ujkelet.live
Jichák Herzog izraeli elnök hétfőn telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, aki gratulált neki új pozíciójához. A felek megvitatták az izraeli-palesztin konfliktust, valamint a két ország közötti kapcsolatok elősegítését – állította a török Anadolu állami hírügynökség.
Herzog és Erdogan a regionális együttműködésről is tárgyalt a technológia és az idegenforgalom területén. Ez volt Herzog harmadik diplomáciai hívása az elmúlt napokban, II. Abdullah jordán király és Mahmúd Abbász palesztin elnök után.
,,Az elnökök minden nézeteltérés ellenére nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolatok folytatásának és az állandó párbeszédnek, és ennek célja az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának alapvető lépéseinek előmozdítása, amely szintén hozzájárulna az országok kapcsolatainak javításához” – áll Herzog hivatalának közleményében.
Herzog és Erdogan telefonbeszélgetése 40 percig tartott és ,,nagyon pozitív” volt – tette hozzá a közlemény. A Walla riportere szerint Herzog előre tájékoztatta a hívásról Naftali Bennett miniszterelnököt és Jáir Lapid külügyminisztert.
Erdogan szombaton Isztambulban találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és megígérte, hogy Ankara támogatni fogja a Palesztin Hatóságot „Izrael atrocitásai” ellen.
Az Anadolu által idézett észrevételeiben Erdogan hozzátette, hogy Törökország ,,nem fog hallgatni” Izrael intézkedéseiről, és a ,,béke és stabilitás a régióban mindaddig nem lesz lehetséges, amíg az izraeli megszállás folytatódik”.
Májusban, az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet közötti legutóbbi harcok közepette Erdogan héberül a következőt írta Twitteren: ,,Határozottan elítéljük Izrael visszataszító támadásait első Kiblánk, az Al-Aksza mecset ellen”, a muzulmán imairányra utaló kifejezést használva, ,,amely sajnos a teljes Ramadán hónap alatt zajlott. Törökország továbbra is minden körülmények között a palesztin testvéreink mellett áll”.
Egy diplomáciai forrás néhány napja azt mondta, hogy Izraelnek nehézségei vannak megjósolni Erdogan magatartását, hozzátéve, hogy magatartását Törökország egyéb érdekei befolyásolják a régióban.
Erdogan decemberben nyilvánosan kijelentette, hogy javítani akar az országa és Izrael közötti kapcsolatokon,
Az egykor szövetséges Törökország és Izrael közötti kapcsolatok az utóbbi években jelentősen megromlottak. Szíria északi részét illegálisan elfoglaló és a kurdokat üldöző Ankara többször elítélte Izrael júdea és szamáriai “megszállását” és a palesztinokkal szembeni bánásmódját.
Erdogan decemberben azt állította, Törökország jobb kapcsolatokat szeretne Izraellel, de a palesztinokkal szemben folytatott politikáját továbbra is „elfogadhatatlannak” tartja.
„A palesztinai politika egy határvonal számunkra. Elfogadhatatlannak tartjuk Izrael palesztin politikáját; az ott végrehajtott irgalmatlan cselekedeteik elfogadhatatlanok”- mondta Erdogan az újságíróknak Isztambulban.
Erdogan arra is utalt, hogy részben az azóta leváltott Benjamin Netanjahu vezetése a hibás a két ország közötti megromlott kapcsolatokért. Ankara egyébként korábban azt javasolta az izraelieknek, hogy válasszanak más vezetőt.
Az izraeli tisztviselők akkoriban úgy gondolták, hogy Erdogan új hangvétele közvetlenül kapcsolódik Joe Biden amerikai elnök beiktatásához. Erdogan aggódott amiatt, hogy Biden – aki anno „autokratának” nevezte a török vezetőt – keményen fel fog lépni Törökországgal szemben, és az Izraellel ápolt kapcsolatok felmelegítésével pontokat szerezhet az új amerikai elnöknél.
Izraelnek és Törökországnak 1949 óta vannak diplomáciai kapcsolatai, de a kapcsolatok az elmúlt 15 évben megkoptak, Erdogan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) térnyerése és Izraellel szembeni megnyilvánulásai miatt, beleértve Izrael nácikkal való összehasonlítását. Ez különösen hangsúlyosvá vált a 2008 végi és 2009 eleji első gázai háború után.
Az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok évekre felfüggesztésre kerültek miután 2010. május 31.-én az izraeli haditengerészet katonái feltartóztatták a Mavi Marmara nevű török hajót, amely „békeaktivistákat” és segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. Izrael ellenezte az akciót és felajánlotta, hogy az asdodi kikötőben ellenőrzi a szállítmányt, utána továbbítja azt a címzettnek. Miután az ajánlat süket fülekre talált és a hajó folytatta volna útját Gáza felé, az izraeli katonák rajtaütöttek a török hajón. A bizonyítékok alátámasztják, hogy amikor az izraeli haditengerészet kommandósai a török hajó fedélzetére léptek, a hajón lévő aktivisták már vártak rájuk és megtámadták őket. Viszonzásul a kommandósok tüzet nyitottak és megöltek tíz embert. A harcban tíz izraeli katona is megsérült. A felek közötti 2016-os megbékélés részeként Izrael belement, hogy 21 millió dollár kártérítést fizet a tíz halott családjának.
Törökország és Izrael az elmúlt évtizedben számos alkalommal kiutasította a nagyköveteket.
Az utolsó ilyen eset 2018-ban volt, miután Ankara kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a nagykövetségét Jeruzsálembe kívánja költöztetni. A feszültség tovább fokozódott a gázai határ mentén zajló erőszakos összecsapások idején.
Hírszerzés
Az izraeli 12-es csatorna 2 évvel ezelőtt közölt riportja arról számolt be, hogy izraeli hírszerző ügynökségek helyi hatóságoknak átnyújtott kulcsfontosságú információinak köszönhetően három év alatt 20 országban mintegy 50 terrortámadást sikerült meghiúsítani.
A riport szerint a Moszad és a katonai hírszerzés segítségével megakadályozott támadások többsége mögött az ISIS és Irán álltak.
A tervezett támadásokból 12 Törökországot célozta.
A riport szerint az információ átadás még a diplomáciai kapcsolatok szünetelése alatt is folytatódott.
Edogan az ENSZ-ben
Erdogan 2019 szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal.
Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is.
„Hol vannak Izrael Állam határai? Az 1947-es határok, az 1967-es határok, vagy van még egy határ, amelyről tudnunk kéne?” kérdezte Erdogan, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon tervére utalva, hogy kiterjesztené az izraeli szuverenitást a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő zsidó közösségekre.
„Nagyon kíváncsi vagyok, mi a helyzet ezzel az Izraelt ábrázoló térképpel. Hol van Izrael? Hol kezdődik és ér véget Izrael földje? Nézzék meg ezt a térképet: hol volt Izrael 1947-ben, és hol van Izrael most, különösen az 1949 és 1967 közötti időszakban.”
Normalizáció
Ankara kritizálta Izrael és négy muszlim ország (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó) közelmúltbeli, az Egyesült Államok által közvetített normalizációs folyamatait is. Bár Törökországnak diplomáciai kapcsolatai vannak Izraellel, azzal fenyegetett, hogy megszakítja a kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel, miután Abu-Dzabi normalizálta a kapcsolatait Jeruzsálemmel.
Hamász
A Times októberi riportja nyugati hírszerző szolgálatok információira hivatkozva azt állította, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet titkos központot hozott létre Törökországban kiberhadviselés és elhárítási műveletek végzéséhez.
A török fővárosban, Isztambulban található központot körülbelül két évvel ezelőtt hozták létre, és nyugati hírszerzési források szerint el vannak szeparálva a Hamász hivatalos irodáitól a városban, amelyek elsősorban koordinációval és finanszírozással foglalkoznak. Az egységet a Hamász gázai katonai vezetése irányítja, a török kormány tudta nélkül.
Egy izraeli diplomata augusztusban megerősítette, hogy Törökország állampolgárságot biztosít a Hamász terrorszervezet tucatnyi tagjának.
Erdogan augusztus 22-én találkozott egy Hamász delegációval, köztük a terrorszervezet politikai szárnyának vezetőjével, Ismail Haniyehvel és helyettesével, Saleh al-Arourival. Az Egyesült Államok korábban 5 millió dollárt ajánlott Arouri tartózkodási helyére vonatkozó információkért.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szigorúan elítélte a találkozót, de a török külügyminisztérium elutasította a kritikát, azzal vádolva Washingtont, hogy „Izrael érdekeit szolgálja”.
Erdogan-Netanjahu
Erdogan és Netanjahu viszonya híresen rossz volt. A török elnök nevezte már az izraeli miniszerelnököt “terroristának” és “tolvajnak” is, tavaly márciusban egy választási rendezvényen pedig lezsarnokozta, „aki 7 éves gyerekeket mészárol le.”
Netanjahu Twitteren reagált visszadobva a labdát, lediktátorozva a török elnököt, aki politikai ellenfeleit börtönbe zárja, népirtást követ el a kurdok ellen, és elfoglalta Észak – Ciprust. „Erdogan jobb, ha nem avatkozik bele Izrael 3000 éves fővárosának ügyeibe. A török elnök tanulhatna tőlünk, hogyan kell tisztelni minden vallást és védeni az emberi jogokat.”
Az izraeli külügy 2019 szeptemberben a török Anadolu ügynökséget idézve arról számolt be, hogy Erdogan az amerikai muszlim vezetőknek azt mondta, „amikor a zsidók nácik általi meggyilkolására tekintünk, ugyanezen szemszögből nézzük a mészárlást a Gázai övezetben”.
Netanjahu videóüzenetben reagált, mondván, a török elnök folyamatosan hazudik.
„Aki nem hagyja abba a hazudozást, aki gyilkolja a kurdokat, és tagadja az örmény mészárlást, annak nem szabadna kioktatnia Izraelt. Hagyd abba a hazudozást, Erdogan.”
[…] Váratlan lépés: Erdogan telefonon gratulált Herzognak […]
[…] és Netanjahu híresen rossz viszonyban voltak. A török elnök nevezte már a hatalomba visszatérő Netanjahut “terroristának” és […]
[…] és Netanjahu anno híresen rossz viszonyban voltak. A török elnök nevezte már Netanjahut “terroristának” és “tolvajnak” is, […]