ujkelet.live
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn támogatta a miniszterelnöki tisztségre vonatkozó közvetlen választások ötletét, mondván, hogy „van megoldás” Izrael folyamatos politikai holtpontjának megszüntetésére. A miniszterelnöknek két hete maradt a kormányalakítási mandátuma lejártáig, és a koalíciós tárgyalások eddig nem hoztak jelentős előrelépést.
„Abszurd kormányok létrehozása helyett … közvetlen miniszterelnök-választásokra kerül sor” – mondta Netanjahu a Likud frakcióülés előtt a Kneszetben. „A nyilvánosság azonnali szavazással, közvetlenül a Kneszet feloszlatása nélkül választja meg a miniszterelnököt.”
Arje Deri, a szefárd ultraortodox Sasz elnöke, vezeti ennek a jogszabálynak az elfogadását. Michael Malkieli, a Sasz képviselője hétfőn nyújtott be a törvényjavaslatot.
Netanjahu a frakcióülésen élesen bírálta a nemzeti vallásos Jamina vezetőjét, Naftali Bennettet.
„Bennett a választásokon azt mondta, hogy nem lesz 10 mandátummal miniszterelnök, mert ez erkölcstelen és antidemokratikus, de ez az, amit most [Jáir] Lapiddal [Jes Atid], a Meretzcel, a Munkapárttal és az Egyesült Listával próbál megtenni” – mondta. „Most egy baloldali kormányról tárgyalnak. Egységnek hívják, de ez a baloldal kormánya … Ez egyértelműen nem tükrözi Bennett választásokon tett kijelentéseit.”
A Kék-Fehér elnöke, Beni Gantz, aki még mindig a Netanjahu vezette ideiglenes kormány tagja, hétfői nyilvános felszólalásában figyelmeztette Bennettet, „ne sétáljon bele Bibi csapdájába”, a miniszterelnök becenevét használva. Szerinte Netanjahut hatalmon tartani annyit tesz, mint „részt venni az izraeli társadalom megsemmisítésében”.
Szintén hétfőn Jáir Lapid, a Jes Atid elnöke ismételten kijelentette, szeretné, ha Netanjahu koalíciós mandátumának lejárta után megalakulna egy „izraeli egységkormány”.
Netanjahunak május 4-ig van ideje koalíciót alakítani, bár kérhet két hét hosszabbítást az elnöktől, nem biztos, hogy megkapná.
A hétfőn benyújtott Sasz-törvényjavaslat szerint a miniszterelnök-választást a törvény elfogadásától számított 30 napon belül megtartanák. A miniszterelnök-jelölteknek először legalább 20 Kneszet-tag jóváhagyását kell begyűjteniük.
A törvényjavaslat előírja, hogy a győztes miniszterelnök-jelölt a szavazatok legalább 40 százalékát meg kell szerezze. Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a 40 százalékot, akkor a két vezető jelölt között az első forduló után két héttel újabb választást tartanának.
A közvetlen miniszterelnök-választások visszaállítására vonatkozó jobboldali erőfeszítéseknek három célja van: megtörni a politikai holtpontot, megakadályozni, hogy a Jes Atid vezetőjét, Jáir Lapidot kormányalakítással bízzák meg és megakadályozni, hogy 2,5 éven belül ötödször parlamenti választásokra kerüljön sor.
Míg a közvetlen miniszterelnök-választás automatikusan meghatározná, ki alakíthat kormányt, nem változtatna a márciusban megválasztott pártok mandátumain, magyarán a koalíció létrehozása továbbra is problematikus lenne.
A kezdeményezés papíron Netanjahunak kezdvezne, akit a közvélemény-kutatásokon rendre a legmegfelelőbbnek találnak a miniszterelnöki posztra, de támogatottsága messze 50 százalék alatti.
Izrael rövid ideig kísérletezett a közvetlen miniszterelnök-választásokkal a kilencvenes években. Netanjahu első, 1996-os Simon Peresz felett aratott győzelme volt egyben Izrael első közvetlen miniszterelnök-választása. Az ország azonban öt évvel később úgy döntött ezt eltörli, és csak párlamenti-választásokat tart, mert túl nehéznek bizonyult koalíciót létrehozni a közvetlen választások eredményei alapján.
A 2019. szeptemberi választások után a politikai holtpont közepette egy hasonló javaslattal már előálltak, de végül nem lett belőle semmi.
A miniszterelnök közvetlen megválasztására irányuló javaslat valószínűleg hatalmas jogi kihívással néz majd szembe a Legfelsőbb Bíróságon, mivel ezt a komoly jogszabály reformokat maga után vonó kezdeményezést egy ügyvivő kormány végzi.
