ujkelet.live
Az Igazságügyi Minisztérium tisztviselői által vezetett csapat egy olyan jogszabályon dolgozik, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy kiterjedt adatbázist építsen fel az Izraelbe belépő vagy távozó emberekről.
A csapat más minisztériumokkal, a Nemzetbiztonsági Tanáccsal és az Adatvédelmi Hatósággal együttműködve dolgozik. Az igazságügyi minisztérium szerint sok más nyugati országban is léteznek már hasonló adatbázisok, de a szakértők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az izraeli adatbázis sérti a személyiségi jogokat.
Az izraeli biztonsági szervek évek óta dolgoznak egy ilyen projekten. A vállalkozás, amelyről először a Zman Israel honlapján Tal Schneider számolt be ,,A nagytestvér elérte az eget” címen, főként a biztonságra és a terrorizmus elleni küzdelemre irányul. Az adatbázis azonban segítséget nyújt a hatóságoknak a szervezett bűnözés, a fegyverexport megsértése, a kábítószer-csempészet és az embercsempészet elleni küzdelemben is, és használható még a járványok, például a koronavírus terjedése elleni védekezésre is.
Az egyik probléma, amely a járvány kezdetén aggasztotta az izraeli hatóságokat, a csatlakozó járatok voltak. Ha járvány tör ki (vagy fog a jövőben ) olyan célállomáson, ahová tilos repülni vagy látogatni, akkor az utasok könnyen megkerülhetik a tilalmat.
Például az elmúlt két évben egy ponton betiltották az oroszországi járatokat, de az izraeliek könnyen megkerülték a tilalmat azzal, hogy Bécsbe vagy Varsóba tartó járatokra foglaltak jegyet, és egy másik légitársaságnál foglaltak csatlakozó járatot. Így az izraeli határellenőrzési rendszernek nem volt módja nyomon követni az utasok valódi kiindulási vagy célpontját, és megnyílt az út a vírus exportja és importja előtt.
Az adatbázis szabályozására készülő törvényjavaslat jelenlegi változata lehetővé tenné többek között az utazók nevének, születési dátumának, útlevélszámának, állampolgárságának, járatszámának, utazási útvonalának, valamint a hitelkártyákhoz és egyéb fizetőeszközökhöz kapcsolódó adatok tárolását. Tartalmazna továbbá információkat a légitársaságok klubtagságáról és arról, hogy az utasok miket visznek fel a járatokra, legyen szó feladott poggyászról, vagy gépre felvittről.
Az adatbázis tartalmazza majd a kiosztott ülést és az ülőhellyel kapcsolatos egyéb információkat, mozgássérült/ baba/fő részére mellékelt üléseket, az utas által kapott étel típusát valamint a repülés közbeni vámmentes vásárlásokat.
A törvényjavaslat emellett az Adatvédelmi Hatóság nevében egy biztost is kijelöl, akinek feladata a magánélet védelme lesz. Ugyanez a biztos az adatvédelmi hatóság vezetőjének lesz adminisztratív alárendeltje, és csak ő bocsáthatja el.
A tervezett légiközlekedési adatbázisban az izraeli hatóságok jóval több információt szándékoznak tárolni, mint amennyivel jelenleg rendelkeznek.
A törvényt még nem terjesztették a kormány elé jóváhagyásra, és amikor vitára és szavazásra kerül, hatalmas vitát válthat ki a nyilvánosságban a turistákról, üzletemberekről és az ország polgárairól szóló rengeteg információ tárolásának szükségességéről.
Az Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy az adatbázisban tárolt információkat csak korlátozott, meghatározott célokra használják fel. A tárolandó részletes és átfogó információk azonban aggodalmat keltettek a szakértőkben, hogy a személyiségi jogok sérülhetnek.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint az adatbázist az Egyesült Nemzetek Szervezetének kormányzati felhívására való tekintettel fejlesztették ki. A tisztviselők közölték, hogy hasonló projektek több tucat másik országban is léteznek, köztük az Egyesült Államokban, az Európai Unió tagállamaiban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában.
„Nincs tervben, hogy szélesebb körűvé tegyék a világon megszokottnál, de a világban érvényes szabályoknak megfelelően fog működni,” áll a közleményben.
A tárca tájékoztatása szerint az információk felhasználásának céljait egy törvényjavaslat határozza majd meg, amelyet nyilvánosan is véleményezhetnek majd. E célok között szerepel majd a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem, a polgári légi közlekedés védelme, az illegális migráció elleni küzdelem és a határellenőrzés javítása, valamint a közegészség védelme a járványok és fertőzések terjedésének megakadályozásával.
A minisztérium szerint további korlátokat szabnak majd ezen adatok megengedett felhasználására, beleértve annak meghatározását, hogy mely kormányzati szervek férhetnek hozzá az adatokhoz, az ilyen ügynökségeken belüli felosztással.
Korlátozni fogják az adatok tárolásának időtartamát is, az adatok minősítésére és anonimizálására vonatkozó szabályokkal, amelyek a nemzetközi szabványokon és az adatvédelmi technológiai követelményeken alapulnak.
Ennek az adatbázisnak a hátteréből csak keveset ismer a közvélemény: 2014-ben a Benjamin Netanjahu vezette 33. kormány úgy döntött, hogy felállít egy csoportot, amely megvizsgálja az utasok adatait tartalmazó adatbázis létrehozását. A repülési szakzsargonban az alapvető információkat PNR-nek (Passengers Name Record – utas-nyilvántartási adatok) és API -nak (Advanced Passenger Information – előzetes utasinformáció) hívják.
A körvonalat a világ számos országában elismerik, és van egy ENSZ-facilitátor csapat is, amely segít a világ országainak az erre vonatkozó jogszabályok megfogalmazásában, és megtervezi az ilyen adatbázisok országok közötti megosztását a terrorizmus, a pénzmosás és a gyermekrablás elleni védelemben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt működő releváns nemzetközi testület a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, és az ICAO 2010-ben iránymutatást adott ki az államoknak az ilyen légiközlekedési adatbázisok létrehozásáról és az országok közötti információ-együttműködésről.
Az Egyesült Államokban és Európában már léteznek ilyen adatbázisok, és az amerikai szabályozásokban és irányelvekben található engedélyek szerint adatbázisaik számos adatot gyűjthetnek, beleértve a hitelkártyák számát, de nem világos, hogy a gyakorlatban az EU és az Egyesült Államok országai gyűjtik-e a hitelkártyaadatokat.
2014 szeptemberében, az ISIS erőszakos éveiben, valamint az iszlamista szervezetek, például az al-Nuszra és az al-Kaida virágzásakor az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2178-as határozata globális harcot hirdetett a határokon átnyúló terroristák és országok ellen, többek között azzal, hogy korlátozásokat vezetett be az utazásokra és a repülésekre világszerte. Nem sokkal később, abban az évben kormányhatározat született, hogy felállítanak egy csoportot az adatbázisok kérdésének megvizsgálására, válaszul a globális terrorizmus elleni küzdelemre.
A csapat élén a Terrorelhárítási Központ és a Nemzetbiztonsági Tanács képviselői álltak, a megbeszéléseken a Sabak belbiztonsági szolgálat, az Izraeli Rendőrség, a pénzmosás elleni haóság, a Közlekedési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztériumban az Adóhatóság, az Egészségügyi Minisztérium, a Népességügyi és Bevándorlási Hatóság, a Védelmi Minisztérium, az Idegenforgalmi Minisztérium, a Moszad, a Külügyminisztérium és az Információs és Technológiai Hatóság képviselői vettek részt.
2020 februárjában, amikor a koronavírus-járvány elérte Izraelt, a 34. Netanjahu-kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy légiközlekedési adatközpontot annak érdekében, hogy személyes adatokat kapjon a légitársaságoktól az Izraelbe érkező, kimenő vagy áthaladó járatok utasaira vonatkozóan.
Így két héttel a 2020 márciusi választási kampány előtt megkezdődött a törvényjavaslat kidolgozása és az adatbázis kiépítése. Ugyanezen kormányhatározat értelmében a légiközlekedési adatközpont létrehozására ideiglenes igazgatót jelöltek ki, és 2020-ra illetve 2021-re 7 millió sékel összegű költségvetést határoztak meg.
A Zman Israel azonban úgy értesült, hogy a költségvetést jóval túllépték, és a projekt ára jelenleg 33 millió sékel, a hatóságok pedig 650 millió sékel költségvetést akarnak a következő évekre.
