Riport: Netanjahu késlekedik jóváhagyni Jordánia vízre vonatkozó kérelmét

0
Benjamin Netanjahu miniszterelnök fotó: youtube

ujkelet.live

A Haaretz napilap tudomása szerint, Benjamin Netanjahu miniszterelnök késlekedik választ adni Jordánia izraeli vízre vonatkozó kérésére.

Netanjahu nem reagált pozitívan a kérésre, annak ellenére, hogy a vízügyi szakemberek és a védelmi létesítmények tisztviselői azt javasolták, hogy engedélyezze.

Az izraeli és jordán védelmi létesítmények forrásai a Haaretzcel folytatott beszélgetésen azt mondták, nem ez volt az egyetlen lépés a miniszterelnök részéről.

A békeszerződés szerint Izrael rendszeresen szállít a Jordán folyóból kiszivattyúzott vizből Jordániának. Jordánia gyakran további mennyiséget kér szárazság esetén. Izrael többnyire minden probléma nélkül elfogadja ezeket a kéréseket. A legutóbbi kérelmet ebben a hónapban nyújtották be, amelyet a két ország vegyes bizottsága tárgyalt meg. A bizottság a múlt héten összeült, de a szakemberek ajánlásai ellenére Netanjahu és a Nemzetbiztonsági Tanács késleltette válaszát, azt sejtetve, hogy elutasítja a kérvényt.

A jordánokkal szoros kapcsolatban álló izraeli tisztviselők aggodalmukat fejezték ki Netanjahu lépéseivel és a két ország közötti növekvő feszültséggel kapcsolatban. Azt mondták, Netanjahu szándékosan veszélyezteti a békemegállapodások stabilitását a közte, a király és környezete közötti személyes ellenségeskedés miatt, figyelmen kívül hagyva a két ország közötti kapcsolatok nagy stratégiai értékét. A tisztviselők többek között megjegyezték, hogy mivel Jordánia további biztonsági erőkkel erősíti meg Izrael határát, az Izraeli Védelmi Erőknek nem kell egységeket elkülönítenie a beszivárgások vagy a fegyvercsempészet meghiúsítására.

A másik ok, ami miatt a jordánok haragszanak Izraelre a koronavírushoz köthető. A királyságot keményen sújtja a járvány, és azt szeretné, ha Izrael segítene több tízezer adag vakcinával az orvosi személyzet beoltásában. Netanjahu „vakcina diplomáciát” próbál gyakorolni, és oltásokkal jutalmazza a baráti országokat San Marinótól Guatemaláig. A jordánok azonban nincsenek a kedvezményezettek listáján, a miniszterelnök utasítására. Azonban a terv a főügyész fenntartásai miatt jelenleg amúgy is szünetel.

A Maariv napilap múlt vasárnap azt állította, hogy miután Jordánia késleltette Netanjahu miniszterelnök tervezett repülését az Egyesült Arab Emírségekbe, az izraeli vezető elrendelte Izrael légterének lezárását a jordán járatok elől, állította vasárnap a Maariv napilap.

Netanjahu nem konzultált vagy informálta a döntéséről a Védelmi Minisztériumot, a Moszad hírszerző ügynökséget, a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálatot vagy a Külügyminisztériummot.

Az utasítást a Közlekedési Minisztériumon keresztül juttatta el közvetlenül a Repülőtéri Hatósághoz és a Polgári Repülési Hatósághoz. Az ottani tisztviselők megdöbbentek, nem tudták mit tegyenek. Végül úgy döntöttek, megpróbálják húzni az időt és írásbeli utasítást kértek. Amikor megkapták szakmai kérdésekkel kezdték bombázni a Közlekedése Minisztériumot. Egy ponton Netanjahu kabinet titkára közölte velük, hogy a parancs érvényben van, és végre kell hajtani.

Percekkel az életbe lépése előtt sikerült meggyőzni Netanjahu irodáját a parancs visszavonásáról, ami súlyos diplomáciai válságot idézhetett volna elő, és sértette volna a két ország közötti 1994-ben kötött békeszerződést.

Az Emírségek tisztviselői, akikkel a Repülőtéri Hatóság felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, miért nem szállt fel a gép, nem hozták nyilvánosságra a valódi problémát és nem hibáztatták a jordánokat. Azt mondták, az indulás „technikai problémák” miatt késik. Egy ponton Netanjahu nyilvánvalóan rájött, hogy ez egy gyakorlat a jordánok részéről.

Két vezető rangú izraeli tisztviselő a Walla híroldal riporterének megerősítette a történetet, annyit hozzátéve, hogy szerencsére Netanjahu rendeletét még azelőtt visszavonták, hogy egy jordán járat átrepülése aktuális lett volna az izraeli légtéren, ami drámai módon fokozta volna a válságot.

Ajman al-Szafadi jordán külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva Izraelt hbáztatta az incidensért, ami a jordán trónörökös, Husszein Templom-hegyre tervezett látogatásának törlését eredményezte.

Szafadi megerősítette, hogy Jordánia megtorlásként késleltette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérelmének jóváhagyását, aminek következtében Netanjahu kénytelen volt negyedszer is elhalasztani az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett látogatását.

Az incidensek előzménye, hogy Netanjahu tervezett utazását megelőző napon, Husszein bin Abdullah jordán trónörökös hirtelen lemondta a Jeruzsálem óvárosában található Templom-hegyen tervezett látogatását, mert az izraeli hatóságokkal nézeteltérés támadt a testőrei miatt. Husszein az Allenby-határátkelő felé tartott, de visszafordult, amikor védelmi erőinek megtagadták a belépését Izraelbe.

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint a látogatást összehangolták az izraeli hatóságokkal, és nagy rendőri jelenléttel készültek a herceg látogatásának biztosítására.

Az utazásról szóló megállapodás részeként a jordán biztonsági őrök, köztük néhány felfegyverezve, elkísérhették a herceget. A határra érkező biztonsági küldöttség azonban a megállapodásban foglaltaknál nagyobb és jobban felfegyverzett volt. Amikor az izraeli hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy a jordánok tartsák be a megállapodás feltételeit, Husszein lemondta a látogatást.

A Kan riportja megjegyezte, hogy az eset valószínűleg diplomáciai feszültségeket fog okozni a két ország között.

A jordán külügyminiszter azonban másnap délután azt nyilatkozta, hogy „az utolsó pillanatban Izrael új rendeleteket akart bevezetni és változtatásokat akart a tervekben, hogy korlátozhassák a muszlimokat [al-Aksza mecsetnél] … A trónörökös a hívek iránti tiszteletből lemondta a látogatását. Az al-Aksza mecset és környéke muszlim istentiszteleti hely, Izraelnek nincs fölötte szuverenitása. A megszállt Jeruzsálemben van. Nem fogadunk el semmilyen izraeli beavatkozást az ügyeibe.”

Noha Izrael és Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá, a két ország időnként feszült viszonyba kerül, különös tekintettel a Templom-hegy miatt.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

A két fél közötti diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.

II. Abdullah jordán király nem szívleli Netanjahut, aki 2014-ben és 2018-ban tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartja egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlanak.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .