ujkelet.live
Héber sajtóértesülések szerint Izrael várhatóan közli a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), hogy a bíróságnak nincs joghatósága vizsgálatot indítani az állítólagos izraeli háborús bűncselekmények ügyében.
A döntést állítólag ma hozták meg azt követően, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter, Joáv Gallant oktatási miniszter, Juvál Steinitz energiaügyi miniszter, Avichai Mandelblit főügyész, Meir Ben-Sabbat nemzetbiztonsági tanácsadó és más vezető tisztviselők megbeszélést folytattak a kérdésben.
Fatou Bensouda, az ICC főügyésze március 3-án bejelentette, hogy vizsgálatot indít Izrael és a Hamász terrorszervezet Júdea és Szamáriában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben 2014 júniusa óta elkövetett állítólagos háborús bűncselekményei ügyében. A hivatalos értesítéseket március 9-én küldték ki és Izraelnek és a Palesztin Hatóságnak április 9-ig kell választ adniuk.
Az izraeli érvelés a bíróság saját szabályain alapszik, amelyek kimondják, hogy joghatósága a tagállamokra terjed ki, és nem avatkozik bele olyan országok ügyeibe, amelyek képesek igazságos eljárást folytatni az emberiség elleni bűncselekmények ügyében. Izrael rámutatott saját független igazságszolgáltatására, amely lehetővé teszi a háborús bűncselekményeket elkövető katonák bíróság elé állítását.
Ezen túlmenően, bár a Palesztin Hatóság a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum részes fele, Izrael azzal érvelt, hogy a Palesztin Hatóság nem állam, és ezért nem lehet legálisan a bíróság tagja. A Palesztin Hatóság Izrael ellen benyújtott panasza vezetett a nyomozáshoz.
Ezeket az érveket nyolc ICC-tagállam visszhangozta: Németország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Brazília, Uganda, Ausztria, Ausztrália és Kanada.
A három fő terület, amelyekre a nyomozás kiterjedhet: az Izrael és a Hamász közötti 2014-es háború; Izraeli telepes politikája; és a Gáza és Izrael határa mentén 2018-ban folytatott visszatérés menete erőszakos tüntetések, amelyek számos palesztin halálát eredményezték.
A Gantz a Reuters hírügynökségnek múlt hónapban azt mondta, hogy a becslések szerint több száz izraeliere adhatnak ki letartóztatási parancsot, ha nyomozás indul.
Joe Biden elnök múlt héten visszavonta az ICC legfelsőbb tisztviselőivel szemben a Trump-kormány alatt bevezetett szankciókat, közölte a Külügyminisztérium pénteken.
Antony Blinken külügyminiszter szerint a Bensoudával és egy vezető tanácsadóval szemben 2019-ben kiszabott gazdasági szankciók „helytelenek és hatástalanok” voltak, ezért feloldották őket. A hágai székhelyű bíróság vizsgálja az afgán erők, a tálibok és az amerikai hadsereg állítólagos háborús bűncselekményeit. Az USA nem tagja az ICC-nek.
„Továbbra sem értünk egyet a Nemzetközi Büntetőbíróság afganisztáni és palesztin helyzetekkel kapcsolatos lépéseivel. Folyamatosan kifogásoljuk a bíróság azon erőfeszítéseit, amelyek célja a joghatóság érvényesítése a nem tagállamok, például az Egyesült Államok és Izrael, tisztviselői ellen”- mondta Blinken.
„Úgy gondoljuk azonban, hogy az ezekkel az esetekkel kapcsolatos aggályaink jobban megoldhatók lennének, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság folyamatában az összes érdekelt fél részt venne, nem pedig szankciók bevezetésével.”
Az ICC az interneten közzétett rövid nyilatkozatban üdvözölte a döntést.
Blinken állítólag a külügyminisztérium bejelentése előtt tájékoztatta Gabi Askenázi izraeli külügyminisztert a lépésről.
Az Axios és a Walla riporterének nyilatkozó izraeli tisztviselők szerint Biden addig várt a lépéssel, amíg csak tudott, de miután az ICC ügyésze a múlt hónapban úgy döntött, hogy megindítja a nyomozást Izrael ellen, nem volt értelme fenntartani a szankciókat.
Az amerikai kormány múlt hónapban azt mondta, hogy „határozottan” ellenzi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését az Izrael elleni vizsgálatról.
