Riport: Szá’ár csatlakozna Lapid kormányához, ha megosztja a miniszterelnökséget Bennettel; Netanjahu nem adja fel a miniszterelnökséget az elnöki posztért

0
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a sajtótájékoztatón 2018. december 19. Fotó: youtube screenshot

ujkelet.live

A Kan közszolgálati műsorszolgálató hétfői riportja azt állította, hogy az Új Remény elnöke, Gideon Szá’ár hajlik arra, hogy csatlakozzon egy kormányhoz, melynek élén a Jes Atid párt elnöke, Jáir Lapid áll, ha Lapid a miniszterelnöki posztot rotációs formában megosztja a nemzeti-vallásos Jamina elnökével, Naftali Bennettel.

A Kannak nyilatkozó Szá’árhoz közeli források szerint, ha Lapid össze tud rakni egy koalíciót, de Bennett nem csatlakozik, „az csak egy baloldali kormány.”

Bár Szá’ár a választások előtt azt mondta, Lapidból nem lesz miniszterelnök, nem zárta ki lehetőséget, hogy beüljön a kormányába. Míg Bennett a TV-ben egy dokumentum aláírásával tett ígéretet, hogy nem fogja hagyni, hogy Lapid miniszterelnök legyen, még akkor sem, ha megosztaná vele a miniszerelnökséget.

A 13-csatorna esti riportja szerint Bennett nem fogja támogatni a Netanjahu leváltására törekvő blokkot, ha nem kapja meg a miniszterelnöki posztot, amit Lapid nem akar átengedni neki. Ugyanakkor a 12-es csatorna szerint a követelés ellenére Bennett belső körével közölte, hogy tartja magát ígéretéhez, hogy mindent megtesz, hogy ne legyen egy ötödik választási forduló.

Szintén a 12-es csatorna azt állította, Benjamin Netanjahu miniszterelnök aggódik, hogy nélküle alakulhat kormány, amely magában foglalná a Likuddal szövetséges ultraortodox pártokat és a szélsőjobboldali vallásos cionistákat, a Jaminát, az Új Reményt, a Kék-Fehért, és esetleg a Jes Atidot.

Azonban ez a koalíció sem szerezne többséget a 60 mandátumával.

A riport szerint Mose Gafni, a Jahadut Hatora párt vezetője kissé nyitott erre a lehetőségre, de Arje Deri belügyminiszter, aki a másik ultraortodox párt vezetője, kijelentette, hogy csak Netanjahu vezette kormányhoz csatlakozik.

A Kan szerint Netanjahu vasárnap felvette a kapcsolatot Gafnival és a támogatását kérte, de Gafni azt válaszolta, hogy át kell gondolja. A párt kedden fog összeülni a kérdésben.

A két frakcióból álló párt Já’ákov Litzman vezette fele, az Agudat Jiszráel viszont kijelentette, hogy kampányígéretéhez hűen Netanjahut fogja ajánlani a miniszterelnöki posztra.

A csütörtök este közzétett végső eredmények szerint az ország politikai holtponton marad.

Az eredmények: Likud 30, Jes Atid 17, Sasz 9 and Kék-Fehér 8. a Jamina, a Munkapárt, a Jahadut Hatora és a Jiszráel Beitenu egyenként 7, míg az Egyesült Lista, Új Remény, Meretz és a Vallásos Cionista Párt egyenként 6 és a Ra’am 4 széket nyert.

A “változásblokk” legnagyobb pártja a Jes Atid, azonban a Kék-Fehér, a Jiszráel Beitenu, a Munkapárt és a Meretz alkotta blokkal az Új Remény és a Jamina – mely egyik blokk mellett sem kötelezte el magát -, csatlakozásával sem szerezne többséget, a két arab párt legalább egyikének külső vagy belső támogatása, vagy Netanjahu-blokkjából pár képviselő átcsábítása nélkül.

Netanjahunak az ultraortodox Sasszal és Jahadut Hatorával, illetve a szélsőjobboldali rasszista homofób pártok szövetségéből álló Vallásos Cionizmussal 52 mandátummal rendelkezik.

A 12-es csatorna esti riportja azt állította, hogy Netanjahu munkatársai azt javasolták, hogy hagyjon fel egy új kormány megalakításával kapcsolatos erőfeszítésekkel, és ehelyett törekedjen az elnöki posztot megszerzésére, miután negyedszer sem tudta elnyerni a többség támogatását a parlamenti választásokon. Netanjahu azonban elutasította ezt az opciót, mondván, inkább folytatja erőfeszítéseit a koalíció összeállításra.

Reuven Rivlin elnök hétéves mandátuma a zsidó állam 10. elnökeként 2021 júliusában jár le. Az izraeli elnököket a Kneszet törvényhozók választják, és hagyományosan politikusok.

Mivel Netanjahu és szövetségesei nem rendelkeznek többséggel a következő Kneszetben, nem világos, hogy a Likud vezérének elegendő parlamenti támogatottsága lenne-e a poszt elnyerésére.

Az sem világos, hogy Netanjahu megválasztása az elnöki posztra milyen hatással lenne a korrupciós tárgyalására. Izrael kvázi alkotmányos alaptörvényei megakadályozzák az elnök büntetőeljárás alá vonását, de a miniszterelnök tárgyalása már folyamatban van.

Rivlin elnök hivatala hétfőn megerősítette, hogy a pártelnökökkel folytatott tárgyalások jövő hétfőn, április 5-én kezdődnek, és hogy a miniszterelnöki posztra legjobb pozícióban lévő jelölt megbízására a kormányalakításra április 7-ig sor kerül.

Az elnök különböző pártokkal folytatott találkozóit a média élőben fogja közvetíteni – ami a 2019-es választások óta gyakorlat-, „annak érdekében, hogy a folyamat minden izraeli állampolgár számára átlátható legyen” – áll a közleményben.

Egy másik figyelemre méltó eseményre is sor kerül április 5-én, Netanjahu miniszterelnök korrupciós pere újraindul.

A kormányalakítást elnyerő jelöltnek aznap éjféltől 28 nap áll rendelkezésre, hogy összeállítsa a koalíciót és megnyerje a bizalmi szavazást. Ha az idő kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.

Ha a határidő lejártáig nem alakul kormány, az elnöknek két lehetősége van és 3 napon belül választania kell egyet. Az első lehetőség egy másik Kneszet-tag megbízása, aki bárki lehet, kivéve az a személy, akinek már megvolt a lehetősége, de nem járt sikerrel. A második opció a Kneszet elnökének informálása arról, hogy nincs esély a kormányalakításra így az új választások tartása elkerülhetetlen.

Az elnök a döntés meghozásához ismét konzultációra hívhatja a frakciók képviselőit.

Azonban ha az elnök tájékoztatja a Kneszet elnökét, hogy nem hiszi, hogy egy másik Knesszet-tag kormányt tudna alakítani, a Kneszet-tagok összegyűjthetnek 61 aláírást, és kérhetik, hogy a Kneszet 120 tagja közül bárki, köztük azok is akiknek már megvolt rá a lehetőségük, megbízást kapjon a kormány létrehozására.

Mindeközben a Kneszet, párhuzamosan az elnöki hatáskörrel, törvényt hozhat a Knesszet feloszlatására. Ha a Knesszet feloszlatására vonatkozó törvény második és harmadik olvasatát a Kneszet tagjainak többsége – legalább 61 – megszavazza, a kormányalakítás folyamata megszűnik. A Kneszet feloszlik és új választásokat írnak ki.

A 13-as csatorna hétfő riportja szerint Rivlin le kívánja rövidíteni a miniszerterelnök-jelölt kiválasztásának procedúráját, és fontolgatja, hogy ha az első jelöltnek nem sikerül kormányt alakítania, a mandátumot átadja a Kneszetnek.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .