Különösebb ellenzéki vita nélkül a Kneszet első olvasatban megszavazta a kétéves állami költségvetést

0

ujkelet.live

A Kneszet csütörtök este jóváhagyta a 2021–2022 közötti időszakra szóló kétéves állami költségvetést első olvasatban, ami 2018 óta az első ilyen jellegű próbálkozás az egymást követő három sikertelen választás és a tavaly megalakult tiszavirág életű Netanjahu – Gantz koalíció összeomlása után, amely szintén a költségvetés hiánya miatt bukott meg.

A plénum először elfogadta a költségvetési kerettervezetet, majd a kiegészítő megállapodásról szóló törvényt – amely meghatározza a pénzeszközök végrehajtását -, végezetül magát a 2021. illetve a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatot. Az költségvetés valamennyi törvényjavaslata az első olvasat megszavazása után a parlament pénzügyi bizottságához kerül, majd a végső szakaszban a plénumnak a második és harmadik olvasatát is el kell fogadnia ahhoz, hogy a zsidó államnak ismét törvénybe iktatott költségvetése legyen.

Ilymódon a parlament törvényhozói a költségvetés jogalkotási csomagjának első olvasatát négy külön törvényjavaslat megszavazása formájában fogadta el. A késő esti szavazás során az idei évi állami költségvetésről szóló törvény első olvasatban 59 – 54, míg ugyanez a 2022-es évre vonatkozóan 59 – 53 ellenében került elfogadásra.

A Bennett – Lapid koalíció életben maradásának legfontosabb mérföldköve a költségvetés határidőre szabott elfogadása, ennek hiányában a Kneszet automatikusan feloszlik és új választásokat írnak ki. Bennett koalícióján belüli különböző frakciók kihasználva a lehetőséget, hogy ez az utolsó alkalom saját szavazóik érdekeinek kiharcolására miközben a miniszterelnök nyilvánvalóan kormány megerősítésére törekszik, az utolsó pillanatig folyt a harc a koalíción belüli különböző vitás kérdésekről, de úgy tűnik végül sikerült megegyezésre jutni.

Három év költségvetés nélkül töltött év után ma este az első olvasatban jóváhagytuk egy kiváló költségvetést. Ez egy olyan költségvetés, amely megerősíti a biztonsági és egészségügyi rendszereket, és gondoskodik az izraeliek megélhetéséről. Ez egy olyan költségvetés, amely a polgárokkal törődik, és nem a politikai érdekekkel” – összegezte Bennett a szavazás után az elért eredményt, hozzátéve, hogy „büszke arra, ahogyan a nézeteltéréseket a jóakarat és a valódi partnerség révén oldották meg. Így jutunk jobb eredményekhez Izrael népe érdekében.”

A koalíció tagjai hasonlóan elégedettségüknek adtak hangot, így Jáir Lapid külügyminiszter kiemelte a kormányon belüli együttműködést, amely révén „normális és felelősségteljes költségvetési tárgyalásokat folytatott”, és ami olyan költségvetéshez vezetett, amely „nem a politikusoknak, hanem inkább Izrael állampolgárainak javát szolgálja, mint az oktatás, biztonság, egészségügy, gazdaság és az izraeli innováció.”

A plénumhoz intézett beszédében Avigdor Liberman pénzügyminiszter „az ország történetének legszociálisabb költségvetésének” nevezte a három év óta először szavazásra került büdzsét. A költségvetés egyik legnagyobb vesztese, a koalícióból tizenkét éve először kimaradó haredi frakció vezetője és a Kneszet Pénzügyi Bizottságának volt elnöke, az ellenzéki Mose Gafni (Jahadut Hatora) szerint „ez a legantiszociálisabb költségvetés az elmúlt 33 év során mióta a Kneszetben vagyok.”

Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök és az ellenzék vezetője egy üveg válaszfal mögül követte az eseményeket, a plénum nyilvános galériáján kifejezetten számára kialakított karantén szekcióban, ahova azért kényszerült, mivel nemrég tért vissza a hawaii nyaralásáról, és a koronavírus irányelveknek megfelelően egy hétig el kell szigetelődnie a közösségtől.

Netanjahu a költségvetést „szörnyűnek” nevezte, mondván megvágta és megemelte az adókat, teljes mértékben ellentmondva a biztosítékoknak.

Továbbá hozzátette, ártottál a gazdáknak, a gyengébb és a perifériára szorult rétegeknek, a középosztálynak.

A költségvetési szavazás egész éjszakás várható vitája ellenére, Netanjahu beszédén túl az ellenzék nem váltotta be az ígért heves ellenállást és a plénum meglepően simán túllépett az első olvasat elfogadásán.

„Azt kell mondanom, hogy magam is meg vagyok döbbenve, hogy milyen nyugodtan fogadták el ezt a költségvetést… kellemesen meglepődtem” – jegyezte meg Liberman.

A végső győzelemig azonban először a bizottságon belül, majd a plénum előtt kormánynak a kitűzött november 4. határidőig a költségvetés második és a harmadik olvasatát is át kell vinnie.

A pénzügyminiszter a hét elején nyújtotta be a kétéves állami költségvetés végleges változatát. Előtte sajtótájékoztatón ismertette a tervet, miszerint a kétéves költségvetés 432 milliárd sékelt különít el 2021-re, és tovább 452 milliárd sékelt a jövő évre.

A kétéves állami költségvetés magában foglalja a kashrut rendszer és a mezőgazdaság átfogó reformjait, az egyszer használatos műanyag edények illetve a cukrozott italok adóinak az emelését, valamint az importpolitika jelentős változtatásait.

További jelentős reform a nők nyugdíjkorhatárának fokozatos emelése 11 év alatt 65 évre.

A Kneszet jogi tanácsadója, Afik Szagit közzétett egy véleményt, amely során bírálja a megállapodásokról szóló törvényjavaslat néhány reformját, arra figyelmeztetve, hogy a törvényjavaslat ilyen széles körű reformjainak egyidejű végrehajtása kétséges, külön kiemelve a szabályozási és a mezőgazdasági reformterv egyes részeit.

Liberman szerint mind a pénzeszközök elkülönítésére illetve a megállapodásokról szóló törvényjavaslat, amely meghatározza az allokáció végrehajtásának módját – többségi támogatást fog kapni a Kneszetben, a lehető legszűkebb támogatottságú koalíció ellenére. Ugyanakkor elutasított minden lehetséges politikai összecsapást a megállapodásokról szóló törvényjavaslat miatt, ami esélyesebb a koalíciós pártokon belüli vitára, és azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a kormány törvényhozóinak mindkettőt együtt kell támogatniuk, ami úgy tűnik eddig meg is történt.

Annak ellenére, hogy a tárgyalások az utolsó pillanatig folytatódtak, a felek több nézeteltérést is megoldottak.

Az utolsó percekben ugyan, de kompromisszumra jutottak a szabályozó hatóságok ellentmondásos megalakításáról a szabályozási kérdések és a bürokratikus akadályok racionalizálása érdekében, ugyanis a koalíciós Meretz aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a reformok a közegészségügy és a környezetvédelem árán az üzleti élet és az ipar javát fogja szolgálni. Ilymódon a hatóság ezentúl csak tanácsadó testületként jön létre, és további potenciális hatáskörökre további jogszabályok vonatkoznak.

Csütörtök délelőtt megállapodást kötöttek két másik problémás kérdésben is, amelyek a költségvetés ellenszavazásával fenyegettek.

A Jamina és a Jiszrael Bejtenu frakciók által kezdeményezett mezőgazdasági termékekre vonatkozó importkorlátozások enyhülésérr vonatkozó reformot az árak csökkentésével indokolták, a kritikusok, mint a Munkapárt és a Meretz szerint, azonban a helyi gazdák számára káros lehet.

Oded Forer (Jiszrael Bejtenu) mezőgazdasági miniszter kompromisszumot ajánlott, ilymódon a Munkapárt és a Meretz kérésére a reformtervezetet külön választják a megállapodásokról szóló törvényjavaslattól, annak érdekében, hogy tárgyalásokat folytassanak a gazdákkal, akik hevesen tiltakoztak a változások miatt.

Egy másik érzékeny terület, ahol sikerült kompromisszumos megállapodást kötni, a nők nyugdíjkorhatárának fokozatos emelése 11 éven belül a jelenlegi 62 helyett 65 évre.

A plénum női törvényhozói közül többen is ellenezték a tervet, ezért a koalíciós tárgyalások során úgy döntöttek, hogy a megegyezés részeként növelni fogják azoknak a nőknek nyújtott támogatást, akiket hátrányosan érintenek a változások.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .