A Likud politikai ügyekbe való beavatkozással vádolta Rivlin elnököt, Szá’ár megint lemondásra szólította Netanjahut

0
Reuven Rivlin elnök forrás: Twitter videó képernyőfotó

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud pártjának tagjai szerdán politikai ügyekbe való beavatkozással vádolták Reuven Rivlin elnököt, miután „szokatlan szövetségekre és együttműködésre” szólított Izrael következő kormányának megalakítása érdekében.

Rivlin szerdán kapta meg a Központi Választási Bizottság elnökétől, Uzi Vogelmantól a hivatalos választási eredményeket, melyek a következők:

Likud 30, Jes Atid 17, Sasz 9 and Kék-Fehér 8. A Jamina, a Munkapárt, a Jahadut Hatora és a Jiszráel Beitenu egyenként 7, míg az Egyesült Lista, Új Remény, Meretz és a Vallásos Cionista Párt egyenként 6 és a Ra’am 4 széket nyert.

Az eredmények alapján az ország politikai holtponton marad, és sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök szélsőjobboldali, vallásos tábora, sem az őt leváltani kívánó blokk nem rendelkezik a minimális 61 mandátummal.

„Még nem telt el 7 év azóta, hogy elfoglaltam az elnöki széket, és ez az ötödik alkalom, hogy átveszem a Kneszet választások eredményeit, két év alatt negyedszer” – mondta Rivlin.

Az elnök azt mondta, a következő miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál a fő szempont az lesz, hogy „esélye legyen egy kormány létrehozására, amely elnyeri a Kneszet jóváhagyását” – ami arra utalhat, hogy nem feltétlenül a legtöbb ajánlást begyűjtő törvényhozót fogja megbízni.

Rivlin szerint a kiterjedt politikai válság árt Izrael demokráciájának, és olyan kormány létrehozását szorgalmazta, amely „elfogad egy költségvetést [erre utoljára 2018-ban került sor], felügyeli a rendszerek és a sérült polgárok kezelését, és megmenti az állami szerveket a politikai leállítástól, amelybe akkor kerültünk, amikor a népnek minden eddiginél nagyobb szüksége van az állami szervekre.”

Az elnök azt mondta, reményei szerint a Kneszet tagjai „meghallják a nemzet igényét a szokatlan együttműködésekre, a közösségek közötti együttműködésre és az összes izraeli állampolgár javát szolgáló szakmai és odaadó munkára.”

A Likud tagjai, Járiv Levin Kneszet-elnök, Amir Ohana közbiztonsági miniszter és Juvál Steinitz energiaügyi miniszter a beszédét követően politikai beavatkozással vádolták Reuven Rivlin elnököt.

„Az elnök nem dönthet a választási eredményekről! Nem tölthet be politikai szerepet” – jelenti ki a Likud három tagjának közös nyilatkozata.

„Izrael megalapítása óta minden elnök a legnagyobb párt jelöltjét választotta – ennek ezúttal is így kell lennie” – tették hozzá.

Bár a Likud a legnagyobb párt, azonban nincs egyértelmű útja a kormányalakításhoz, mivel a Kneszet tagok többsége azt mondja, hogy nem csatlakoznának egy Netanjahu vezette kormányhoz.

A Likud kritikájára válaszul Rivlin irodája közleményt adott ki, elismételve, az elnök a mandátumot annak a jelöltnek fogja adni, akinek a legnagyobb esélye van a kormányalakításra.

„A miniszterek és a Kneszet-elnök által az elnök ellen felhozott vádak sértők, és jobb lett volna, ha nem hangzanak el” – áll a közleményben. „Mint ahogy az elnök kevesebb mint egy órája közölte, a fő szempont a jelölt kiválasztásánál a következő kormány megalakítására, a jelölt esélye egy olyan kormány megalakítására, amely elnyeri a Kneszet támogatását. Így járt el Izrael történelmének összes elnöke, és így járt el az elnök a korábbi választási ciklusokban.”

Gideon Szá’ár, az Új remény vezetője, Jáir Lapid, a Jes Atid vezetője és Beni Gantz a Kék-Fehér vezetője elítélte a Likud nyilatkozatát.

„A Likud Rivlin elnök elleni heves támadása, csak néhány nappal a döntése esedékessége előtt, egy újabb szint a Netanjahu által irányított kampányban az állam jelképei ellen” írta Szá’ár Twitteren. „Netanjahu abszolút és örök uralkodásra vágyik, miközben összezúzza az állam összes apparátusát. Eljött az ideje, hogy félrelépjen.”

„A Likud támadása az elnök ellen újabb bizonyíték arra, hogy csak két lehetőség áll előttünk: Vagy Netanjahu uralma, mely továbbra is veszélyezteti az állami intézményeket, vagy a Netanjahu-ellenes blokk, mely alternatívát kínál” – írta Lapid Twitteren.

„Egyetlen állami intézmény sincs biztonságban a miniszterelnök és bűntársai üldöztetésétől – ez a rendőrséggel, az államügyésszel és az izraeli Legfelsőbb Bírósággal kezdődött, most pedig az elnök van soron” – írta Gantz Twitteren, felszólítva Rivlint, hogy kötelességét „becsületesen” és igazságosan teljesítse “, ahogy eddig tette.

Rivlin elnök hivatala hétfőn megerősítette, hogy a pártelnökökkel folytatott tárgyalások jövő hétfőn, április 5-én kezdődnek, és hogy a miniszterelnöki posztra legjobb pozícióban lévő jelölt megbízására a kormányalakításra április 7-ig sor kerül.

Az elnök különböző pártokkal folytatott találkozóit a média élőben fogja közvetíteni – ami a 2019-es választások óta gyakorlat-, „annak érdekében, hogy a folyamat minden izraeli állampolgár számára átlátható legyen” – áll a közleményben.

Egy másik figyelemre méltó eseményre is sor kerül április 5-én, Netanjahu miniszterelnök korrupciós pere újraindul.

A kormányalakítást elnyerő jelöltnek aznap éjféltől 28 nap áll rendelkezésre, hogy összeállítsa a koalíciót és megnyerje a bizalmi szavazást. Ha az idő kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.

Ha a határidő lejártáig nem alakul kormány, az elnöknek két lehetősége van és 3 napon belül választania kell egyet. Az első lehetőség egy másik Kneszet-tag megbízása, aki bárki lehet, kivéve az a személy, akinek már megvolt a lehetősége, de nem járt sikerrel. A második opció a Kneszet elnökének informálása arról, hogy nincs esély a kormányalakításra így az új választások tartása elkerülhetetlen.

Az elnök a döntés meghozásához ismét konzultációra hívhatja a frakciók képviselőit.

Azonban ha az elnök tájékoztatja a Kneszet elnökét, hogy nem hiszi, hogy egy másik Knesszet-tag kormányt tudna alakítani, a Kneszet-tagok összegyűjthetnek 61 aláírást, és kérhetik, hogy a Kneszet 120 tagja közül bárki, köztük azok is akiknek már megvolt rá a lehetőségük, megbízást kapjon a kormány létrehozására.

Mindeközben a Kneszet, párhuzamosan az elnöki hatáskörrel, törvényt hozhat a Knesszet feloszlatására. Ha a Knesszet feloszlatására vonatkozó törvény második és harmadik olvasatát a Kneszet tagjainak többsége – legalább 61 – megszavazza, a kormányalakítás folyamata megszűnik. A Kneszet feloszlik és új választásokat írnak ki.

A 13-as csatorna hétfői riportja szerint Rivlin le kívánja rövidíteni a miniszerterelnök-jelölt kiválasztásának procedúráját, és fontolgatja, hogy ha az első jelöltnek nem sikerül kormányt alakítania, a mandátumot átadja a Kneszetnek.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .