ujkelet.live
Angela Merkel leköszönő német kancellár vasárnap koszorút helyezett el a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Múzeumban, és a helyszínen mondott beszédében az antiszemitizmus elleni állandó fellépést sürgette.
„A Jad Vasemben tett minden látogatás megérinti lelkemet.”
„A zsidó nép elleni bűncselekmények, amelyeket itt dokumentálnak, örök emlékeztető a németek felelősségére – és figyelmeztetés” – mondta a kancellár a múzeum által biztosított fordítás szerint és hozzátette, Németország felelőssége, hogy kiálljon az antiszemitizmus ellen.
„Az, hogy a zsidó élet ismét otthonra talált Németországban az emberiség elleni bűnök, a Soá után, a bizalom hatalmas kifejeződése, amiért hálásak vagyunk. Ez a bizalom arra kényszerít bennünket, hogy minden nap újra eltökélten álljunk ki az antiszemitizmus, a gyűlölet ellen.”
„Ez minden szövetségi kormány kötelezettsége” – tett ígéretet Merkel, utalva arra, hogy visszavonulása utáni új német kormánya ugyanolyan elkötelezett lesz Izrael irányában, mint az előzőek voltak.
A német kancellár 16 éves hivatali ideje alatt a jelenlegi volt a hatodik alkalom, amikor látogatást tett a Jad Vasembe, ahol tiszteletét rótta le a holokauszt áldozatai előtt.
בשבילי, כיהודי מאמין, כישראלי, שהעבר של עמו צרוב בו, ונמצא איתו באשר ילך, כמי שענפים ממשפחתו נגדעו בשואה ומונצחים כאן בשמותיהם, כראש ממשלת ישראל, שעתידה מופקד בידיו, כל הדרכים מובילות לירושלים.
— Naftali Bennett נפתלי בנט (@naftalibennett) October 10, 2021
מתוך דברים שאמרתי ביד ושם, יחד עם קנצלרית גרמניה.
לפוסט המלא:https://t.co/rFCIAMYhaT pic.twitter.com/iIad9SiEPu
Merkelt Naftali Bennett miniszterelnök is elkísérte a múzeumlátogatáson, ahol megtekintették az Emlékezet villanásai fotókból összeállított kiállítást és találkoztak holokauszt túlélőkkel is.
„A Soának sok tanulsága van. Még évtizedekkel később is, a zsidó népnek fel kell fognia az őt ért katasztrófa mélységét. Véleményem szerint a legfontosabb tanulság a legegyszerűbb és a legnyilvánvalóbb: a zsidó nép helye a földjén van, itt, Izrael földjén.
Nem a holokauszt az oka Izrael Állam létezésének. A kapcsolat a zsidó nép és földje között nem Auschwitzban kezdődött. De Auschwitz – és az ott elveszett testvéreink – megerősítik azt az elhatározást, hogy soha nem leszünk védtelen nép, távol az otthonától.” – nyilatkozta Bennett.
Merkel búcsúlátogatása részeként korábban a nap folyamán Bennettel közös sajtótájékoztatót tartott, amely során a kancellár kijelentette, hogy Izrael biztonsága „minden német kormány elsődleges prioritása.”
A leköszönő kancellár bizalommal tekint a jövőbe és ígéretet tett Bennettnek, hogy utódja ugyanolyan elkötelezett lesz Izrael biztonsága iránt, mint ő maga volt az évek során.
„A Soá emberiség elleni bűncselekményei után sikerült újraindítani és helyreállítani a kapcsolatokat” – összegezte a két ország közötti viszonyt.
Ugyanakkor Bennett Merkelnek tulajdonította, a két ország közötti példátlan köteléket és Izrael támogatása miatt, Németországot „Európa erkölcsi iránytűjének” nevezte.
Izrael és Németország a második világháború után mindössze 1965-ben létesített diplomáciai kapcsolatokat, több mint 15 évvel Izrael megalapítása után de a két ország közötti kapcsolatok az évtizedek során lassan felengedtek és szorossá váltak. Németország Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere Európában, és a német kormány szilárd támogatást nyújtott Izraelnek háborúk és diplomáciai válságok idején.
Merkel és Bennett megbeszélést folytattak az európai támogatással újraindított tárgyalásokról is, amelynek célja, hogy Irán visszatérjen a 2015-ös világhatalmakkal kötött paktum szerinti kötelezettségvállalásaihoz. Az úgynevezett közös átfogó cselekvési terv célja lett volna, hogy gátat szabjon Teherán nukleáris programjának, és hogy megakadályozza az atomfegyverek előállításában. Miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a paktumból, Irán is visszalépett a korábbi megállapodásban foglaltak betartásáról és gőzerővel tovább növelte az urándúsítást.
Merkel kijelentette, hogy a tárgyalások „sorsdöntő hetekben” tartanak, Bennett azonban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben hagyja Iránt elérni az atomfegyver képességének küszöbét, „erkölcsi folt lesz a szabad világban, ráadásul veszélyezteti a világbékét”.
Kétnapos útja során Merkel találkozik az izraeli high-tech iparág vezetőivel.
Bennetten kívül Merkel találkozott Jichák Herzog elnökkel, valamint Jáir Lapid külügyminiszterrel és rotációs miniszterelnökkel.
A német vezető tiszteletbeli doktori címet is kap a haifai Technion Intézettől, és részt vesz egy panelbeszélgetésen a Tel Avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetében.
Merkel utolsó izraeli látogatását eredetileg augusztusra tervezték, de elhalasztották az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonása, valamint Németország erőfeszítései miatt, hogy Kabulból kimenekítse saját állampolgárait és azokat az afgánokat, akik segítették erőit a közel két évtizedes bevetésük során az országban.
