Riport: Gantz titokban találkozott a jordán királlyal

0
A Kék-Fehér elnöke, Beni Gantz a Netanjahu-ellenes pártok egyesülésére szólit egy sajtótájékoztatón 2021. január 11. Fotó: Twitter-videó képernyőfotó

ujkelet.live

Az Ynet híroldal vasárnapi jelentése szerint Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) a napokban titokban találkozott II. Abdullah jordán királlyal.

A forrás nélküli riport azt állította, hogy a találkozóra jordán területen került sor, de pontos időpontot nem közölt.

Gantz pénteken utalt a jordánokkal lévő kapcsolataira a Kék-Fehér párt aktivistáival folytatott Zoom-beszélgetés során.

„Úgy gondolom, hogy Jordánia nagyon értékes Izrael számára, és úgy gondolom, hogy a Jordániával való kapcsolatunk ezerszer jobb lehet. Sajnos [Benjamin] Netanjahu [minisztereknök] nem kívánt személy Jordániában, és jelenléte árt az országok közötti kapcsolatoknak” – mondta Gantz.

„Folyamatos kapcsolatom van a jordániai királlyal és más vezető jordán tisztviselőkkel, és tudom, hogy nagyszerű eredményeket érhetünk el” – mondta. „Úgy gondolom, hogy évente egy vagy két civil projekt megvalósítható Jordániával, 10 éven belül akár 20 vagy 30 projekt” a szomszédos országgal való kapcsolatok javítása érdekében.

Az Ynet szerint Gabi Askenázi külügyminiszter kétszer találkozott jordán kollégájával az elmúlt hónapokban.

Az elmúlt években fokozatosan nőtt az Izrael és Jordánia közötti feszültség az olyan kérdések miatt, mint Jeruzsálem és szent helyeinek vitatott státusza, a béketárgyalások stagnálása a palesztinokkal, a Templom-hegy – melyet a Waqf irányít Jordánia védnöksége alatt – illetve egy diplomáciai válságot kirobbantó ügy miatt, melyben az ammáni izraeli nagykövetség biztonsági őre önvédelemből tüzet nyitott és megölt két jordán állampolgárt a követség területén.

Egy ammáni tömegtüntetést követően Abdullah 2018 októberben bejelentette, hogy úgy döntött, nem hosszabítja meg az 1994-es jordán-izraeli békeszerződés egyik záradékát, amely lehetővé tette két kis mezőgazdasági terület bérbeadását Izraelnek Arava és Naharajim régiókban.

Ezekről a területekről Izrael az 1994-es megállapodásban lemondott Jordánia javára. Ezt követően azonban Jordánia beleegyezett, hogy bérbe adja a területeket Izraelnek, hogy az izraeli gazdák megművelhessék a földet. A megállapodás tartalmazott egy megújítási záradékot 25 év elteltével, amit bármelyik fél egy év előzetes értesítéssel felmondhat.

A sikertelen diplomáciai kísérleteket követően a két terület 2019 novemberében visszakerült Jordániához.

A király 2019-ben azt mondta, hogy az Izrael és Jordánia közötti kapcsolatok „soha nem látott mélyponton vannak”.

Abdullah nyilvánosan ellenezte tavaly – és állítólag nem volt hajlandó fogadni Netanjahu hívásait – az izraeli miniszterelnök Júdea és Szamária és a Jordán-völgy zsidó közösségeinek annektálására irányuló tervét, amelyet Netanjahu az Egyesült Arab Emírségekkel való kapcsolatok normalizálásáért cserébe felfüggesztetett.

Míg a király nem ellenezte az Izrael és Bahrein, valamint Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs megállapodást, a jordán kormány még nem fogadta el teljes mértékben.

Legutóbb, múlt hónapban, Abdullah azért kritizálta Izraelt, mert nem gondoskodik a palesztinok beoltásáról Júdea és Szamáriában és Gázában.

A két fél közötti diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.

A király nem szívleli Netanjahut, aki 2014-ben és 2018-ban tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartja egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlanak.

Abdullah király, akárcsak előtte az apja, évek óta függ az Izraellel folytatott szoros hírszerzési együttműködéstől, és profitál a stratégiai együttműködésből, mely a terrorista támadások és a rezsim felbomlásának megakadályozására irányulnak. Tisztában van a kényes helyzettel, hogy az országa egy Irak, Szíria, Szaúd-Arábia és Izrael közötti szendvicsbe került. Ugyanakkor Izrael is függ Jordániától, pufferállamként tekint rá, és legfőbb érdeke annak biztosítása, hogy Jordánia továbbra is stabil maradjon.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .