ujkelet.live
Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden azt mondta, nem lát lehetőséget arra, hogy kormányt alakítson az iszlamista Ra’am párt támogatásával, miután a nap folyamán megbeszélést folytatott a Vallásos Cionizmus vezetőjével, Becalel Szmotriccsal.
Szmotrich az elmúlt hetekben nyíltan ellenzett minden olyan jobboldali kormányalakításra vonatkozó elképzelést, amely az iszlamista Ra’am párt aktív vagy passzív támogatására szorulna. Bár a miniszterelnök próbálta nyomást gyakorolni szövetségesére valamint az őt támogató vallásos cionista rabbikra is, az erőfeszítések kudarcot vallottak.
Ráadásul a Ra’am vezetője, Manszúr Abbász tegnap a Likud kezdeményezése ellen szavazott egy kulcsfontosságú Kneszet szavazáson.
Netanjahu kedden ismét kijelentette, hogy a politikai holtpontra a megoldás a közvetlen miniszterelnöki-választásokban rejlik, melynek ötletét a héten lebegtették be – és sokan kritizálták.
„Nincs szükségünk a Ra’amra” – mondta egy sajtótájékoztatón. „Közvetlen választásokra van szükségünk, hogy kormányt tudjunk alakítani.”
Netanjahu felszólította a nemzeti vallásos Jamina vezetőjét, Naftali Bennettet, hogy estig kötelezze el magát nyilvánosan a közvetlen választási kezdeményezés támogatása mellett, és óva intve Bennettet attól, hogy csatlakozzon a Jáir Lapid vezette változásblokkhoz.
Lapid a választások után felajánlotta a 7 székkel rendelkező Bennettnek, hogy alakítsanak egységkormányt, megosztva a miniszterelnöki posztot.
Netanjahu továbbá azt állította, hogy meg van a törvényjavaslat elfogadásához a többsége, holott Bennettel is csupán 59 képviselő támogatná a 120-ból. Arról nem is beszélve, hogy a bizottságban, mellyel tegnap kudarcot vallott, szintén nincs többsége, szüksége lenne a Ra’am támogatására, hogy a javaslat a Kneszet elé kerülhessen.
Lapid élesen bírálta Netanjahu bejelentését.
„Netanjahu, Izrael Államnak nincs szüksége újabb választásokra” – írta Lapid Twitteren. „Ez nem közvetlen választás, hanem egy olyan kerülő, amelynek célja időnyerés a lakosság kárára. Itt az ideje egy izraeli egységkormány megalakításának. Ez lehetséges”- tette hozzá, utalva egy Likud nélküli potenciális kormányra, amely jelentős akadályokkal szembesülne, mivel vagy jobboldali és arab pártokat, vagy ultraortodox és szekuláris pártokat egyaránt magában kéne foglalnia.
Netanjahunak május 4-ig van ideje koalíciót alakítani, bár kérhet két hét hosszabbítást az elnöktől, nem biztos, hogy megkapná.
Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz elnöke, vezeti ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, melyet hétfőn nyújtottak be.
A törvényjavaslat szerint a miniszterelnök-választást a törvény elfogadásától számított 30 napon belül megtartanák. A miniszterelnök-jelölteknek először legalább 20 Kneszet-tag jóváhagyását kell begyűjteniük.
A törvényjavaslat előírja, hogy a győztes miniszterelnök-jelölt a szavazatok legalább 40 százalékát meg kell szerezze. Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a 40 százalékot, akkor a két vezető jelölt között az első forduló után két héttel újabb választást tartanának.
A közvetlen miniszterelnök-választások visszaállítására vonatkozó jobboldali erőfeszítéseknek három célja van: megtörni a politikai holtpontot, megakadályozni, hogy Lapidot kormányalakítással bízzák meg és megakadályozni, hogy 2,5 éven belül ötödször parlamenti választásokra kerüljön sor.
Míg a közvetlen miniszterelnök-választás automatikusan meghatározná, ki alakíthat kormányt, nem változtatna a márciusban megválasztott pártok mandátumain, magyarán a koalíció létrehozása továbbra is problematikus lenne.
A kezdeményezés papíron Netanjahunak kezdvezne, akit a közvélemény-kutatásokon rendre a legmegfelelőbbnek találnak a miniszterelnöki posztra, de támogatottsága 50 százalék alatti.
Izrael rövid ideig kísérletezett a közvetlen miniszterelnök-választásokkal a kilencvenes években. Netanjahu első, 1996-os Simon Peresz felett aratott győzelme volt egyben Izrael első közvetlen miniszterelnök-választása. Az ország azonban öt évvel később úgy döntött ezt eltörli, és csak párlamenti-választásokat tart, mert túl nehéznek bizonyult koalíciót létrehozni a közvetlen választások eredményei alapján.
A 2019. szeptemberi választások után a politikai holtpont közepette egy hasonló javaslattal már előálltak, de végül nem lett belőle semmi.
A miniszterelnök közvetlen megválasztására irányuló javaslat valószínűleg hatalmas jogi kihívással nézne szembe a Legfelsőbb Bíróságon, mivel ezt a komoly jogszabály reformokat maga után vonó kezdeményezést egy ügyvivő kormány végzi.
A Netanjahu-ellenes tömb kulcsfontosságú szavazást nyert hétfőn, mely a Kneszet szervezői bizottságának összetételére vonatkozik.
A bizottság feladata a Kneszet-napirend meghatározása a választások és az új kormányalakítás közötti átmeneti időszakban. A bizottság rendkívüli befolyással bír, mivel ebben az időszakban a bizottság felügyeli, hogy mely törvényjavaslatok kerülhetnek a Kneszet elé szavazásra.
A Netanjahu-ellenes blokk javaslata, amely 60 igen és 51 nem szavazattal ment át, két helyet ad a pártoknak a testületben minden hat Kneszet szék után.
Következésképpen ez a blokk 16, Netanjahu blokkja pedig csak 14, míg Naftali Bennett Jamina pártja két, a Ra’am egy helyet kapna. Ez jelentős hatalmat ad a Ra’amnak a szoros szavazási eredmények eldöntésére.
„Köszönöm a partnereimnek” – írta Lapid, a Jes Atid elnöke Twitteren a szavazás után. „A szervezői bizottságra vonatkozó szavazás győzelme újabb kis lépés az izraeli egységkormány felé.”
Netanjahu korábban vasárnap kijelentette, hogy a bizottság felépítéséről szóló szavazás „az igazság pillanata” lesz Bennett számára, és hogy ha nem támogatja a Likud javaslatát, az annak a jele, hogy a baloldal felé húz.
Röviddel a szavazás előtt a Jamina megállapodásra jutott Netanjahu Likudjával, és a Likud javaslata mellett szavazott.
A Jamina és a Likud közötti kompromisszum értelmében a pártok minden öt Kneszet szék után egy helyet kaptak volna a bizottságban. Emellett a Jamina még egy helyet kapott volna a bizottságban a Likud kárára.
A javaslat azonban elbukott, mivel az iszlamista Ra’am ellene szavazott, így a “nem” szavazatok száma 60-ra emelkedett szemben az 58 “igen”-nel. A Ra’amról úgy vélték, hogy támogatni fogja a Likud javaslatát vagy tartózkodni fog. A javaslat kudarca után a Jamina törvényhozói elhagyták a Kneszet csarnokot, és nem szavaztak a második javaslatról.
Lapid a szavazás előtt találkozott Abbásszal. A média szerint a támogatásért cserébe a Ra’am helyet kap a pénzügyi bizottságban, megkapja a helyettes Kneszet-elnök posztját valamint az arab társadalomban tapasztalható erőszak megfékezésével foglalkozó bizottság vezetői posztját.
A szervezői bizottság ideiglenes tagokat nevez ki a két Kneszet-bizottságba – Pénzügyi Bizottság, valamint a Külügyi és Védelmi Bizottság – melyek még a választások és az új kormány megalakulása közötti időszakban is működnek.
Így a szervezői bizottság összetételével kapcsolatos vita gyakorlatilag megbénította a Kneszet munkáját, és megakadályozta, hogy felügyelje az ideiglenes kormány biztonsági és gazdasági ügyeinek folytatását, amikor az iráni konfliktus súlyosbodik.
