ujkelet.live
Naftali Bennett miniszterelnök kedd este az Irán gyengítésére irányuló kampány részeként bejelentette, hogy a rakéták és drónok ellen, Izrael egy éven belül lézeres légvédelmi rendszer telepítésére készül. A 12-es csatornának nyilatkozó nevét elhallgató védelmi tisztviselő a közvélemény megtévesztésének nevezte a bejelentést, azzal érvelve, hogy az említett rendszer szerinte egy éven belül aligha lesz működőképes, holott köztudott, hogy a védelmi minisztérium már tavaly szorgalmazta a rendszer idei üzembe helyezését.
A Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének éves nemzetközi konferenciáján Tel-Avivban, a miniszterelnök azt ígérte, hogy a lézeralapú védelmi rendszert először próbaként, majd operatív jelleggel fogják telepíteni először délen, ahol az izraeli városok a leginkább veszélyeztetettek a Gázai övezetből indított támadások miatt, míg végezetül az egész országot „lézerfal fogja körülvenni, amely megvéd minket a rakétáktól, lövedékektől és drónoktól.”
Bennett hangsúlyozta, hogy az említett lézeralapú rakétaelfogó rendszer jelentős előrelépés lenne a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében, amikor a Hamász olcsó rakétái ellen Izrael kénytelen több tízezer dollárba kerülő rakétákat bevetni a lakosság védelme érdekében.
„Sok pénzt fognak elpazarolni, mi pedig nagyon keveset” – tette hozzá a miniszterelnök.
A hazai védelem elsődleges biztosítása mellett a miniszterelnök azt is jelezte, hogy a légvédelem új generációja a zsidó állam térségbeli barátait is szolgálhatja majd, azaz külföldön is értékesíteni fogják a technológiát.
Ezenkívül, Bennett beszéde nagy részét Iránra összpontosította, mondván, Izrael ellenzi, hogy a bécsi tárgyalások során létrejöjjön a nukleáris megállapodás.
„Reméljük, hogy megállapodás nélkül fognak véget érni, mert a szóban forgó megállapodás nem jó Izraelnek” – mondta.
Továbbá, a miniszterelnök megerősítette korábbi kijelentését, miszerint “ki fog állni velük szemben a továbbiakban is és semmilyen megállapodás nem fogja meggátolni attól, hogy az izraeli civilek védelmét szolgálja.”
Bennett azt is hangsúlyozta, hogy „megkezdődött az Irán gyengítésére irányuló kampány” és az izraeli akciók az irániak által támogatott csoportok semlegesítésére is törekszenek, mint például a libanoni Hezbollah és az Iszlám Dzsihád Gázában. „Lehet, hogy a rakétát Bejrútból vagy Gázából lőtték ki, de a feladó Teherán”, tette hozzá miközben arra figyelmeztetett, hogy az Irán elleni szankciók megszüntetése több rakétát, több kibertámadást és több terrorsejtet jelentene Izrael és a többi amerikai szövetségesek ellen.
A teheráni aggresszió elleni kampányra kitérve, a miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági növekedés fontosságát Izrael nemzetbiztonsága szempontjából, és a biztonság fontosságát a növekedés szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy „az izraeli gazdaság megbénítása nem lehetséges”, utalva a kritikákra miszerint, a koronavírus-fertőzés továbbterjedését további korlátozásokkal kellene megállítani, és azt ígérte, hogy az ország jelenlegi bruttó nemzeti jövedelmét megháromszorozza és ilymódon egy virágzó és gazdag ország bevételeinek jelentős részét katonai erők tervezésére és kiépítésére lehet fordítani.
A Bennett által említett lézeralapú rendszert a Honvédelmi Minisztérium már évek óta teszteli, és segítségével tavaly sikeresen ki is tudott iktatni egy drónt.
A miniszterelnök szavait igazolják, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok Demokrata Pártjával történt nézeteltérések miatt a Vaskupola rakétavédelmi rendszer finanszírozásával kapcsolatban, az izraeli hadsereg felkérte az izraeli védelmi gyártókat, hogy a vártnál sokkal rövidebb időn belül álljanak elő bevetésre készen álló lézer alapú rakétavédelmi rendszerrel.
Katonai tisztviselők azt kérték a projektben részt vevő vállalatoktól, hogy tegyék prioritássá, azzal a céllal, hogy az első hadműveleti rendszer első része már az idei év elején elkészüljön, és 2022 közepéig kihelyezhessék a Gázai övezet határához. Az izraeli légierő által működtetni kívánt rendszer átfogó célja a lézersugár-technológia integrálása a 2011 óta használt Vaskupola védelmi rendszerbe.
A Bennett által említett jelentős árkülönbség is valós, ugyanis a lézeres elfogás csupán a töredékébe kerül a Vaskupola elfogó lövedékének, ami darabonként 170 000 sékelt tesz ki (közel 16,5 millió Ft) és rakétatámadás esetén a rendszer gyakran több elfogó lövedéket küld egy érkező rakétára.
A korábban a héber médiában kiszivárogtatott elképzelések szerint 2024-ig további három rendszert helyeznének üzembe, és összeségében mind a négyet Izrael déli részén vetnék be, miközben a rakéta-alapú Vaskupola is még sok éven át bevetésben marad. A lézeres védelmi rendszer bevezetésének gyorsítását a minisztérium, a tervet támogató katonaság azon aggodalmaira alapozta, miszerint a májusi gázai háború során az Izraelre kilőtt rakéták nagy mennyisége miatt arra a következtetésre jutottak, hogy magas egységára, a jövőben, befolyásolhatja a harcok időtartamát és az izraeli hadsereg lehetőségeit.
A védelmi minisztérium szerint mindaddig, amíg állandó energiaforrás áll rendelkezésre a lézeralapú elfogó rendszerre, nem áll fenn annak a veszélye, hogy valaha is kifogy a lőszer. Ugyanakkor a lézeres rendszer hátránya, hogy rossz látási viszonyok között kevésbé teljesít jól, ezért a védelmi minisztérium repülőgépre (is) telepített verzióval kerülné ki a rossz időjárási körülményeket, de mindez végképp elméleti stádiumban van.
A Rafael fegyvergyártóval közös fejlesztés alatt álló földi lézerrendszer nem a Vaskupolát vagy Izrael más légvédelmi rendszereit hivatott helyettesíteni, hanem mindinkább kiegészíteni fogja azokat, kisebb lövedékeket lőve ki, míg a nagyobbakat a robusztus rakéta alapú elfogó rendszerre hagyva, nyilatkozta korábban a héber médiának a védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési osztályának vezető tisztviselője.
