Bennett: az iráni megállapodás egy erőszakosabb, ingatagabb Közel-Keletet fog létrehozni, amelynek célpontja Izrael

0
Naftali Bennett miniszterelnök a heti kabinetülésen 2021. november 14. Fotó: YouTube-képernyő fotó

ujkelet.live

Jeruzsálemben az amerikai zsidó szervezetek elnöki értekezletén, Naftali Bennett miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael meg fog felelni a teheráni fenyegetés kihívásainak és nem fogadja el Iránt nukleáris küszöbállamként.

A vasárnapi eseményen felszólalva Bennett kijelentette, hogy leginkább az izraeliek és a Közel-Keleten élők fogják a bécsi megállapodás következményeinek terhét viselni. Hozzátéve, hogy ugyan nincs értelme a hibáztatás zsákutcájában megragadni, a miniszterelnök kijelentette, hogy a kialakulóban lévő iráni megállapodás „valószínűleg egy erőszakosabb, ingatagabb Közel-Keletet fog létrehozni,” hangsúlyozva, hogy Irán ilymódon felszabaduló eszközeinek célpontja Izrael lesz.

Bennett bejelentése, miszerint országa „nem fogadja el Iránt nukleáris küszöbállamként,” a bécsi nukleáris tárgyalások közepette történt, amikor az egyébként jelenlevő nagyhatalmak által is kétkedéssel tovább folytatott egyezkedések kritikus pontjához érve, a Donald Trump volt amerikai elnök által megszakított szerződés megújítása állítólag csak napok kérdése.

Beszéde során a miniszterelnök az ügylet legnagyobb problémájaként a lejárati záradékot jelölte meg, másrészt felvázolta a szóban forgó megállapodás kritikus passzusait.

„A meglehetősen rövid – alig két és fél éves lejárati záradékot követően Irán képes lesz fejlett centrifugákat fejleszteni, telepíteni és üzemeltetni, ráadásul mindezt a megállapodásnak köszönhetően,” – érvelt Bennett majd három olyan sarkalatos pontot fogalmazott meg, amelyekkel szerinte elfogadhatatlanok a kialakuló félben levő megállapodással kapcsolatban.

Elsőként hangsúlyozta, hogy a megállapodás a lehető leggyorsabb utat engedi Iránnak a katonai célú dúsítás felé, ugyanakkor a lejárati záradékig tartó időszak alatt sem kell megsemmisíteniük azokat a centrifugákat, amelyeket az elmúlt néhány évben fejlesztettek ki.

Másrészt, az iráni rezsim ragaszkodik a NAÜ nyitott aktáinak lezárásához, a lehetséges katonai dimenziókra – azaz a „forró nyomokra” vonatkozóan. Leegyszerűsítve, Irán elrejtheti a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos anyagokat, holott ezáltal buktak le.

Végezetül, „a megállapodás pénzt, dollármilliárdokat fog önteni az iráni terrorgépezetbe – azaz még több drónt, még több hajók elleni támadást és még több – a meghatalmazottjain keresztül, Izrael illetve szövetségesei ellen küldött rakétát.”

A szemtelenség netovábbja pedig, hogy Irán követeli az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) terrorista szervezetként való megjelölésének törlését.

A megállapodás – Izrael biztonsága szempontjából jelentő új kihívásokat összegezve, Bennett kijelentette, hogy a zsidó állam megfelel a kihívásoknak.

„Nincs kétségem afelől, hogy győzni fogunk. Igen, ez a megállapodás gazdagíthatja ezt a brutális és korrupt rezsimet – de csak átmenetileg. Ha befektető lennék, Irán lenne az utolsó hely, ahová tenném a pénzem. Józan ésszel senki sem fektethet be olyan országba, amelynek első számú exportcikke a terrorizmus.”

Tovább folytatva nehezményezte, hogy éppen most, amikor a teheráni vezetés csődbe vezette az országát és a népét példátlan szegénységbe sodorta, tárgyaló partnerei dollármilliárdokat ajánlanak fel.

„Jelenleg nagyon gyengék. A riál leértékelődött. Történelemük leggyengébb pontján vannak, és a küszöbön álló megállapodás értelmében dollár tízmilliárdokat öntenek majd vissza ebbe a terrorberendezésbe,” – tette hozzá a miniszterelnök és arra figyelmeztetett, hogy ennek a hatalmas összegnek a nagy részét Izrael megtámadására fogják fordítani.

Az iráni fenyegetéssel szembe állítva, Bennett hangsúlyozta, hogy az izraeli gazdaság – a koronavírus okozta válság ellenére, erősebb mint valaha és annak köszönhetően, hogy a zsidó állam minden téren tovább fog erősödni ezáltal méginkább versenyképesebbé válik és példátlan katonai képességeket építve ki szembe fog szállni a kihívásokkal.

Ragaszkodva ahhoz, hogy Izrael nem tolerálja Iránt nukleáris küszöbállamként, a miniszterelnök leszögezte

„Van egy világos és vitathatatlan vörös vonal, miszerint Izrael minden esetben megőrzi cselekvési szabadságát sajátmaga védelmében.”

A rendezvényen jelenlevő amerikai szervezetek képviselőit megszólítva Bennett kijelentette, miniszterelnöksége alatt Izrael prioritásként kezeli a szomszédaival való (jó) kapcsolatok kiépítését, és elkötelezett amellett, hogy mindkét amerikai párt törvényhozóival együttműködjön.

„Izrael ismét kétpártivá válik” – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy a kapcsolatok Joe Biden amerikai elnökkel és a kormányával szoros és szilárd marad az iráni megállapodással kapcsolatos nézeteltérések ellenére is.

A nap folyamán Bennett hasonló megjegyzéseket tett a heti kormányülést megnyitva, amikor kijelentette, hogy Izrael készül a bécsi nukleáris tárgyalások során született megállapodás másnapjára, amely szerinte „rövidebbnek és gyengébbnek” tűnik, mint az előző volt, és lehetővé teszi Teherán számára, hogy fejlett centrifugákat építsen, a lejárati időszakot követően.

Mindeközben Beni Gantz védelmi miniszter vasárnap beszédet mondott a müncheni biztonsági konferencián, és arra figyelmeztetett, hogy az iráni agresszió növekszik, és „minden lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy Irán soha ne váljon nukleáris küszöbállammá. A világnak soha nem szabad megbékélnie vele, és Izrael soha nem fog belenyugodni.”

Ha aláírnak egy új nukleáris megállapodást, ,,intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy Irán ne folytassa az [urán] dúsítását a létesítményekben, és fokozni kell a felügyeletet”.

Ha aláírnak egy nukleáris megállapodást Iránnal, az nem jelenti az út végét” – mondta. „Létfontosságú, hogy a NAÜ továbbra is vizsgálja és figyelje. Biztosítanunk kell, hogy fejlett centrifugák ne lehessenek más létesítményekben. A nukleáris robbanófejek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták fejlesztését le kell állítani.”

Hozzátette, hogy a megállapodás egyes záradékainak lejártát nem szabad úgy értelmezni, mint ,,olyan lejárati dátumot, amely lehetővé teszi Iránnak, hogy felülvizsgálja nukleáris ambícióit”.

Gantz méltatta az Izrael és néhány arab állam között létrejött Ábrahám-egyezményt is, továbbá óva intett Irán térségben való beágyazódásától.

Nagy aggodalommal tekintünk a térségbeli partnereink ellen elkövetett támadásokra” – mondta. „Értékeléseink szerint az iráni vezetés irányítása és jóváhagyása mellett hajtanak végre támadásokat, fegyvereket alkalmaznak – amelyek egy részét Iránban állítják elő – az Iránban megszerzett szakértelemmel bevetve őket.”

Izrael és az Egyesült Államok „nem értenek egyet” Irán nukleáris programját illetően, jeruzsálemi tisztviselők attól tartanak, hogy Joe Biden elnök túlságosan ,,buzgó”, hogy egy ideiglenes megállapodást kössön Iránnal, amely megszüntetné a szankciókat, de nem nyújt elegendő garanciát Teherán nukleáris előrehaladásának kordában tartásához.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 25-én Új Kelet Live

A török külügyminiszter Izraelben; Megkezdődött a Gázával határos közösségek óvodáinak megerősítése; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 23-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 22-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei május 21-én

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .