ujkelet.live
Jáir Lapid külügyminiszter (Jes Atid) erkölcstelennek nevezte az új lengyel jogszabályt, amely ha életbe lép meg fogja nehezíteni a holokauszttal kapcsolatos kártérítési követeléseket az országban, és azt sugallta, hogy ez károsítja a lengyel-izraeli kapcsolatokat.
,,Egyetlen törvény sem változtatja meg a történelmet” – mondta Lapid csütörtökön, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat ,,szégyen, amely nem fogja eltörölni a holokauszt borzalmait vagy emlékét”.
A PAP lengyel állami hírügynökség szerint csütörtök késő este, 309 igen szavazattal, nulla ellenszavazattal és 120 tartózkodással elfogadott jogszabály 30 éves időkeretet szab a zsidóknak a náci német erők által lefoglalt vagyon visszaigénylésére, lényegében megakadályozva a második világháború érájának kártérítési igényeit vagy a korábbi döntések elleni fellebbezést. A jogszabályt még a lengyel szenátusnak jóvá kell hagynia, miután a Szejm, a lengyel parlament alsóháza megszavazta.
,,Ez egy borzalmas igazságtalanság és gyalázat, amely károsítja a holokauszttúlélők örököseiknek és a Lengyelországban több száz éve létező zsidó közösségek tagjainak a jogait” – mondta Lapid. „Ez egy érthetetlen akció. Ez az erkölcstelen törvény súlyosan károsítja az országok közötti kapcsolatokat.“
Lapid szerint „rendkívül aggasztó és súlyos”, hogy Lengyelország figyelmen kívül hagyta a 2009-es nem kötelező érvényü Terezin-nyilatkozatot, amely iránymutatásokat fogalmazott meg a holokauszt idején esedékes vagyon-visszaszolgáltatásra.
,,Izrael Állam védőfalként fog állni a holokauszt emlékének védelmében, valamint a holokauszttúlélők becsületének és vagyonának védelmében”- mondta a külügyminiszter.
A lengyel külügyminisztérium egyik illetékese a Kan közszolgálati műsorszolgáltatónak elmondta, hogy Lapid nyilatkozata félremagyarázza a helyzetet.
,,Lapid nyilatkozata tudatlanságot mutat, mert a zsidókhoz hasonlóan a lengyelek is a nácik borzalmas cselekedeteinek célpontjai voltak” – mondta a tisztviselő -, ,,és a tegnap elfogadott törvény valójában megvédi ezeket a lengyel örökösöket a hamis követelésekkel és igazságtalanságokkal szemben.”
A hét elején a Zsidó Kárpótlási Világszervezet a jogszabály visszavonására szólított.
Az Ynet hírportál szerint Reuven Rivlin elnök korábban a héten levelet írt Andrzej Duda lengyel elnöknek, amelyben hangot adott a jogszabállyal szembeni tiltakozásának.
A holokauszt-kértérítések ügye Lengyelországban nem igazán népszerű a polgárok körében, és Duda tavalyi újraválasztása előtt kampányolt is ellene. Sok lengyel állampolgár úgy véli, hogy a követeléseket csak a náci Németországnak kéne címezni, és igazságtalan, hogy Lengyelország bármilyen kártérítést fizessen a holokauszt-érából.
Lengyelország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely nem fogadott el átfogó nemzeti jogszabályokat a nácik által elkobzott vagy a kommunista rezsim által államosított magántulajdon visszaszolgáltatására vagy kompenzációjára.
,,Hiszünk a holokauszt-éra kárpótlási kérdései rendezésének fontosságában az igazságosság és az egyenlőség biztosítása érdekében minden áldozat számára. A lengyel parlament tegnapi döntése rossz irányba tett lépés volt. Arra sürgetjük Lengyelországot, hogy ne mozdítsa elő ezt a jogszabályt” – közölte pénteken Ned Price az Egyesült Államok külügyi szóvivője.
A zsidó állam és Varsó közötti diplomáciai kapcsolat megromlása 2018-ban a lengyel Holokauszt törvény beiktatásával kezdődött majd 2019-ben a lengyel fővárosban Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök, az egyik izraeli sajtóban rosszul értelmezett nyilatkozatával folytatódott. A kétoldali diplomáciai kapcsolat végleges megromlásának utolsó cseppje a pohárban a 2 éve februárban frissen kinevezett megbízott külügyminiszter, Jiszrael Katz beszólása volt egy televíziós nyilatkozat kapcsán, amikor azt állította: ,,a lengyelek az anyatejjel szívták magukba a antiszemitizmust“.
Duda lengyel elnök tavaly hivatalos sajtótájékoztatón lemondta a részvételt a január 23-án Jeruzsálemben, a Jad Vasemben megrendezésre kerülő Holokauszt Világfórumon, mivel a szervezők nem tették lehetővé, hogy beszédet mondhasson a megemlékezésen, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek viszont, igen.
Duda panaszára, miszerint neki is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felszólalhasson, a Jad Vasem azt nyilatkozta: „Az Auschwitz-Birkenau haláltábor áldozatainak állampolgársága nem befolyásolja az Ötödik Holokauszt Világfórumon beszélő vezetők kiválasztását.”
