Közvélemény: az izraeliek csalódtak a tűzszüneti megállapodásban

0
Heiko Maas német külügyminiszter megtekintett egy épületet izraeli kollégájával, Gabi Askenázival, melyet korábban rakétatalálat ért 2021. május 20. Fotó: Külügyminisztérium

ujkelet.live

A 11 napos Falak Őrzői hadműveletet lezáró kétoldalú, feltételek nélküli tűzszünet létrejötte utáni első közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége elégedetlen a Hamásszal vívott harc kimenetelével kapcsolatban.

Főleg a jobboldali szavazók többsége érzi úgy, hogy a hadműveletet túl korán, a Hamász gázai uralmának megbuktatása előtt állították le.

A 12-es csatorna vasárnap este közzétett felmérése alapján a válaszadók 47%-a ellenzi a megállapodást, míg 35% támogatja.

A jobboldalon 58-28% ellenzi míg a balközép 49-30% arányban támogatja a harcok lezárását. Arra a kérdésre, hogy ki „nyerte meg” a háborút, a megkérdezettek 50%-a szerint egyik fél sem, 28% Izrael, 16% a Hamász, 2% gondolja úgy, hogy mindkét fél. Továbbá, az izraeliek kétharmada, vagyis 67% úgy gondolja, hogy a következő három évben vagy annál rövidebb időn belül újabb harcok várhatóak a Hamásszal és mindössze 9% hiszi azt, hogy a következő három évben nem lesz újabb konfliktus.

A háborús konfliktust megelőző jeruzsálemi zavargásokkal együtt nagyjából két hétig tartó időszakban megszakadtak a kormányalakítással megbízott Jáir Lapid és az ellenzéki, úgynevezett változásblokk tárgyalásai, leginkább a Jamina frakció és vezetője, Naftali Bennett meghátrálása miatt. A tűzszünet után azonban, ahogyan az élet visszatért a normális kerékvágásba, a figyelem az ismételten megújult koalíciós tárgyalásokra, illetve a lehetséges újabb választási fordulóra irányul.

A legfrissebb közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a két éve tartó belpolitikai válságon az időközben kialakult biztonsági konfliktus lényegében nem sokat változtatott, vagyis a Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz lojális pártok és az őt leváltani igyekvő frakciók jelenleg is egymást akadályozzák a kormányalakításban.

Az előző állapotokhoz képest a tömbökön belül érezhető némi elmozdulás a Lapid vezette, centrista Jes Atid és a Beni Gantz vezette Kék-Fehér előnyére, miközben a miniszterelnöki-jelölés kapcsán Netanjahu eddigi tetemes előnye szintén csökkent Lapid javára.

A kormányalakításra szóló mandátumot Netanjahu után, második körben Lapid kapta és nagyjából bő egy hete maradt [június 2] a koalíció bejelentésére, ellenkező esetben a mandátum visszakerül a Kneszethez és amennyiben három héten belül senkinek sem sikerül legalább 61 támogató szavazatot gyűjtenie, újabb választásokat fognak kiírni.

A tűzszünetet követő első hétvégén Lapid, Merav Michaelivel (Munkapárt) és Beni Gantz (Kék-fehér) védelmi miniszterrel találkozott, annak érdekében, hogy újraindítsa a háború miatt megszakított koalíciós tárgyalásokat, amelyeket azt ígérik a következő napokban tovább folytatnak.

Időközben, míg a hétvégén Lapid újraindította a koalíciós tárgyalásokat, a miniszterelnök azzal volt elfoglalva, hogy Bennettet és pártját visszafogja a Lapid felé közeledéstől.

A héber média értesülései szerint [walla] a Likud a korábbihoz képest jóval soványabb ajánlatot tett Naftali Bennettnek, vagyis a védelmi minisztériumot és a megbízott miniszterelnöki posztot – a miniszterelnököt helyettesíti, amennyiben az külföldön tartózkodik illetve munkaképtelenné válik. Ezenkívül a következő választásokon a Jamina, a Likud 40-46. helyére lenne jogosult, amennyiben Netanjahunak most sem sikerül kormányt alakítani. Meg nem erősített értesülések szerint, a Jamina második helyezettje, Ajelet Saked is kapna egy meg nem nevezett miniszteri tárcát fájdalomdíjként.

A néhány nappal ezelőtt az ellenzéki blokk és Lapid jóvoltából a miniszterelnöki kinevezése előtt álló Bennett politikai ázsiója alaposan megcsúszott azok után, hogy a jobboldal nyomása és főleg Saked árulását követően cserbenhagyta a változásblokkot, miközben szemmel láthatóan a miniszterelnök semmi biztosat nem ígért érte cserébe.

Netanjahu az elmúlt hónapban többször vádolta Bennettet egy jobboldali kormány elleni cselszövéssel. Bennett válaszul nyilvánosan támogatta az elméleti alapon megalakuló Netanjahu-féle jobboldali koalíciót, abban a tudatban, hogy a miniszterelnök az ilymódon meglévő 59 mandátummal vagyis Bennettel együtt sem tudna kormányt alakítani, nélküle viszont az a veszély fenyeget, hogy Lapid kiénekeli a sajtot a holló csőréből.

A tűzszünet utáni új Likud-ajánlat szemmel láthatóan nem hatotta meg Bennettet és miközben a tegnapi nap folyamán közzétett bejegyzésben Netanjahut az ország ügyeinek rossz kezelésével és a személyes és politikai megfontolások nem megfelelő rangsorolásával kritizálta, másrészről homályos utalásokkal célzott arra, hogy számos lehetőséget lát kormányalakítás érdekében, amit úgy is lehet értelmezni, hogy visszatérne a Lapid vezette változásblokkhoz, ahol megbízhatósága erősen megcsappant az elmúlt napok történései fényében.

A közhangulatot összegezve, vasárnap este két tévécsatorna által közétett közvélemény – kutatások szerint, amennyiben újabb választásokat írnának ki az eddigi politikai holtpont továbbra is fennállna.

A 12-es csatorna adatai szerint a Likud 30; a Jes Atid 21; a Kék-Fehér 10; a Sász 9; a Jahadut Hatora 7; a Vallásos cionisták 7; a Munkapárt 6; a Jiszrael Bejtenu 6; az Új remény 6; a Jamina 5; az Egyesült Arab Lista 5; a Meretz 4 és az iszlamista Ra’am 4 mandátumra lenne jogosult.

A 13. csatorna felmerései nagyrészt megerősítették az előző adatokat, a Likud 29; Jes Atid 22; a Kék-fehér 11; a Jamina 8; az Egyesült Arab Lista 8; a Vallásos cionisták 8; a Munkapárt 7; a Sász 7; a Jahadut Hatora 6; a Jiszrael Bejtenu 5; az Új remény 5 és a Meretz 4 mandátumot kapna, miközben a Ra’am nem jutna be a Kneszetbe.

A számok azt sugallják, hogy az ötödik választás hasonló patthelyzettel végződne, mint az előző négy, sikertelen elődje és a Netanjahu vezette jobboldali blokknak ezúttal 58 mandátuma lenne, amennyiben Bennett is csatlakozna, ami kormányalakításra nem lenne elegendő.

A közvélemény-kutatás szerint az új választások fő nyertese a Jes Atid lenne, amely a jelenlegi 17 mandátumát 21-re vagy 22-re növelhetné, valamint a a Beni Gantz vezette Kék – fehér frakció, amely 7-ről 10-re vagy 11-re növelné támogatottságát.

Netanjahu az elmúlt hetekben az ötödik választás áthidalására egy újabbat hívott volna életre, vagyis az egyszeri közvetlen miniszterelnöki voksolást, amely tulajdonképpen érdemben semmin sem változtatna a jelenlegi blokkok felállásához képest, kizárólag a kormányalakításra kijelölt mandátum és az átmeneti miniszterelnöki pozíció megerősítését jelentené, ami ugyanúgy Netanjahunal marad, amennyiben most senkinek sem sikerül kabinetet alakítani.

Korábbi hasonló felmérések során a miniszterelnök több mint 10 ponttal toronymagasan maga mögött tudhatta az izraeliek bizalmát, a vasárnap közzétett felmérés szerint a 12-es csatornán, a különbség felére csökkent – Netanjahu 40% és Jáir Lapid 35% -, illetve a 13 -as csatorna közvélemény-kutatása alapján mindössze négy pont a két jelölt közötti különbség – Netanjahu 41%, Lapid pedig 37% támogatottsággal rendelkezne, amennyiben most lennének a választások.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 21-én Új Kelet Live

Reform az internetszolgáltatásban; Netanjahu okostelefont kapott; Hírösszefoglaló; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 21-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 20-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 19-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 17-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 16-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .