Riport: Izrael megkapta a hivatalos értesítést a Nemzetközi Büntetőbíróságtól

1
ujkelet.live

ujkelet.live

A 13-as csatorna riportja szerint Izrael a hétvégén megkapta a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) a levelet, amely hivatalosan részletezi az Izrael és a palesztin terrorcsoportok elleni állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozás körét.

A jelentés továbbá azt állította, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács már összeült, hogy elkezdje megfogalmazni Izrael válaszát a levélre.

A másfél oldalas levél röviden meghatározta a három fő területet, amelyekre a nyomozás kiterjedhet: az Izrael és a Hamász közötti 2014-es háború; Izraeli telepes politikája; és a Gáza és Izrael határa mentén 2018-ban folytatott visszatérés menete erőszakos tüntetések, amelyek számos palesztin halálát eredményezték.

Sem Izrael sem a Nemzetközi Büntetőbíróság nem tette közzé a levelet, vagy ismerte el, hogy a levél kiküldése került.

Izraelnek állítólag 30 napja van válaszolni. A jelentés szerint Jeruzsálem hajlik rá, hogy reagáljon, miután eddig nagymértékben megtagadta a hágai bírósággal való együttműködést. Azonban Izrael a válasz kínálta lehetőséget várhatóan arra használja majd, hogy ismét hangot adjon fő érvének, miszerint az ICC-nek nincs hatásköre az ügy meghallgatására.

Az izraeli tisztviselők remélik, hogy a joghatósággal kapcsolatos érvelés késlelteti az ügyet, amíg az ICC leköszönő főügyészét, Fatou Bensoudát júniusban Karim Khan brit törvényhozó váltja fel, aki Jeruzsálem reményei szerint kevésbé lesz ellenséges, vagy akár ejtheti is a vizsgálatot.

A közelmúltban számos tisztviselő fejezte ki aggodalmát a 13-as csatornának nyilatkozva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság már a következő hónapokban megkezdheti a letartóztatási parancsok kiadását az Izraeli Védelmi Erők volt tisztjei ellen.

Következésképpen Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter Európa-szerte megkezdte a kollégáikkal való kapcsolatfelvételt, támogatás szerzése érdekében – jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Netanjahu és Gantz hangsúlyozták, hogy a nyomozás elfogult Izraellel szemben, és a zsidó állam független jogrendszere lehetővé teszi minden állítólagos bűncselekmény kivizsgálását.

Reuven Rivlin elnök és Aviv Kochavi, az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka jelenleg háromnapos európai turnén vesz részt, amelynek egyik célja, hogy támogatókat szerezzen Izraelnek az ICC-vel szemben.

A Jpostnak nyilatkozó források szerint Kochavi közölni fogja az európai vezetőkkel, hogy a bíróság döntése súlyos következményekkel jár a demokráciák azon képességére nézve, hogy felléphessen a harctéren civilek mögé bújó terrorista milíciák ellen.

Fatou Bensouda március 3-án jelentette be, hogy vizsgálatot indít Izrael és a palesztinok által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények miatt.

Részlet a nyilatkozatból:

„Ma megerősítem, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság („ICC” vagy „Bíróság”) ügyészsége („Hivatal”) megindította a Palesztin Helyzettel kapcsolatos vizsgálatot. A nyomozás a Bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményekre terjed ki, amelyeket állítólag 2014. június 13. óta követtek el ebben ügyben, ez az a dátum, melyre az ügy irodám elé terjesztése során hivatkoztak. [2014. június 12.-én három izraeli tinédzser Gilad Shaar (16), Naftali Fraenkel (16) és Eyal Yifrach Gus Ecion régióban stoppolt, amikor palesztin terroristák elrabolták, nem sokkal később pedig meggyilkolták őket. A vizsgálat úgy tűnik, erre a későbbi eseményeket meghatározó momentumra nem terjed ki – a szerk.]

Az, hogy a Hivatal hogyan fogja meghatározni a nyomozással kapcsolatos prioritásait, megfelelő időben, a pandémiával szembenéző operatív kihívások, a rendelkezésünkre álló korlátozott erőforrások és a jelenlegi nagy munkaterhelés fényében kerül meghatározásra. Az ilyen kihívások azonban, bármennyire is ijesztőek és összetettek, nem téríthetnem el minket attól, hogy végső soron a Római Statútum által a Hivatalra háruló felelősséggel járjunk el.

A Római Statútum értelmében, ha egy részes állam az ügyészséghez fordul, és megállapítást nyer, hogy ésszerű alap áll fent a nyomozás megkezdéséhez, a Hivatal köteles eljárni. Első lépésként a Hivatalnak értesítenie kell minden Részes Államot és azokat az államokat, amelyek általában az érintett bűncselekmények felett joghatóságot gyakorolnak, a vizsgálatról. Ez lehetővé teszi bármely ilyen állam számára, hogy felkérje a Hivatalt, hogy halassza el saját állampolgárainak vagy a joghatósága alá tartozó személyeknek az állam általi vizsgálatát az értesítésben említett Római Statútumban elkövetett bűncselekmények kapcsán (a tárgyalásról döntő kamara esetleges felülvizsgálatától függően).

A Hivatal által lefolytatott bármely vizsgálatot függetlenül, pártatlanul és objektíven, félelem és részrehajlás nélkül hajtják végre. A Római Statútum kötelezi a Hivatalt, az igazság megállapítása érdekében, hogy kiterjessze a vizsgálatát minden olyan tényre és bizonyítékra, amely releváns annak értékelése szempontjából, hogy a Statútum alapján van-e egyéni büntetőjogi felelősség, és ennek során kivizsgálja a terhelő és felmentő körülményeket egyaránt.

A nyomozás megindításáról szóló határozat az irodám által elvégzett, közel öt évig tartó, alapos előzetes vizsgálatot követte. Ebben az időszakban, a szokásos gyakorlatunknak megfelelően, a Hivatal az érdekeltek széles körével együttműködött, többek között rendszeres és eredményes találkozókon Palesztina, illetve Izrael kormányának képviselőivel.



Tekintettel a pozitív és a negatív reakcióra, amely üdvözölte a kamara döntését, az ésszerűség és kiegyensúlyozottság bizonyos mértékét vissza kell állítani a vitába. Ítéletükben a bírák nem tettek megállapításokat a Hivatal által azonosított állítólagos bűncselekményekre vonatkozóan, csak úgy ítélték meg, hogy hatáskörrel rendelkezünk azok kivizsgálására. Sőt a kamara többsége a joghatóság néhány kérdésében úgy döntött, hogy a későbbi eljárásokra halasztja a felmerülő további érvek mérlegelését.

A vizsgálatok időbe telnek, és objektíven a tényekre és a törvényekre kell támaszkodniuk. Irodám felelősségeinek ellátása során ugyanazt az elvi, pártatlan megközelítést alkalmazza, amelyet minden olyan helyzetben alkalmazott, amelyre illetékessége kiterjedt. Nincs más napirendünk, mint hogy a Római Statútumban előírt törvényi kötelezettségeket szakmai tisztességgel teljesítsük. Példaként felidézem itt az Izraeli Védelmi Erők magatartását a Mavi Marmara ügyében, ahol ügyészként elutasítottam a nyomozás megindítását azon az alapon, hogy nem volt ésszerű alap lefolytatni a Római Statútum kritériumainak klinikai értékelését.

A jelenlegi helyzetben azonban van ésszerű alap a továbblépéshez, és vannak alkalmazható lehetséges ügyek.



Mind a palesztin, mind az izraeli áldozatoktók és az érintett közösségektől türelmet kérünk. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem csodaszer, csupán a nemzetközi közösség által rá ruházott felelősség teljesítésére törekszik, amely a Római Statútumban foglalt bűncselekmények elszámoltathatóságának előmozdítását jelenti, az elkövetőtől függetlenül, az ilyen bűncselekmények elkövetésének elrettentése érdekében. Ennek a felelősségnek a teljesítése során a Hivatal figyelmét a leghírhedtebb feltételezett elkövetőkre vagy azokra hivatkozik, akik állítólag a leginkább felelősek a bűncselekmények elkövetéséért.

Végtére, a fő aggodalmunk a palesztin és az izraeli bűncselekmények áldozatai iránt való, amelyek az erőszak és a bizonytalanság hosszú körforgása miatt következtek be, amely minden oldalon mély szenvedést és kétségbeesést okozott.



Munkánk során számítunk a felek, valamint a Római Statútum valamennyi részes államának támogatására és együttműködésére. Irodám üdvözli a lehetőséget, hogy kapcsolatba léphessen mind a palesztin, mind az izraeli kormánnyal annak meghatározása érdekében, hogy az igazságszolgáltatás miként valósulhat meg a legjobban egy kiegészítő hazai és nemzetközi fellépés keretében. Ily módon reménykedhetünk abban, hogy valamilyen mértékű elszámoltathatóságot és igazságot szolgáltatunk a Római Statútumban foglalt bűncselekmények palesztin és izraeli áldozatainak érdekében.”

Az izraeli vezetés elítélte a döntést, míg a Palesztin Hatóság üdvözölte.

A Walla híroldal riporterének nyilatkozó vezető izraeli tisztviselők szerint az ügyész bejelentésének időzítése váratlanul érte őket, nem kaptak előzetes értesítést a döntésről, a médiából tudták meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság utolsó mentsvárként hivatott szolgálni, amikor az országok saját igazságszolgáltatási rendszerei nem képesek vagy nem akarnak háborús bűncselekményeket kivizsgálni és eljárást indítani.

Az ICC nem országok, inkább egyének ellen indít eljárást.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök február 6-án a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsának határozatát „színtiszta antiszemitizmusnak” nevezte és megígérte, hogy harcolni fog ellene.

„Amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság hamis háborús bűncselekmények miatt vizsgálja Izraelt, az színtiszta antiszemitizmus” – mondta Netanjahu az irodája által kiadott angol és héber nyelvű videókban. „A zsidó nép elleni náci holokauszthoz hasonló atrocitások megelőzésére létrehozott bíróság most a zsidó nép egyetlen államát célozza meg”.

A Nemzetközi Büntetőbíróság „felháborítóan” azt állítja, hogy „ha zsidók élnek hazánkban, ez háborús bűncselekmény” – utalt Netanjahu arra, hogy a bíróság potenciálisan az izraeli telepes politikát is kivizsgálná Júdea és Szamáriában.

Továbbá „azt állítja, hogy amikor hősies katonáink megvédenek minket a gyermekeinket gyilkoló, városainkat rakétázó terroristákkal szemben, ők is háborús bűncselekményt követnek el”.

A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „nem hajlandó nyomozni olyan brutális diktatúrák esetében, mint Irán és Szíria, akik szinte naponta szörnyű atrocitásokat követnek el”.

Végezetül Netanjahu megfogadta, hogy „teljes erőnkkel harcolni fogunk az igazság eme eltorzítása ellen!”

A február 5-én közzétett 60 oldalas 2-1 határozatban a bíróság kimondta, hogy „Palesztina ‘államnak minősül a területen, ahol a kérdéses magatartás történt’”, és hogy „a Bíróság területi illetékessége a palesztinai szituációban kiterjed az Izrael által 1967 óta elfoglalt területekre, nevezetesen Gázára és Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.”

Az ítéletben a francia Marc Perrin de Brichambaut és a benini Reine Adélaïde Sophie Alapini-Gansou képviselte a tanács többségi véleményét, míg a magyar Kovács Péter írta a kisebbségi véleményt.

A döntés közzétételét péntek estére időzítették, a Sábát bejövetele után. Az izraeli tisztviselők nemcsak a döntés, hanem az időzítés miatt is dühösek voltak.

A Trump-kormány anno szankciókat jelentett be Bensouda ellen, és azzal fenyegetőzött, hogy szankcionálja a bírákat is. Az izraeli tisztviselők szerint nem véletlen, hogy a bírák vártak az ítélet hirdetéssel, amíg Biden elnök beiktatásra kerül.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése … a jog, az igazság, a szabadság és az erkölcsi értékek győzelme a világon” – jelentette ki Twitteren Husszein al-Sejk palesztin polgári ügyekért felelős miniszter.

A palesztin külügyminiszter pedig felszólította az ICC ügyészét, hogy mielőbb indítson vizsgálatot Izrael ellen.

„Felülvizsgáljuk a Nemzetközi Büntetőbíróság Palesztináról szóló határozatát, és aggályaink vannak amiatt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság lépéseket tesz az izraeli tisztviselők ellen”- mondta Ned Price, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője.

„Egyetértünk a Nemzetközi Büntetőbíróság célkitűzéseivel, de mindig úgy hittük, hogy joghatósága csak azokra az országokra vonatkozhat, amelyek egyetértenek ezzel vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése eredményeként” – tette hozzá.

Riport

Az izraeli hatóságok állítólag összeállítottak egy listát több száz katonai és védelmi tisztről, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eljárással fenyeget.

A Haaretz júliusi riportja szerint a lista mindeddig mintegy 200–300 embert tartalmaz, akiket külföldön letartóztathatnak állítólagos háborús bűncselekményekért.

A forrás nélküli jelentés szerint a listán szereplők személyazonossága nem ismert, és a névjegyzékben szereplők közül nem mindenkit tájékoztattak.

Ugyanakkor a lista valószínűleg magában foglal néhány izraeli felső vezetőt, különösen azokat, akik részt vettek a 2014-es gázai háborúban. Köztük lehet Benjamin Netanjahu miniszterelnök; Beni Gantz védelmi miniszter, aki akkoriban az Izrael Védelmi Erők vezérkari főnöke volt; Mose Já’álon akkori védelmi miniszter és jelenlegi ellenzéki képviselő, valamint az Izraeli Védelmi Erők jelenlegi vezérkari főnöke, Aviv Kochavi, aki akkoriban a katonai hírszerzés vezetője volt. A listán lehetnek még volt védelmi miniszterek, mint Avigdor Liberman és Naftali Bennett, az ellenzéki Jiszráel Bejtenu és Jamina pártok vezetői, valamint Joram Cohen és Nadav Argaman, a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat korábbi és jelenlegi vezetői és más, alacsonyabb rangú tisztek is.

A jelentés szerint Izrael igyekszik a listát titokban tartani, attól tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság azt a bűntudat elismerésének tekintheti.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .