ujkelet.live
Izraeli védelmi tisztviselők az Egyesült Arab Emírségekben jártak a múlt héten, hogy megvitassák a lehetséges védelmi és hírszerzési segítségnyújtást az Öböl-menti országot célzó közelmúltbeli húszi támadásokat követően, nyilatkozta két izraeli tisztviselő a Walla és az Axios riporterének, Barak Ravidnak.
A jemeni húszi lázadók példátlan rakéta- és dróntámadásai arra késztették az Egyesült Arab Emírségeket, hogy lehetőségeket keressen védekezése megerősítéséhez a jövőbeni csapások ellen.
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek több mint két évtizeden át védelmi és hírszerzési kapcsolatban álltak egymással, amely csak az Ábrahám-egyezmény 2020 szeptemberi aláírása után vált nyilvánossá.
A húszik a közelmúltban legalább három támadást indítottak az Egyesült Arab Emírségek ellen, amely tagja annak a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak, amely 2015 óta folytat légi hadjáratot az Irán által támogatott lázadók ellen Jemenben.
Az első húszi támadásban három ember meghalt Abu-Dzabiban, és hat másik megsebesült. A másodikat az amerikai és az emirátusi légvédelem elfogta.
A harmadikra vasárnap került sor, néhány órával azután, hogy Jichák Herzog izraeli elnök Abu-Dzabiba érkezett első hivatalos látogatására. A rakétát az Emírségek és az Egyesült Államok légvédelme elfogta, Herzog pedig a tervek szerint folytatta programját az országban.
A húszi katonai szóvivő a héten azzal fenyegetőzött, hogy folytatják az Öböl-menti ország elleni támadásokat, összefüggésbe hozva azokat az Egyesült Arab Emírségek és Izrael kapcsolatával.
Az első támadás után Naftali Bennett miniszterelnök hivatalosan elítélte az incidenst, és a trónörökösnek, Mohamed bin Zajed sejknek küldött levelében biztonsági és hírszerzési támogatást ajánlott fel az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy megvédje állampolgárait a ,,hasonló támadásoktól”.
A Ravidnak nyilatkozó források szerint az izraeli tisztviselők múlt héten Abu Dzabiban találkoztak az emírségek katonai tisztviselőivel, akik azt mondták, az Öböl-menti országnak segítségre van szüksége rakétavédelmi és drónelhárító technológiájával kapcsolatban. Az egyik kritikus terület, amelyről szó esett, az észlelés és a korai figyelmeztetés volt.
Az emírségek illetékesei nem kívánták kommentálni Ravid riportját.
Az Emírségek washingtoni nagykövete, Juszef Al Otaiba és Lana Nusszeibeh ENSZ-nagykövet a Wall Street Journal-ban hétfőn megjelent op-edben azt írta, hogy a Biden-kormánynak és a világ többi hatalmának szankciókat kellene bevezetnie a húszik ellen, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk egy tűzszünet elfogadásához.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden beszélt a trónörökössel, és hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is korai előrejelző hírszerzést biztosít, és együttműködik a légvédelem terén, közölte a Pentagon.
Austin továbbá azt mondta, hogy az Egyesült Államok az Egyesült Arab Emírségekbe küldi a haditengerészet irányított rakétákkal felszerelt rombolóját, a USS Cole-t, és F-18-as és F-22-es vadászgépeket helyez ki az Emírségekben.
Az izraeli védelmi minisztérium és a nemzetbiztonsági ügynökségek várhatóan a következő napokban megvitatják az Emírségek kéréseit, állítják a Ravidnak nyilatkozó izraeli tisztviselők.
A tisztviselők azt mondják, hogy szeretnének segíteni az Emírségeknek, amennyire csak tudnak, közben megőrizve az érzékeny technológiát, amelyet Izrael nem akar megosztani.
„Amiben csak tudunk, szívesen segítünk annak, aki a barátunk, és ha az Emírségek akarja, szívesen együttműködünk. Ez az ő döntésük” – mondta Beni Gantz izraeli védelmi miniszter hétfőn.
Jáir Lapid izraeli külügyminiszter azt nyilatkozta Ravidnak, hogy Izraelnek hivatalosan is terrorszervezetté kéne nyilvánítania a húszikat.
Frank McKenzie tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának leköszönő parancsnoka várhatóan a jövő héten az Emírségekbe is ellátogat, hogy további megbeszéléseket folytasson a védelmi együttműködés megerősítéséről – mondta egy, a témát közvetlenül ismerő forrás.
