ujkelet.live
Az egynapos látogatása Izraelbe érkező Lindsey Graham amerikai szenátor újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az izraeli vezető politikusokkal és biztonsági tisztviselőkkel való találkozása során megvitatták az iráni nukleáris programról folyó nemzetközi tárgyalások kilátásait, miközben felvetette az Egyesült Államok és Izrael közötti további biztonsági együttműködés lehetőségeit. A republikánus szenátor iráni tárgyalásokkal kapcsolatos látogatásának első Közel-Keleti célpontja Jeruzsálem volt, ahonnan kedden utazik tovább az Egyesült Arab Emírségekbe, majd onnan Münchenbe.
Graham hétfőn reggel először Naftali Bennett miniszterelnökkel, majd Jáir Lapid külügy és Beni Gantz védelmi miniszterrel, illetve az ellenzék vezetőjével, Benjamin Netanjahuval is találkozott.
Great seeing Senator @LindseyGrahamSC in Jerusalem this morning.
— Naftali Bennett בנט (@naftalibennett) February 14, 2022
Lindsey, thank you for being one of Israel’s greatest friends — both in word and in deed!
🇮🇱🇺🇸 pic.twitter.com/Ge4RFhBVeT
A megbeszélések során az iráni technikák ismertetésén kívül, a szenátort a Moszad illetékesei is informálták Teherán aktuális képességeiről.
Jeruzsálemi utazásának második céljaként, Graham ismét felvetette a két ország közötti kölcsönös védelmi megállapodás hivatalossá formálásának gondolatát, amely korábban már szóba került Netanjahu és Trump között is, de Gantz nem támogatta, mivel az ehhez hasonló elképzelések ellentmondanak azoknak az izraeli biztonságpolitikai elveknek, amelyek az önálló működést részesítik előnyben.
„Izrael joggal aggódik amiatt, hogy ilymódon miként lenne képes egy másik hatalomtól függetlenül [katonai] műveleteket végrehajtani. És soha nem is javasolnám, hogy bármilyen védelmi megállapodás korlátozza Izrael önálló fellépését” – nyilatkozta Graham a King David szállodában tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve azt is, hogy a 21. században általa közvetített világos üzenet lényege:
„a zsidó állam lerombolására irányuló törekvés háborút jelent az Egyesült Államokkal.”
Az eddig különösebb kézzelfogható eredmény nélkül Bécsben zajló lehetséges nukleáris megállapodással kapcsolatban, a szenátor elmondta, hogy látogatása során az izraeli tisztviselőkkel az iráni nukleáris ambíciók elleni „védőkorlátok” szükségességének módját is megvitatták. Graham szerint olyan paraméterekben kell megállapodni, amelyek „vörös vonalat” húznának – az iráni dúsítási készletek, illetve a készletek fegyverré alakítása és a fegyverek küldésének képességét elválasztó védőkorlátok közzé.
A republikánus szenátor ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy amennyiben a jelenleg zajló tárgyalások Bécsben mégis valamilyen eredménnyel zárulnának, továbbra is kérdéses marad a megállapodás jogi és időbeli hatálya. Graham pártja a szenátus mintegy száz mandátumával rendelkezik, ilymódon egy akármilyen nukleáris megállapodás valószínűleg nem fogja megszerezni a szerződés ratifikálását jelentő kétharmados jóváhagyást.
„Amit a feltételekről tudni lehet, az nagyon elkeserítő.”
„Ha az általam említettekhez bármi hasonló lenne, akkor messze elmarad a ratifikálásához szükséges szavazatok számától” – tette hozzá Graham, részletek említése nélkül.
Lehetőségként megemlíthető, hogy amennyiben olyan megállapodás születne, amelyet vagy nem terjesztenek a Kongresszus elé, vagy nem sikerül ratifikálni azt, a Biden-kormány továbbra is dönthet úgy, hogy végrehajtói megállapodásként hatályba helyezi. Az ilyenfajta megállapodások azonban hivatalban lévő elnöki felhatalmazás révén jöhetnek létre, és nem kötelezik a következő elnököt a végrehajtásra.
Izrael attól tart, hogy az Irán és a világhatalmak közötti nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások újraéledése miatt Teherán néhány hónap alatt hozzá fog jutni az atomfegyver előállításhoz elegendő hasadóanyaghoz.
Ugyanakkor Izrael és az Egyesült Államok köztudottan „nem értenek egyet” Irán nukleáris programját illetően. A közös stratégiák létrehozása és a vélemények közelítése érdekében, a decemberben Jeruzsálembe érkező Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak sem sikerült az álláspontokat közelebb hozni.
Jeruzsálem úgy véli, Teherán a bécsi tárgyalásokat időhúzásra használja miközben egyre közelebb kerül az atomfegyverhez szükséges dúsított urán mennyiségének előállításához, amit az amerikai fél elismer ugyan, de tovább odázva a jeruzsálemi vezetés által sürgetett válaszlépést vagy legalább a szankciók további szigorítását, pénteken Washingtonban bejelentették az iráni polgári atomprogram szankcióinak enyhítését, annak reményében, hogy felgyorsíthatják a világhatalmak és a teheráni vezetők közötti, a napokban tovább folytatódó tárgyalásokat.
A túlzott reményekkel és optimizmussal nem kecsegtető, gyengébb JCPOA megállapodás-tervezetek árnyékában és ellenére, a tárgyalásokon mindössze megfigyelőként résztvevő amerikai felek, úgy tűnik továbbra is kitartanak amellett, hogy visszatérjenek a megújított atomalkuhoz, azon meggyőződésüktől vezérelve, hogy az iráni nukleáris programra vonatkozó bizonyos korlátozások jobbak a semminél.
Izraelnek azonban pontosan az időhúzásos, gyenge alkuval van problémája, és azt szeretné, ha az Egyesült Államok és a többi tárgyaló hatalmak eltávolodnának az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásoktól, ahelyett, hogy „rossz alkut” kötnének.
Jáir Lapid külügyminiszter tavaly decemberben egy amerikai újságban megjelenő beszélgetés során hangsúlyozta, hogy
„Nincs problémánk az alkuval. A jó alku jó dolog” – ugyanakkor hozzátette, hogy „a második legjobb az lenne, ha nem egyeznének meg, hanem szigorítanák a szankciókat, és biztosítanák, hogy Irán ne léphessen előre. A harmadik és legrosszabb, pedig egy rossz üzlet” – tette hozzá.
Lapid nem részletezte a jó és a rossz alku közötti különbséget, de Jeruzsálem álláspontja nyilvánvaló, amint azt a kormány többször is nyomatékosította, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, „jogunk van megvédeni magunkat a legnagyobb egzisztenciális fenyegetésekkel szemben.”
A Teheránnal való – úgy tűnik végnélküli tárgyalásos megoldás hívei mindeközben attól tartanak, hogy amennyiben Irán nukleáris küszöbállammá válik, a kialakult helyzet a térségben katonai konfrontációt válthat ki, amely során Izrael vagy az Egyesült Államok külön – külön és együtt megelőző csapásokat mérhet Iránra.
A tárgyalásos stratégia újabb fejezeteként Graham és Bob Menendez demokrata szenátor saját alternatívájaként felvázolt egy nukleáris üzemanyagbank létrehozását, amely dúsított uránt szállít a közel-keleti polgári atomenergia-programokhoz, amely javaslatot Irán bizonyára el fogja utasítani.
Graham hétfői izraeli látogatásával kapcsolatban Teherán egyébként megjegyezte, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás visszaállítására irányuló bécsi tárgyalások ugyan „bonyolultak,” de ezidáig nem jutottak zsákutcába, ugyanakkor az iráni külügyminisztérium szóvivője, Szaid Khatibzade egy teheráni sajtótájékoztatón elismerte, hogy a kulcsfontosságú kérdéseket illetően még nem történt előrelépés.
forrás: ujkeletlive, héber média
