ujkelet.live
Jichák Herzog izraeli elnök múlt vasárnap titokban találkozott II. Abdullah jordán királlyal ammani palotájában, utóbbi kezdeményezésére.
Az elnök irodája szombat este hozta nyilvánosságra a találkozót, melyet Naftali Bennett miniszterelnökkel és Jáir Lapid külügyminiszterrel koordináltak.
A találkozó fontos stratégiai kérdésekkel foglalkozott regionális és kétoldalú szinten is.
,,Jordánia nagyon fontos nemzet” – mondta Herzog. ,,Tisztelem Abdullah királyt, nagyszerű vezető és rendkívül jelentős regionális szereplő, aki az utóbbi időben fontos vezetőkkel találkozott, köztük Biden elnökkel, Putyin elnökkel, asz-Szíszi és Abbász elnökkel.”
„Találkozónkon a megbeszélt témák között szerepelt az államok közötti párbeszéd alapvető kérdései, beleértve a megállapodást a mezőgazdasági termékek behozataláról a Smita-évben (bibliai Szombat-év), az energiakérdéseket, a fenntarthatóságot és megoldásokat a klímaválságra, amelyekben együttműködhetünk.”
,,Szinte minden nap beszélek vezetőkkel a világ minden tájáról, teljes koordinációban Izrael kormányával. Úgy gondolom, hogy Izrael Állam stratégiai és diplomáciai érdekei szempontjából nagyon fontos, hogy mindenkit bevonjanak a párbeszédbe.”
Abdullah király júliusban megerősítette, hogy találkozott Bennett miniszterelnökkel és Beni Gantz védelmi miniszterrel.
Több mint három év után ez volt az első találkozó a jordán király és egy izraeli miniszterelnök között.
király arra figyelmeztetett, hogy az izraeli-palesztin konfliktusban a status quo instabil, azt állítva, hogy Izrael 1948 óta először szembesült ,,polgárháborúval” a májusban Gázával folytatott harcok során kirobbant közösségek közti erőszak formájában.
,,Ha a falvakat és a városokat nézzük, az arab-izraeliek és az izraeliek konfliktusba keveredtek. Ez egy figyelmeztetés volt Izrael és a palesztin nép számára.”
Májusban az Izrael és a gázai terrorcsoportok között zajló 11 napig tartó háború idején jelentős zavargásokra került sor az úgynevezett vegyes városokban, az arab és zsidó csőcselék gyakran védtelen járókelőket vett célba, etnikai hovatartozásuk alapján választva ki őket. A belső etnikai zavargások Izrael történelmének egyik legsúlyosabbjai voltak, felszínre hozva az arab és a zsidó izraeliek között régóta feszülő konfliktusokat.
A rendőrséget kemény kritika érte, amiért hosszú napokon át – főleg Lodban – nem tudta megfékezni az arab és zsidó zavargásokat a vegyes városokban – ami további erők, köztük a határrendészet tartalékosainak – behívásához vezetett.
Lodban szükségállapotot is hirdettek az intenzív arab lázadások miatt, melynek részeként zsinagógákat, számos üzletet és több tucat autót felgyújtottak és megrongáltak.
,,Az izraeli kollégáinkkal folytatott megbeszélések egy része arról szól, hogy milyen beruházásokat lehet tenni a palesztinok megélhetésére, mert ha majd elveszítik reményüket, ne adj Isten, a következő háború még károsabb lesz” – mondta a király Fareed Zakariának (CNN) egy előre rögzített interjúban.
,,Ebben az utolsó [konfliktusban] nem voltak győztesek. Az a belső dinamika, amelyet az izraeli városokban láttunk, mindannyiunk számára egy bizonyos figyelmeztetést jelent”- tette hozzá Abdullah.
A jordán király ,,törékeny homlokzatként” írta le azt az elképzelést, miszerint Izrael fenntarthatja a palesztinokkal a status quót, mondván, hogy ,,van egy sablon – tudom, mi fog történni három hét alatt, és hogyan lehet halál és tragédia minden oldalon”.
Abdullah hangsúlyozta a kétállami – megoldás fontosságát, megjegyezve, hogy az egyállami – megoldás sokkal nagyobb kihívást jelentene az előbbit elutasító izraeliek számára.
,,Mit fogsz csinálni? Kiszorítod az összes palesztint ciszjordániai [Júdea és Szamária] otthonaikból, és instabilitást teremtesz a másik oldalon? Végső soron Jordániának beleszólása van ebbe. És szerintem a vörös vonalaink egyértelműen meg vannak határozva” – mondta.
Abdullah hozzátette, hogy első arab vezetőként, aki találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, fontos volt számára, hogy legutóbbi washingtoni látogatása során egységes álláspontot terjesszen elő.
,,Fontos volt számomra, hogy ne csak a palesztin vezetéssel találkozzak egy háborút követően, de találkoztam [Naftali] Bennettel és [Beni] Gantczal, mert valóban vissza kell hoznunk az embereket az asztalhoz” – mondta a király az izraeli miniszterelnökkel és védelmi miniszterrel folytatott titkos találkozójára hivatkozva júliusban.
Abdullah megjegyezte, hogy bár a Bennett által vezetett kormány nem biztos, hogy a ,,legideálisabb” a kétállami-megoldás előmozdításához, fontolgatja, hogy miként lehetne javítani az általa rossznak nevezett Jordánia-Izrael kapcsolatokon.
Abdullah elmondta, hogy az izraeli és a palesztin kollégákkal folytatott találkozóiról, melyek a két fél újbóli bevonására irányultak, ,,nagyon bizakodóan” távozott.
,,Az elmúlt hetekben nem csak Izrael és Jordánia közötti tapasztalunk jobb megértést, de az Izraelből és Palesztinából jövő hangok is azt mondják, hogy előre kell lépnünk és helyre kell állítanunk ezt a kapcsolatot” – mondta.
Noha Izrael és Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá, a két ország időnként feszült viszonyba kerül, különös tekintettel a Templom-hegy miatt.
Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
A két fél közötti diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.
II. Abdullah jordán király nem szívlelte Benjamin Netanjahu volt miniszterelnököt, aki kétszer tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartotta egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlottak.
