22-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 21-én

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .