ujkelet.live
Az ukrajnai harcok tizenkettedik napján a héber médiában kedden megjelenő riportok szerint Izrael úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy valamiféle győzelmet érjen el, és a körvonalazódó orosz javaslat Ukrajna részéről történő elutasításával elesnek a további tárgyalások lehetőségétől, miközben Putyin sokkal agresszívabb katonai támadást fog kezdeményezni.
Eközben Lengyelország váratlanul bejelentette, hogy ukrán használatra felajánlja MiG-29 típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államoknak és még mindig a keddi nap bejelentéseihez kapcsolódik, hogy Joe Biden amerikai elnök közölte, miszerint betiltja az amerikai-orosz olajimportot, a McDonald’s, a Coca-Cola és a Starbucks pedig azt, hogy csatlakozva a nemzetközi bojkotthoz felfüggeszti oroszországi tevékenységét.
A lengyel külügyminisztérium közleményben jelentette be a tervet, amely szerint a repülőgépeket ingyenesen szállítanák a németországi Ramstein légitámaszpontra.
„Lengyelország ugyanakkor arra kéri az Egyesült Államokat, hogy bocsásson rendelkezésünkre használt repülőgépeket, megfelelő működési képességekkel” – áll a közleményben.
A Pentagon rövid gondolkodási idő után azonban elutasította a lengyel kérést, ellentmondva a NATO-szövetségesek elgondolásának, melynek célja az ukrán ellenállás vadászgépekkel történő feljavítása, abban a reményben, hogy így elkerülhető a háború további mélyülése.
Az amerikaikat állítólag váratlanul érte a lengyel kezdemenyezés. John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra is konzultálni fognak Lengyelországgal és más NATO-szövetségeseikkel a felvetésről, de logisztikai kihívásokra hivatkozva, arra utalt, hogy Washington nem tartja kivitelezhetőnek a lengyelek javaslatát.
It is simply not clear to us that there is a substantive rationale for it. We will continue to consult with Poland and our other NATO allies about this issue and the difficult logistical challenges it presents, but we do not believe Poland’s proposal is a tenable one. (4/4)
— John Kirby (@PentagonPresSec) March 8, 2022
Mindenesetre az Egyesült Államok két Patriot légvédelmi üteget küld Lengyelországba, hogy segítsen megvédeni a NATO-szövetséges és saját csapatait az ukrajnai háború miatt lehetséges orosz rakéták veszélyétől, áll az amerikai hadsereg közleményében a New York Times szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a MiG-29 típusú vadászrepülőgépeket ugyan nem tudta elérni, de azt igen, hogy Biden végül bejelentette, betiltja az amerikai-orosz olajimportot, utat engedve a kormány eddigi legerősebb Moszkva elleni szankiójának.
„Minden orosz olaj-, gáz- és energiaimportot betiltunk. Ez azt jelenti, hogy az orosz olaj a továbbiakban nem lesz elfogadható az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikai nép újabb erőteljes csapást mér Putyin elnökre” – mondta Biden a Fehér Házban tartott beszédében, hozzátéve, hogy a döntést „szoros konzultációval” hozták meg a szövetségesekkel.
Egyidejűleg a McDonald’s, a Coca-Cola és a Starbucks is felfüggesztette oroszországi tevékenységét, Moszkva nemzetközileg elítélt ukrajnai inváziója miatt.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Ukrajnában kibontakozó szükségtelen emberi szenvedést” – mondta a gyorséttermi óriás, és bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja mind a 850 oroszországi éttermét, ahol mintegy 62 ezer munkavállalót foglalkoztat.
Hasonlóan a Starbucks, a Coca-Cola és a PepsiCo is csatlakozott a bojkotthoz. A PepsiCo közölte, hogy leállította márkás üdítőitala valamint a 7Up és a Mirinda oroszországi értékesítését, de a cég tejtermékei és a bébiételei továbbra is kaphatóak lesznek. A Starbucks mind a 130 kávézójának működtetését függeszti fel, beleértve a termékszállítást is.
Izrael – tűzszüneti tárgyalások és az ukrán-orosz párbeszéd
Izrael úgy véli, Ukrajna kritikus válaszúthoz érkezett, és döntenie kell az Oroszország által körvonalazott „nehéz” fegyverszüneti ajánlat illetve a háború újabb, sokkal pusztítóbb fejezetének kockáztatása között – jelent meg kedden a kormány tisztviselői tájékoztatása nyomán a héber médiában.
A Maariv újság és az Axios híportál hasonló fejleményekről számolt be, miszerint Izraelnek az a benyomása, hogy Putyin eltökéltebb, mint valaha valamiféle győzelem elérése végett és amennyiben Kijev elzárkózik az orosz javaslattól végleg elesik a tárgyalásoktól, miközben Putyin várhatóan sokkal agresszívabb a katonai támadást fog indítani.
Mindkét kedd esti riport azt állította, hogy Izraelnek és a nyugati szövetségeseknek nem áll szándékában nyomást gyakorolni Zelenszkijre a döntéshozatalban, de úgy vélik, hogy az elnök ezúttal kemény válaszút elé érkezett: vagy elfogadja Oroszország követeléseit – és valószínűleg heves kritikával kell szembenéznie, miközben formálisan elveszíti országa területeinek egyes részeit, vagy tovább folytatja a harcot, ami a háború sokkal véresebb szakaszát vonja maga után.
Zelenszkij kedden megerősítve, hogy ismét beszélt Bennettel, megköszönte a Moszkva és Kijev közötti közvetítés érdekében tett erőfeszítéseit, hangsúlyozva „a háború és az erőszak megszüntetésének módjairól tárgyaltak.”
Az említett orosz javaslattal kapcsolatban Moszkva hivatalosan is bejelentette a tűzszünet árát, vagyis azonnal visszavonja csapatait, amennyiben Ukrajna abbahagyja a harcot, elismeri a Krím-félsziget feletti orosz szupremáciát, ezenkívül semlegességre kötelezi magát a NATO-val szemben és végezetül függetlennek ismeri el Donyeck és Luganszk szeparatista területeit.
Putyin eredetileg „különleges műveletnek” minősítette az ukránok elleni támadást, amelynek célkitűzése a szeparatista Donbász védelme Ukrajna „demilitarizálása” és „nácitlanítása.”
Zelenszkij elsőre túl soknak minősítette a követeléseket, és jelezte, abban sem bízik, hogy Oroszország jóhiszeműen tárgyalna.
Az ukrán elnök az ABC hírműsorának azt nyilatkozta, hogy
„Nem állunk készen a kapitulációra, mert ez nem rólam szól, hanem azokról, akik megválasztottak.”
Visszatérve az izraeli álláspontra, az Axios és a Maariv is hasonló részletekről számolt be Naftali Bennett miniszterelnök – Putyin és Zelenszkij elnökkel folytatott közelmúltbeli beszélgetéseiről, miközben megpróbált közvetíteni a felek között. Bennett állítólag egyik vezetőnek sem terjesztett elő izraeli tűzszüneti javaslatot, mondván csak üzeneteket továbbít a két fél között. A héber riportok szerint a miniszterelnök közvetítései révén sikerült végül tisztázni Zelenszkij és szövetségesei számára Putyin álláspontját.
Mindkét hírügynökség által idézett izraeli tisztviselők szerint a felek „lágyítottak álláspontjukon,” ennek megfelelően Oroszország nem fogja követelni a rendszerváltást Ukrajnában, és az egész ország demilitarizálását, mindössze a Donbász régióhoz fog ragaszkodni.
Eközben Zelenszkij is azt nyilatkozta az ABC-nek, hogy „kihűltek” a NATO csatlakozással kapcsolatos tervei.
