Gantz előállt egy új besorozási tervvel, ha nem fogadják el, az összes ultraortodoxot behívhatják katonai szolgálatra

0
Beni Gantz védelmi miniszter a Sajetet 13 haditengerészeti kommandós egység bázisán 2021. január 5. Foró: Twitter videó képernyőfotó

ujkelet.live

Az exvezérkari főnök Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) szerdán egy sajtótájékoztató keretében bemutatott egy új besorozási tervet és azzal fenyegetőzött, hogy nem fog ismét halasztást kérni a Legfelsőbb Bíróságnál a sorkatonai törvény miatt, ha nem kerül elfogadásra a terve, ami a nemzeti szolgálatot nem csak az ultraortodoxokra, de az arab izraeliekre is kiterjesztené, akik szintén mentességet élveznek.

„Azt tervezem, hogy elmegyek a miniszterelnökhöz, és követelni fogom, hogy ez a javaslat a következő kabinetülésen kapja meg a kormány jóváhagyását, a legfőbb ügyész utasításainak megfelelően. Ha ezt a javaslatot nem mozdítják elő, akkor a Legfelsőbb Bíróság előtti pozícióm a törvénytervezet meghosszabbításának ellenzése lesz”- mondta Gantz, a Védelmi Minisztérium tel-avivi központjában nyilatkozva.

Gantz elismerte, hogy bejelentése egy választási kampány részének tűnhet.

„Tudom, mit fogtok mondani – de ez nem egy kampánytrükk. Ez egy megfelelő folyamat folytatása”- mondta.

Az elmúlt hetekben Gantz rendre összecsapott a kormány ultraortodox pártjaival a koronavírus korlátozások miatt, amelyeket néhány haredi közösségben különösen elhanyagoltak. Gantz szigorúbb büntetéseket és egyenlő végrehajtást követelt ezekért a jogsértésekért. Bár úgy tűnt, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök engedett az ultraortodox pártok követelésének, késleltve a bírságokra vonatkozó törvényalkotásai folyamatot a törvénytervezet “finomítása” érdekében, Gantz végül elérte, hogy az eredeti verzió kerüljön a Kneszet elé.

Gantz terve szerint végső soron minden izraeli köteles lenne valamilyen formában nemzeti szolgálatot teljesíteni a középiskola után.

A program keretében a katonaság válogatna először az újoncok közül, a többiek pedig más biztonsági és közszolgálati feladatokat látnának el, a rendőrségen, a kórházakban, az iskolákban stb.

Lényegében mindenkinek teljesítenie kéne két év nemzeti szolgálatot. Ez tovább rövidítené a katonai szolgálatot, amit a hadsereg minden bizonnyal kritizálni fog, mert már most is ellenzi a férfiak két év hat hónapra szóló szolgálati idejét, szemben a 2015 előtti három évvel.

Gantz terve szerint a Védelmi Minisztériumban új igazgatóságot hoznának létre a mechanizmus kidolgozására. Az új rendszeren belül a fiatalok választhatnak, hogy a hadsereghez vagy a közszolgálati apparátushoz akarnak csatlakozni.

Mindazok, akik részt vesznek a tervezetben, beléphetnek a munkaerőpiacra, és a szolgálati mentességi életkort levinnék 22 évre, lehetővé téve, hogy több ultraortodox mehessen el dolgozni.

A terv célja, hogy a nemzeti szolgálaton keresztül összehozza az izraeli társadalom különböző csoportjait, és képzettséget és oktatást nyújtson számukra, hogy később munkát találjanak.

„Így például az ultraortodoxok csatlakozhatnának jótékonysági szervezetekhez – ez a közösségük egyik elismert ügye -, és a sürgősségi, egészségügyi és jóléti szervezeteknél elsajátíthatnak egy szakmát is” – mondta Gantz. „Az arab polgárok visszaadhatnának a közösségnek, oktatási szervezeteket alakíthatnának ki bennük, és segíthetnék a bűnözés elleni küzdelmet.”

A védelmi miniszter szerint a hadsereg már készít egy vázlatos tervet.

Az új igazgatóság felállítása körülbelül egy évig tartanana, 6–8 éves átmeneti időszakra. Gantz szerint ez idő alatt a cél a 70% -os besorozási ráta elérése.

Ezt a modellt nagyrészt a Pnima nevű csoport dolgozta ki, amelyet Gantz minisztériumának főigazgatója, Amir Esel visszavonult vezérőrnagy vezetett, és amelyben korábban Gantz is részt vett. A Pnimában is érintett Michael Biton, a Védelmi Minisztérium minisztere vezette a javaslatot kidolgozó csapatot, amelyben az Izraeli Védelmi Erők és más kormányzati minisztériumok képviselői is helyet kaptak.

Mostanáig még az ország kormányai által is komolyan megfontolt legátfogóbb javaslatok sem szorgalmazták az összes ultraortodox és arab izraeli sorkatonai szolgálatát, ahogy ez a terv teszi.

Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy az Izraeli Védelmi Erők azt állítja magáról, hogy „a nép serege”.

A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.

„Izraelben 2021-ben, a fiatalok több mint fele nem csatlakozik a hadsereghez. A katonai szolgálat kárt szenved, az izraeli társadalom szétszakadt… Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadseregéből a nép felének seregévé vált. A szolgálatban és harcban álló emberek balekokká váltak” -mondta Gantz.

A szekuláris-liberális Jes Atid valamint az askenázi Degel Hatora pártok elítélték Gantz tervét. Előbbi azzal vádolta a védelmi minisztert, hogy megadta magát az ultraortodoxoknak, míg utóbbi kóros hazudozónak nevezte, azzal vádolva, hogy ezzel a tervvel, melynek csupán néhány szavazat begyűjtése a célja, megszegte az egyezségüket.

2021. február 1-jén megsemmisül a törvény, amely felmenti a jesiva hallgatókat a katonai szolgálat alól – közölte tavaly novemberben a Legfelsőbb Bíróság.

A törvényt eredetileg három évvel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és eddig elfogadta az állam ismételt kérésit, hogy késleltesse a határozat végrehajtását.

A novemberi határozatában a bíróság tájékoztatta az államot, hogy további meghosszabbításra nincs mód (decemberben azonban ismét feloszlott a Kneszet és új választásokat írtak ki). A törvény szerint abban a pillanatban, hogy a jesiva hallgatók számára megszűnik a mentesítés, besorozhatóvá válnak.

A döntést megelőző héten az államügyész hivatala az új jogszabályok elfogadása érdekében hat hónapos halasztást nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak a törvény végrehajtására. Az államügyészség kifejtette, hogy kérése abból ered, hogy a kormány és a Kneszet a koronavírus kezelésével foglalkozik, és nem fog tudni új jogszabályokat elfogadni az ügyben.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyanebben a dokumentumban kijelentette, hogy a jogszabályokat a lehető leghamarabb el kell fogadni.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

Az uttraortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és hat hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a három egymást követő sikertelen kormányalakítás miatt. Izrael azonban márciusban 2 éven belül negyedszer is választások elé néz.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .