ujkelet.live
A kormány hétfőn jóváhagyta azoknak a családoknak a kártérítését, amelyeknek gyermekei eltűntek a bevándorló létesítményekből az állam első éveiben, közölte az Ynet híroldal.
1050, elsősorban jemeni bevándorló családból származó csecsemő tűnt el, gyakran azután, hogy egészségügyi klinikákra vagy kórházakba szállították őket orvosi ellátás céljából.
A családoknak azt mondták, hogy csecsemőik meghaltak, de a sírokat soha nem mutatták meg, és bizonyítékot sem szolgáltattak halálukról.
Egyes családok ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekeiket elrabolták, és az évek során kiderült tanúvallomások szerint legalább néhány gyermeket Izraelben vagy az Egyesült Államokban zsidó családoknak adtak örökbe.
Három vizsgálóbizottság foglalkozott az üggyel az évek során, de egyik sem jutott meggyőző eredményre. Mindhármat erősen bírálták, mert további meghallgatások nélkül elfogadták azt az állítást, miszerint a gyerekek meghaltak. Később kiderült, hogy sok dokumentum vagy megsemmisült, vagy soha nem került bíróság elé.
A Kedmi-bizottság 2001-es jelentése, amelyet 1995-ben Jichák Rabin néhai miniszterelnök hagyott jóvá, némi előrelépésre jutott az ügyben.
Megállapította, hogy „a 800-ból 69 gyermek bizonyosan nem halt meg, és sorsuk ismeretlen.” Ezeket a babákat szüleik kórházakban vagy gyermekintézményekben helyezték el, és soha nem kerültek vissza. Néhányat tisztviselők vittek orvosi kezelésre.
A jelentést a következő szavakkal zárták: „A bizottság részvétét fejezi ki a családoknak.” Ezt a kijelentést sokan az állam beismerő vallomásának tekintették, miután a tisztviselők évtizedek óta tagadták, hogy bármiféle bűncselekmény történt volna.
A kormány hétfőn hivatalos közleményt adott ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az „állam első éveiben lezajlott események miatt, és elismeri azoknak a családoknak a szenvedését, akiknek gyermekei részesei voltak ennek a fájdalmas ságának”.
A kormány döntése szerint minden családnak 150 000 és 200 000 sékel (13,5 millió és 18 millió Ft) közötti összeget kell kapnia. Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasította Joáv Galant oktatási minisztert, hogy vezesse be az elrabolt gyermekek történetét az iskolai tantervekbe.
„Ez az egyik legfájdalmasabb fejezet az ország történetében” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy minden izraeli diáknak ismernie kell a történetet. „Az anyagi kompenzáció nem enyhítheti az elviselhetetlen fájdalmat, amelyet ezek a családok szenvedtek, de nekünk segítenünk kell őket abban, hogy vigaszra leljenek.”
Jiszráel Katz pénzügyminiszter azt mondta, hogy a jóvátétel kifizetésével az izraeli kormány elismeri, hogy gyermekeket vettek el családjaiktól, a családok némelyikük a bíróságon keresztül még mindig válaszokért küzd.
Az eltűnt gyermekek családjai 2021 június és november között jelentkezhetnek a jóvátételért. Tzachi Hanegbi miniszter, akinek feladata az akkori eseményekre vonatkozó dokumentumok felkutatása és feltárása, a döntés után azt mondta, hogy ez egy lépés az évtizedekig többnyire figyelmen kívül hagyott probléma megoldása felé.
„Sok család bizalmatlanságot mutatott a kormányokkal szemben az évek során, és nem csatlakozott az ügyet vizsgáló különféle bizottságokhoz. Most megnyitjuk a bizottságok nyilvántartását a nyilvánosság előtt” – mondta Hanegbi.
Néhány érintett család azonban bírálta a kormány döntését.
„Engem sért a döntés, hogy pénzt adnak nekünk, csak el akarják temetni az egészet”- mondta Sosana Joszef, akinek testvére, Rafael eltűnt, miután kórházba került. „Válaszokat akarunk. Szeretnénk tudni, mi történt vele. Hova került? A pénz nem ér fel anyám bánatához a hosszú évek során.”
