Radar alatt – a rendőrség és a Waqf tudtával és megszegve a status quot a Templom – hegyre látogató zsidók rendszeresen imádkozhatnak

Ziva/ujkelet.live

Az elmúlt napokban a héber média először kezdett el mélyebben foglalkozni a Temlom – hegyen történő, tulajdonképpen 2019 óta zajló szembetűnő változásokkal. Jáir Serki, a 12-es csatorna vallási ügyekért felelős szerkesztője szombat esti riportja során egyenesen forradalomnak nevezte a fejüket elfordító rendőrök és a Waqf szeme láttára úgymond a radar alatt zajló eseményeket, ugyanakkor a Haaretz riportere Sam Sokol is terjedelmes cikkben foglalkozott az immár tényként kezelhető, a zsidók helyszínen történő rendszeres imádkozásával és a nagyon is valóságos Tóra-órák megrendezésével.

A helyszínen forgató Serki riportja szerint hónapok óta minden reggel egy hivatalos vallásos csoport imádkozik a Templom – hegyen. A zsidók imakönyvek, tefillin vagy bármely más imaszimbólum nélkül gyűlnek össze, amellyel felhívhatják a muszlimok figyelmét az Al-Aksza mecsetnek is otthont adó helyszínen, ahol azelőtt a legkisebb gyanús mozdulatra a Waqf és az árgus szemekkel figyelő rendőrök kivezethették az imádkozni vágyókat.

A Templom-hegy a judaizmus [Móriá-hegy], ugyanakkor az iszlám harmadik legszentebb kegyhelye, az Al-Aksza mecset helyszíne, ugyanakkor jelentős a kereszténység számára is, az Újszövetség evangéliumaiban többször is említésre kerül.

Izrael a 1967-es hatnapos háborúban egyesítette a Templom-hegyet és az óvárost valamint kiterjesztette Jeruzsálem szuverenitását. A békemegállapodás szerint Izrael beleegyezett abba, hogy a jordániai Waqf továbbra is fenntartsa vallási tekintélyét a Templom – hegyen, így a 67’ után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. 

A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Jelenleg a zsidók vasárnaptól csütörtökig, reggel 7:30 – 11:00, illetve délután 13:30 – 14:30 között látogatják a helyszínt, de elvileg nem imádkozhatnak. A helyszín szentségét az ortodoxia nem vitatja, ugyanakkor az ultraortodox és a vallásos-cionista zsidók között heves vita folyik a helyszín szentségét illetőleg. Sok vallási tanító közöttük szinte az összes ultraortodox rabbi a rituális tisztasággal összefüggő aggodalmak miatt tiltja híveinek a Tempom – hegy látogatását. Egyre több modern ortodox rabbi azonban ellenkezőleg, a látogatásra ösztönzi híveiket, azzal indokolva a döntést, hogy amíg a zsidók olyan kísérőkkel mennek, akik ismerik a helyszínt és a zsidók számára megengedett útvonalat, nem tilos a látogatás.

Amikor az izraeli erők 1967 júniusában elfoglalták Jeruzsálem óvárosát a Jordánoktól, nagyon kevesen látogatták a helyszínt, és akik megis, azokat szélsőségeseknek tartották, nyilatkozta Jáir Seleg, a Shalom Hartman Intézet tudományos munkatársa és a Makor Rishon újságírója, a Haaretz kérdésére.

Az egyetlen prominens vallási vezető, aki a zsidóság fokozott jelenlétét szorgalmazta, Slomo Goren rabbi [izraeli hadsereg főrabbija a hatnapos háború idején és később izraeli askenázi főrabbi] volt, aki jesiva létrehozását szorgalmazta a hegyen. A fő vallási-cionista közösség, olyan vezetőkkel az élen, mint Cvi Jehuda Kook rabbi, határozottan ellenezte a zarándoklatokat egészen az Oslói – megállapodások 1993-as aláírásáig, amikor Jeruzsálem óvárosának egyes részein a zsidó szuverenitás veszélybe került. Az emberek attól féltek, hogy a Templom-hegyen elveszíthetik az irányítást állandó zsidó jelenlét nélkül – magyarázta Seleg, hozzátéve, hogy ez a nyomás a zsidó jelenlét növelésére a helyszínen fokozódott a második Intifáda kitörését követően, kevesebb mint egy évtizeddel később.

Ariel Saron Templom-hegyen tett látogatása miatt bekövetkezett második Intifáda, során a zsidó fél azt mondta: oké, ha ez Izrael egész földje elleni küzdelem lényege, akkor ezen a helyen is küzdenünk kell – mondta Seleg, hozzátéve, hogy bár a Templom-hegy iránti igény elsősorban és a vallásos csoportoktól származó igény, a fő motiváció inkább nacionalista jellegű, mintsem vallásos.

Három évvel ezelőtt egy izraeli bíróság úgy határozott, hogy a Templom-hegy látogatói kimondhatják az “Ám Jiszráel Cháj”-t (“Izráel népe él”) a helyszínen, mert ez egy hazafias szlogen, nem pedig ima.

Anno Ben Gvir egy csoport zsidó társaságában látogatott a Templom-hegyre, ahol egy muzulmán asszony megátkozta a csoport egyik tagját, és azt kiabálta nekik: “Allahu Akbar (Allah a legnagyobb”). Ben Gvir erre visszakiabált neki: “Ám Jiszráel Cháj”, erre azonnal letartóztatták.

A Jeruzsálemi Törvényszéki Bíróság az ítéletet Itamar Ben Gvir akkor jobboldali aktivista és ügyvéd ügyében hozta, akit a rendőrség 2015 szeptemberében a szlogen elhangzása után elhurcolt a helyszínről, és több órán át őrizetben tartott.

A rendőrség törvénysértésre hivatkozva 3 órán át fogva tartotta. Ben Gvir megtámadta a jogtalan őrizetben tartást, és a bíró az ő javára döntött, mondván: “A [Templom-hegyi] látogatás során és után az ‘Allah a legnagyobb’ volt hallható, és nincs semmi gond az ‘Izráel népe él’ kimondásával.”

A bíró hozzátette, Ben Gvir fogva tartása alaptalan volt, és bírálta a rendőrséget, amiért semmilyen lépést nem tett az ügyvédet és csoportját megátkozó muszlim nővel szemben.

Az elmúlt évek során az izraeli közvélemény lassan megváltozott a zsidó ima betiltásáról az évek óta tartó a vallásszabadságra és az emberi jogokra felszólító összehangolt kampánynak köszönhetően.

Mára a vallásos aktivisták úgynevezett „Templom – hegy menedzsment” testületet is felállítottak, akik védnöksége alatt árnyékos kunyhót építettek a hegy felé vezető bejáratnál, frissítőket és az ősi zsidó templom mintáját tartalmazó prospektust kínálva a látogatóknak.

A Templom-hegy aktivistái közül néhányan üdvözlik a lassú, de egyértelmű változást, mások szerint még hosszú út áll előttünk.

Sajnos ez nem ima, abban az értelemben, mint egy zsinagógában vagy a Siratófalnál – nyilatkozta Arnon Szegál, Serki riportjában, hozzátéve – Nagyon csendes ima. Gyakran félbeszakítják amiatt, aki messzebbre megy annál, mint amennyit megengedtek, vagy túl hangosan mormol.

A helyszínen történő jelentős változást az egyre növekvő zsidó látogatók számának valamint a vallásos aktivisták és a rendőrség gyümölcsöző kapcsolatának tulajdonítható. Az viszont nem egyértelmű, hogy ki a felelős a rendőri politika változásáért. Sem az izraeli rendőrség, sem a rendőrséget felügyelő közbiztonsági minisztérium nem reagált a 12-es csatorna kérdésre, ugyanakkor nem valószínű, hogy a rendőrök elnéző magatartása a legfelsőbb tisztviselők tudta nélkül történhetett volna.

A vallásszabadságra hivatkozó Templom- hegyi mozgalom lassú víz partot most tervével és azzal a palesztin állítással szemben, miszerint Izrael megpróbálja megváltoztatni a status quot és a feszültség időnként Jeruzsálemben, Júdea és Szamáriában illetve Gázában erőszakos fellángolásokat okoz, az egymást követő izraeli kormányok fenntartják, hogy Izrael elkötelezett a status quo mellett és nem kívánja megváltoztatni az elfogadott gyakorlatot.

Az első és a második szentély pusztulását gyászoló tisa beávi 25 órás böjtnap szombat este vette kezdetét.

A Gázai övezetet uraló terrorszervezet figyelmeztetette Izraelt, hogy ne tegye próbára a türelmét azzal, hogy lehetővé teszi a zsidók számára, hogy a Templom-hegyre látogassanak, és felvonuljanak Jeruzsálem óvárosában Tisa Beávkor.

A Hamász megerősítette, hogy folytatja az Izrael elleni konfrontációt, és felszólította Jeruzsálem ifjait, hogy mozgósítsák magukat szombattól kezdve az óváros kapuinál és az egész fővárosban az izraeliek ellen.

A terrorista csoport továbbá felszólította Júdea és Szamária palesztinjait és az arab-izraelieket, hogy Íd al-Adhá áldozati ünnep alkalmából, mely vasárnap kezdődik, látogassanak az al-Aksza mecsetbe.

A Hamász emellett felszólította Gáza lakosait hogy ,,tartsák ujjaikat a ravaszon” Jeruzsálem védelme érdekében. Májusban a gázai terrorszervezetekkel kirobbant, 11 napig tartó harcok egyik mozgatórugója volt a kilakoltatások ügye Seich Dzsarrachban illetve az összecsapások az izraeli biztonsági erők és a palesztinok között Templom-hegyen.

A koronavírus előtt, 2019-ben 1729 zsidó látogatott a Templom-hegyre a böjt napján.