Manszúr Abbász elutasította Izrael apartheid felcímkézését

ujkelet.live

Az Amnesty International múlthét kedden közzétett jelentése szerint Izrael 1948-as megalakulásától fogva ,,az elnyomás és zsarnokoskodás rendszerét” gyakorolja a palesztinok felett, amely szerintük megfelel az apartheid nemzetközi meghatározásának. A jelentés közzététele előtt Izrael „hamisnak, elfogultnak és antiszemitának” nevezte az alaptalan vádakat, és azzal szembesítette a szervezetet, hogy veszélyezteti a zsidók biztonságát szerte a világon. A jogvédő szervezet annak ellenére hozta nyilvánosságra a dokumentumot, hogy Izrael felszólította, hogy ne tegye meg.

Néhány nappal a jelentés közzététele után egy washingtoni think-tank szervezet [Washington Institute for Near East Policy] egy online esemény keretében a jelenlegi izraeli kormány koalíciós partnerét, Manszúr Abbászt [iszlamista Ra’am] kérdezte az Amnesty által megfogalmazott jelentéssel kapcsolatban.

Abbász, tartva magát saját és pártja részéről a tavalyi választások előtt és után is képviselt pragmatikus retorikához, héber nyelven kijelentette, hogy nem használja az „apartheid” kifejezést a [izraeli] zsidók és arabok közötti kapcsolatok körülírására.

„Nem nevezném apartheidnek” – válaszolta a kérdésre, megjegyezve azt is, hogy Naftali Bennett miniszterelnök koalíciójának tagja.

,,Inkább objektíven fogalmazom meg a valóságot. Ha egy bizonyos területen diszkrimináció van, akkor azt mondjuk, hogy az adott területen diszkrimináció van.”

Abbász iszlamista Ra’am pártja, szakítva az izraeli arab frakciók hagyományos távolságtartásával, tavaly júniusban történelmet írt azáltal, hogy csatlakozott egy ideológiailag a lehető legsokszínűbb, de ugyanakkor többségében jobboldali [cionista] összetételű és nézőpontot képviselő kormánykoalícióhoz.

A legutóbbi választások előtt Abbász jó néhány ígéretet kapott Benjámin Netanjahutól, amennyiben az ő vezetése alatt álló jobboldali koalíciót támogatja és Abbász eltökélt szándéka volt a Likud által vezetett jobboldali blokkhoz való csatlakozás. Azt követően, hogy Netanjahu nem tudott kormányt alakítani Abbász kijelentette, hogy Bennett koalíciójához is hajlandó csatlakozni és együttműködni annak érdekében, hogy előnyöket biztosítson az arab közösség számára.

Az izraeli állampolgársággal rendelkező arabok a zsidó állam lakosságának mintegy 20 százalékát jelentik és miközben elismerik Iztraelt szoros családi kapcsolatokat ápolnak a Palesztin Hatósághoz tartozó Júdea és Szamáriai illetve a gázai palesztinokkal, és nagyrészt azonosulnak ügyükkel.

Politikai képviseletüket ellátó arab frakciók ezidáig teljes mértékben elutasították az izraeli kormányhoz való csatlakozást vagy együttműködést és értelemszerűen az izraeli politikai vezetés sem tartott igényt az arabokra a kormányban.

Abbász szakítva az arab pártok történelmi ellenállásával kijelentette, hogy a zsidók és az arabok közös együttműködésére összpontosít a társadalmi és gazdasági kihívások kezelése érdekében.

„Általában igyekszem nem ítélkezni, nem akarom azt mondani, hogy rasszista vagy, vagy az állam rasszista, illetve, hogy ez apartheid állam vagy nem apartheid állam. Politikai vezetőként az a szerepem, hogy megpróbáljam áthidalni a szakadékokat.” – tette hozzá Abbász a tegnapi online beszélgetésen.

A pragmatikus retorikát folytatva, tavaly decemberben a Globes gazdasági hírmagazin által Tel-Avivban rendezett médiakonferencián, Abbász azt is kijelentette, hogy Izrael zsidó állam státusza nem változtatható meg, és azt tanácsolta az arab közösségnek, hogy kövessék az általa és pártja által megfogalmazott megközelítést ahelyett, hogy folyamatosan az ország identitását próbálják megkérdőjelezni,

„Izrael zsidó államként született. És ez volt a zsidó nép döntése, hogy létrehozzák a zsidó államot. Nem az a kérdés, hogy mi az állam identitása. Így született meg az állam, és így is marad” – tette hozzá.

Forrás: ujkeletlive, AP, Washington Institute for Near East policy

Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt – Új Kelet Live

🎙️Ezen a héten is öt olyan témát hoztunk el a Közel-Keletről és a nemzetközi hírekből, amelyek rávilágítanak a társadalmi, oktatási és politikai folyamatok mélyebb összefüggéseire.Az adás témái:Gyökeres fordulat a szíriai tananyagban: Az Aszad-rezsim bukása után átírt szíriai tankönyvek elemzése. Az IMPACT-se legfrissebb jelentése szerint a pánarab narratívát egy iszlamista vonal váltotta fel, amelyből törölték a zsidó közösség történelmét, és háttérbe szorították a tudományos elméleteket.Történelmi mélyponton az izraeli PISA-eredmények: Miért nem tartható tovább az a narratíva, hogy csak a hátrányos helyzetű diákok teljesítménye húzza le az átlagot? A legfrissebb adatok elemzése azt mutatja, hogy az elitszigetek diákjai is elmaradnak a fejlett országok szintjétől.Netanjahu válasza Obamának: A volt amerikai elnök bírálataira válaszolva az izraeli miniszterelnök leszögezte: a zsidó nép nem idegen megszálló a saját ősinek földjén, és a béke valódi akadálya a létezésük elutasítása.Bojkott a brit könyvpiacon? Neil Blair irodalmi ügynök megszólalása arról, miért nem volt hajlandó egyetlen nagy brit kiadó sem megjelentetni a korábbi túsz, Eli Sarabi megrázó emlékiratát.Tiszteletadás A diplomatában: Hogyan emlékezik meg a Netflix népszerű sorozatának negyedik évada Hersh Goldberg-Polinra, és mit üzen ez a túszok emlékezetéről?A szokásos bónusz témaTartsatok velünk ezen a héten is, hogy képben legyetek a legfrissebb izraeli és közel-keleti fejleményekkel!👉 Nyomj a Követés (Follow) gombra, hogy ne maradj le az új epizódokról, és ha tetszett az adás, értékeld a műsort Spotify-on!#Izrael, #Közel-Kelet, #Oktatás, #PISA, #Szíria, #Netanjahu, #Kultúra, #Politika
  1. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  2. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  3. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  4. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt
  5. Új Kelet Live Podcast – Ami a héten kimaradt

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.