Kochavi: A 2015-ös iráni atomalkuhoz való visszatérés, még javított formában is, rossz dolog lenne

1
Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, Aviv Kochavi vezérkari főnök fotó: Izraeli Védelmi Erők

ujkelet.live

Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Aviv Kochavi altábornagy kedden, ritka alkalomként, nyilvánosan figyelmeztette Joe Biden amerikai elnököt, hogy ne térjen vissza a 2015-ös iráni nukleáris megállapodáshoz (JCPOA).

„Az Egyesült Államokban történt váltás miatt az irániak azt mondják, szeretnének visszatérni az előző megàllapodáshoz” mondta Kochavi a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) címzett beszédében. „Szeretném tisztázni a JCPOA-val kapcsolatos álláspontomat, melyet minden kollégámmal megosztok, amikor találkozom velük szerte a világon. A 2015-ös megállapodáshoz való visszatérés, még ha egy hasonló, kisebb javításokat eszközölt megállapodás is, operatív és stratégiai szinten rossz megállapodás. Ezért egy ilyen megállapodást nem szabad lehetővé tenni.”

„Irán nemcsak Izraelt fenyegeti, hanem az egész világot. Ha a 2015-ös iráni megállapodás megvalósult volna, Irán végül bombához jutott volna, mert a megállapodás nem tartalmazott korlátozásokat és felügyeletet annak megakadályozására. A mai Irán nem a 2015-ös JCPOA-t aláíró Irán” – hangsúlyozta Kochavi.

„Kétségtelen, hogy Irán olyan katonai nukleáris képességekkel rendelkező ország kíván lenni, amelyeket ha úgy dönt, használhat … Irán dönthet a bomba készítés irányába haladásról. Ennek az elemzésnek a fényében utasítottam az izraeli hadsereget, hogy készítsen több operatív tervet, és ezeken a terveken dolgozunk, és a következő évben kidolgozzuk őket… A kormány fogja eldönteni, hogy felhasználja-e őket.”

Kochavi foglalkozott az Izraelt északról és délről fenyegető veszélyekkel is.

„Minden ötödik ház Libanonban rakétatároló. Egy ház melletti rakéta katonai célpont. A következő háború kezdetén riasztani fogjuk Libanon lakosságát, hogy el kell hagyniuk azokat a területeket, ahol rakétákat és lövedékeket tárolnak. Az Izraeli Védelmi Erők támadásai ‘elöntik’ majd ezeket a raktárakat. Akik távoznak, jól teszik. Akik nem, azok már tudják, hogy rakétatárolókkal teli területen élnek… Az ellenség úgy döntött, hogy kiterjeszti jelenlétét és fegyvereit, beleértve a rakétákat és a lövedékeket, a városi területekre. Szándékosan figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot; ennek legegyértelműbb bizonyítéka, hogy ezeket a rakétákat Afula, Metula és Gus Dan [Tel Aviv nagyvárosi területe] felé akarják kilőni… A csatatér változó jellege változtatásokat követel meg tőlünk is. Hatékonyabban kell feltárnunk ellenségeink képességeit, és ez a többéves tervünk [Tenufa- Lendület] lényege.”

Kochavi továbbá felszólította a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetet, hogy adja vissza az izraeli katonák holttestét és engedje el a jelenleg Gázában fogva tartott izraeli civileket.

„Gáza lakosainak azt mondom, hogy az életminőségetek nagymértékben javítható – de csak azt követően, hogy visszakaptuk eltűnt katonáinkat.”

A két elesett izraeli katona, Oron Saul és Hadar Goldin maradványai a 2014-es erős szikla óta a Hamász kezében vannak, valamint két fogvatartott civil, Avera Mengistu és Jumaa Ibrahim Abu, akik önszántukból mentek át Gázába, szintén a terrorszervezet birtokában vannak.

A vezérkari főnök figyelmeztette Izrael polgárait, hogy háború kitörése esetén sok rakéta fog zúdulni Izrael nagylakosságú területeire.

„Ez egy lehetőség és kötelességem, hogy a lehető legvilágosabban emlékeztessem Izrael polgárait arra, hogy a támadás kezdetén, egy háború során sok rakétára és lövedékre lehet majd itt számítani, és nem lesz könnyű.”

„E fenyegetésekkel szemben rendkívül jelentős ellentámadással fogunk reagálni, amely magában foglalja a rakéták, lövedékek és fegyverek célzását akár nyílt területeken, akár épületek szomszédságában és belsejében” – jelentette ki Kochavi.

A komplex helyzet, amivel a hadsereg szembesül

A vezérkari főnök úgy tűnt, megerősiti, hogy Izrael a felelős a múlt hónapban vêgrahajtott két szíriai légicsapásért, mondván, hogy az első egy fegyvergyártó létesítményt célzott, a másik pedig egy fegyverszállítmányt.

Az izraeli hadsereg számos fronton és típusú fenyegetéssel szembesül, a komplexitás bemutatására Kochavi egy olyan hetet hozott fel példáként, amelyben a hadsereg két külföldi országban, valamint a Gázai övezetben és Júdea és Szamáriában folytatott műveleteket.

Bár tartózkodott Szíria megnevezésétől – ehelyett „A” országnak nevezte -, a Kochavi által leírt ütemterv egyértelműen jelzi, hogy az egyik szóban forgó ország Szíria.

„Az első napon széles körben támadtuk … nevezzük A-nak az országot. Ott egy gyárat és magukat a fegyvereket is bombáztunk. Másnap a Vaskupola elfogott két rakétát, amelyek Askelon felé tartottak”- mondta Kochavi, nyilvánvalóan a december 25-én éjszaka történt szíriai légicsapásra és másnap a Gázából indított rakétatámadásra utalva.

„Ezután kommandós rajtaütést hajtottunk végre a ‘B’ fronton, amely nem feltétlenül az első körben található ”- mondta Kochavi, a katonaság kifejezését használva az Izraellel közvetlenül szomszédos országok és területek vonatkozásában. Nem egyértelmű, hogy melyik országra vonatkozik ez, bár lehetséges, hogy Irakot takarja, amely Szíriával határos és nem szerepel az „első körös” országok listáján.

„Két nappal később ismét támadtuk A-országot, megakadályozva a fegyverek átszállítását A-ból B-be. Olyan fegyverzetről volt szó, amelyet állítólag Izrael Állam ellen irányítottak és vetettek volna be” – mondta, valószínűleg az Iránhoz kapcsolódó szíriai telepek elleni december 31-én végrehajtott légicsapásra utalva.

„És mindeközben a Központi Parancsnokságban éjjel-nappal hét-tíz letartóztatást hajtottak végre. A [letartóztatottak] közül néhány terrortámadást hajtott volna végre a 443-as út autópályán vagy Chalamis [zsidó] telepen.”

Kochavi megjegyezte, hogy mindezek mellett a katonaság megkísérelte megakadályozni az Izrael ellen folytatott állandó kibertámadásokat is.

Nemzetbiztonság

A vezérkari főnök szerint Izrael nemzetbiztonsági szempontból jobb helyzetben van, mint a múltban, bár a zsidó állam elleni fenyegetések egyre bonyolultabbak és nehezebbek.

„Annyit mondhatunk, Izrael Állam stratégiai helyzete javuló tendenciát mutat. Azt mondanám, hogy az elrettentés azokkal az országokkal szemben, amelyek ellen működünk, erősödött. Az elrettentés nem bináris szituáció. Az elrettentést különböző események megtörhetik, de általánosságban egyikük sem akar semmit kezdeményezni ellenünk. Minden cselekedetük – szinte kivétel nélkül – megtorlások a mi akcióinkra, nem olyan a cselekedetek, amelyeket ők kezdeményeztek.”

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .