Gantz vizsgálatot követel a sajtónak kiszivárogtatott állítólagos Irán elleni izraeli támadások ügyében

0
Beni Gantz a mandátum elfogadása után tartott sajtótájékoztatón az elnöki rezidencián 2019. október 23. Fotó: youtube

ujkelet.live

Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) hétfőn komoly vizsgálatra szólított a közelmúltbeli Irán elleni állítólagos izraeli támadásokkal kapcsolatos szivárogtatások miatt.

Gantz konkrétan a vasárnapi kibertámadással foglalkozó riportokra hivatkozott, amelyek név nélküli „hírszerző tisztviselőket” és „nyugati forrásokat” idéztek, akik a védelmi miniszter szerint valójában izraeli tisztviselők voltak.

Bár a védelmi miniszter azt mondta, nem tudja, ki a felelős személy szerint a szivárogtatásokért, hangsúlyozta, hogy „ennek véget kell vetni”.

„Nem tudunk intézkedni, ha mindenki fecseg. Nem fogadhatjuk el ezeket a kacsintásokat és a ‘nyugati tisztviselők’ meséket. Ez a ‘nyugati tisztviselők’ dolog nonszensz”- mondta Gantz hétfőn az újságíróknak, miután Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel való találkozója után.

„Ez káros az csapatainkra, biztonságunkra és Izrael Állam érdekeire nézve, és úgy gondolom, hogy mély nyomozásra van szükség”.

Gantz azt mondta, hogy a Sabak belbiztonsági szolgálathoz és a Katonai Hírszerzés Információbiztonsági Osztályához fordult „a lehető legmagasabb szinten” vizsgálat lefolytatása érdekében.

Gantz hangsúlyozta, hogy nem kommentálja az állítások valódiságát, és nem fog megvitatni semmilyen izraeli műveletet, „ha voltak vagy nem voltak vagy lesznek ilyenek”.

Később a nap folyamán a védelmi miniszter irodája közölte, hogy hivatalos kérelmet nyújtottak be Avichai Mandelblitt főügyészhez a vizsgákat lefolytatásához.

Egy hétfőn közzétett jelentés szerint „legalább kilenc hónapig” tarthat Irán natanzi földalatti nukleáris létesítmény helyreállítása, miután egy rejtélyes áramkimaradás sújtotta a helyszínt néhány órával azután, hogy új fejlett centrifugákat üzemeltek be.

A vasárnapi áramszünet, amelyet az iráni tisztviselők „nukleáris terrorcselekménynek neveztek”, a legutóbbi incidens a létesítmény ellen, a világhatalmakkal folytatott tárgyalások közepette a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztéséről.

Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter Izraelt okolta az iráni atomerőműben történt incidens miatt és bosszút ígért.

„A cionisták bosszút akarnak állni az elnyomó szankciók feloldása terén elért sikerekért, de nem fogjuk hagyni” – mondta Zarif, hozzátéve: „Bosszút állunk ezekért a tettekért magukon a cionistákon.”

A New York Times amerikai és izraeli hírszerzési tisztviselőket idézve arról számolt, hogy Izrael „szerepet játszott” a titokzatos natanzi áramszünetben, amelyet egyes sajtóorgánumok kibertámadásnak neveztek.

A jelentés szerint az áramkimaradást egy szándékos robbanás okozta, amely „teljesen megsemmisítette az erősen védett belső energiarendszert, amely az uránt dúsító föld alatti centrifugákat látja el”.

A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint legalább kilenc hónapig, vagy akár tovább is eltarthat az urántermelés helyreállítása a földalatti nukleáris létesítményben.

A tisztviselők szerint a művelet célja az volt, hogy károsítsa Irán befolyását a nukleáris megállapodás helyreállításáról szóló új tárgyalások során. Irán eddigi stratégiája a jelek szerint maximális nyomás gyakorlására irányult az Egyesült Államokra az urán gyorsabb dúsítására alkalmas fejlett centrifugák alkalmazásával, hogy a Biden-kormányt a Teheránnal szembeni szankciók feloldására kényszerítsék.

A titkosszolgálat tisztviselői nem tisztázták, hogy a Biden-kormány kapott-e értesítést a natanzi művelet előtt.

A Walla híroldal riporterének, Barak Ravidnak a Biden-kormány vezető tisztviselője azt nyilatkozta a natanzi incidens kapcsán: „Az Egyesült Államok nem vett részt benne, és nincs mit hozzáfűznünk az eset körülményeivel kapcsolatos találgatásokhoz.”

Egy másik szivárogtatás

A Haaretz napilap pénteken arról számolt be, hogy egy izraeli elit katonai egység érzékeny, nagy kockázatú műveletét egy ellenséges országban, egy nappal a végrehajtás előtt kiszivárogtatták a külföldi médiának.

Csupán néhány politikai és védelmi tisztviselő tudott a műveletről, amelyet egy nappal elhalasztottak a biztonsági aggályok miatt, és végül sikeresen végrehajtottak.

A médiának részleteket kiszivárogtató forrás nem tudott a művelet elhalasztásáról szóló döntésről, és ennek felfedezésekor arra kérte az újságírót, hogy késleltesse a cikk közzétételét.

A műveletet a tervek szerint az elit egység hosszas előkészítése és kiképzése után hajtották végre. Annak ellenére, hogy az operatív személyek számára ez óriási kockázatot jelentett, a döntéshozók a művelet jelentőségét túl nagynak tartották ahhoz, hogy ne vigyék véghez.

Héber média riportok szerint az izraeli védelmi tisztviselők a hétvégén vizsgálatra szólítottak a hadművelet külföldi médiának való kiszivárogtatása miatt.

Noha a Haaretz-cikk nem határozott meg konkrét műveletet, és azt sem, hogy melyik lapnak szivárogtattak, azt sugallta, hogy Ronen Bergman NY Times-jelentéséről lehet szó, amely először számolt be az izraeli támadásról egy iráni kémhajó ellen.

Kedd reggel tapadóaknákat élesítettek az MV Saviz teherhajón, Jemen partjainál, amelyet állítólag az iráni Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoki és irányító központként használ évek óta a régióban végzett műveleteihez.

Egy amerikai tisztviselő kedden, egy iráni hajó elleni aknatámadást a Vörös-tengeren az izraeli haditengerészet kommandósainak tulajdonított.

Az amerikai tisztviselő a The New York Timesnak azt mondta, hogy Izrael előre értesítette Washingtont arról, hogy az izraeli erők kedden helyi idő szerint reggel fél 7 körül megtámadják a hajót.

Izraeli tisztviselők nem kívánták kommentálni az ügyet, a kétértelműség politikáját alkalmazva.

Úgy tűnik, hogy a szivárogtatásnak két változata van.

Az egyik szerint egy izraeli tisztviselő tájékoztatott egy amerikai tisztviselőt azzal a kitétellel, hogy az Egyesült Államok bizalmasan kezeli az információt.

A másik változat szerint az izraeli kiszivárogtatás az Egyesült Államoknak vagy más módon a médiának illegális volt, ezért ki kell vizsgálni.

Egyes források az USA-ra mutatnak, míg mások rivális védelmi vagy hírszerző tisztviselőkre Izraelben.

A műveletet az érintett katonák számára kiemelten veszélyesnek minősítették, és a Védelmi Minisztérium egy szélesebb stratégájának része volt, hogy megakadályozza Irán katonai megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit Szíriában és máshol a Közel-Keleten.

Az a tény, hogy ilyen érzékeny művelet kiszivárgott, aggodalmat keltett Izrael legfőbb biztonsági tisztviselői körében, akik hangsúlyozták, hogy a műveletről szóló előzetes információk közzététele életeket veszélyeztethet.

Ennek az állítólagos izraeli részvételnek a felfedése szokatlan, mivel Izrael általában nem veri nagy dobra, ha ilyen támadásokat hajt végre annak érdekében, hogy a célzott országot, jelen esetben Iránt ne hozza megalázó helyzetbe és elkerülje a megtorlást.

Azonban egy ilyen gyors, szinte valós idejű akció felvállalása növeli az Iszlám Köztársaság részéről a megtorlás kilátásait.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .