ujkelet.live
Lindsey Graham republikánus szenátor kedd éjszaka a FoxNews hírportálnak nyilatkozva bírálta Izraelt, amiért nem hajlandó Ukrajnának Stinger rakétákat eladni a folyamatban lévő orosz invázió megfékezésére.
Graham, aki néhány nappal ezelőtt járt Jeruzsálemben – mellesleg kijelentve, hogy nincs nála nagyobb rajongója a zsidó államnak, megjegyezte, hogy Izrael nemet mondott a Stinger rakétákra vonatkozó ukrán kérésre, utalva arra, hogy az Egyesült Államok többet vár el régi szövetségesétől, miközben Washington kiáll Izrael mellett a Vaskupolát illetően.
A Szenátor röviden háborús bűnnek nevezte egy szuverén állam megtámadását, amelyet ha nem állítanak meg, a következő a sorban Tajvan és aztán az iráni bomba lesz.
„Putyin egy gengszter. Egy háborús bűnös. El akarja pusztítani az ukrán szuverén nemzetet. És ha nem járunk el jól Ukrajna és Oroszország esetében, a kínaiak Tajvan felé fognak indulni, az irániak pedig a [atom] bomba felé törtetnek. Tehát mindenkinek érdeke, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát” – érvelt Graham.
Lindsey Graham: They asked Israel, no bigger fan of Israel than Lindsey Graham, for stingers and apparently Israel said no. So I’m going to get on the phone to Israel. We stand up for Israel with the Iron Dome… pic.twitter.com/QaS3RrTMoB
— Acyn (@Acyn) March 1, 2022
A jeruzsálemi politikai vezetést egyidejű baráti kapcsolatai Moszkvával és Kijevvel [és Washingtonnal], nehéz diplomáciai döntésekre készteti az orosz invázió miatt kitört háború során. A héber médiában megszellőztetett riportok szerint Naftali Bennett miniszterelnök diplomatikusan elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését az izraeli katonai segítséget illetően.
A pragmatikus fegyverakvizícióra vonatkozó elutasítás mellett Izrael elvi megfontolásokból a Biztonsági Tanácsban az Oroszországot támogató pénteki izraeli ellenszavazat után, úgy tűnik a héten támogatni fogja az ENSZ Közgyűlés a héten esedékes határozatát, amely elítéli Oroszországot Ukrajna megszállása miatt.
A héber tévécsatornán közölt riport szerint Zelenszkij „katonai eszközökkel és fegyverekkel kapcsolatos támogatást” kért a Bennettel folytatott pénteki telefonbeszélgetés során, de a név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta, hogy az ukrán elnök állítólag nem nevezett meg konkrét fegyverekre vagy felszerelésekre vonatkozó részleteket, amit azt Graham szenátor említette. Bennett azonban udvariasan kitért a válasz elől, ilymódon a téma a beszélgetés során nem került megvitatásra.
A pénteki telefonhívás során Zelenszkij azzal a kéréssel is fordult Bennetthez, hogy közvetítsen a tűzszüneti tárgyalásokon Oroszországgal és azt avasolta Naftali Bennettnek, hogy Jeruzsálemben legyenek a tárgyalások.
Az ukrán elnökkel történt beszélgetést követően, Bennett vasárnap Putyinnal kezdeményezett telefonhívása során felajánlotta a béketárgyalásokon a közvetítői segítséget illetve közölte, hogy 100 tonna segélyt küld a humanitárius válságba került ukránok megsegítésére.
Zelenszkij ukrán elnök megelégedését fejezte ki aziránt, miszerint Bennett felajánlotta Putyinnak a közvetítői szerepet a szemben álló felek között a béketárgyalások során – közölte hétfőn Kijev izraeli megbízottja.
Jevgen Kornyicsuk ukrán nagykövet újságíróknak megerősítette, hogy Putyin nem volt elragadtatva Bennett felvetését illetően, az ukrán nagykövet azonban úgy véli, még mindig van esély arra, hogy Oroszország elfogadja az izraeli ajánlatot, amennyiben a belorusz tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A republikánus szenátor észrevétele mellett, az Axios hírportálnak nyilatkozó forrás megerősítette, hogy az Egyesült Államok csalódottságát fejezte ki, miután Jeruzsálem megtagadta a Biztonsági Tanács múlt pénteki szavazásának támogatását. Az amerikai misszió több tucat országhoz fordult, és kérte őket, hogy támogassák a határozatot – állította egy nyugati diplomata, beleértve a Biztonsági Tanácson kívüli tagokat, akik anélkül is támogathatták a határozatot, hogy nem szavazhattak róla.
Biztonsági Tanács határozatával ellentétes pénteki izraeli szavazás részben annak a meggyőződésének köszönhető, hogy Oroszország mindenképpen megvétózta az intézkedést. Ezzel szemben a Közgyűlés határozatát szinte biztos, hogy a 193 tagú testület minden tagja elfogadja majd, és mivel az egyes országoknak nincs hatalmuk arra, hogy önállóan megdöntsék az ilyen intézkedéseket, Izrael úgy érzi, nehezebb lenne megindokolnia, hogy egyedüli országként miért nem támogatja a határozatot. Noha a Közgyűlés határozatai nem kötelező erejűek, politikai súlyuk van, és az Egyesült Államok arra a 100 országra kíván építeni, amelyek megszavazták Oroszország elítélését a Krím félsziget 2014-es annektálása miatt.
Izrael pragmatikus diplomáciáját figyelembevéve Bennett kijelentette, nem számít arra, hogy Oroszország Izraellel szemben kritikus döntést hozna, amíg Jeruzsálem továbbra is kellő mértékben távoltartja magát a orosz – ukrán háborúval kapcsolatos véleménynyilvánítástól és arra szólította fel a kabinet minisztereit, hogy ne beszéljenek nyilvánosan az ukrán invázióról, illetve kerüljek a diplomáciai vitát Moszkvával.
Lindsey Graham szenátor február közepén érkezett egynapos látogatásra Izraelbe, és találkozott izraeli vezető politikusokkal és biztonsági tisztviselőkkel. A magasszintű találkozókon megvitatták az iráni nukleáris programról folyó nemzetközi tárgyalások kilátásait, miközben a szenátor felvetette az Egyesült Államok és Izrael közötti további biztonsági együttműködés lehetőségeit.
Izrael érzékeny stratégiai kapcsolatai Oroszországgal lehetővé teszik, mindazokat a szíriai légicsapásokat, amelyeket Iránhoz köthető célpontok ellen immár évek óta hajt végre, ugyanakkor Ukrajnában és Oroszországban is jelentős zsidó közösségek élnek, amelyeket Izraelnek figyelembe kell vennie. Izrael baráti kapcsolatai érdekében Oroszországgal és annak ellenére, hogy a kijevi kormány zsidó elnöke, Zelenszkij kérte, a héber médiában megjelent múltheti riport szerint Izrael tavaly megakadályozta az Egyesült Államokat abban, hogy Ukrajnának értékesíthesse a Vaskupola védelmi rendszert.
