ujkelet.live
Az INSS (Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete) vezetője, Ámosz Jadlin szerdán átadta Reuven Rivlin elnöknek a 2021-es évre készített stratégiai értékelését és javaslatait.
A Tel-Avivi Egyetemen működő nagyrészt egykori védelmi és diplomáciai tisztviselőkből álló agytrösz, minden évben elkészíti az Izrael Államot fenyegető veszélyek stratégiai értékelését és az általa javasolt lépéseket, amelyeket az országnak a fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében meg kéne tennie.
Rivlin elnök: „A szerkesztők nyitó áttekintésükben rámutatnak, hogy ‘az Izrael Állam előtt álló kihívások felvázolása mellett meg kell vizsgálni a kezelésük lehetőségeit is.’ Itt azt sugallják, hogy van válasz a fenyegetésekre. Lényegében minden fenyegetés számunkra egy új lehetőség kezdete és reménye. Korábban megjegyeztem a nagy bizonytalanság állapotát – különösen ebben az évben. A bizonytalanság mindig kockázatokat rejt, de emellett lehetőségeket és új kilátásokat is. Meg kell küzdenünk a kockázatokkal, és ki kell használnunk a lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban két, lényegében egy és ugyanazon megfigyelést szeretnék tenni. Az első az izraeli polgárok és az állam közötti bizalom helyreállításának sürgős szükségességére vonatkozik – a bizalomra, amely az elmúlt évben súlyos, talán halálos csapásokat szenvedett. A második megfigyelés a közelgő választásokra és a folyamatban lévő politikai és társadalmi szakadásra vonatkozik. Ez lesz két éven belül a negyedik választási ciklus, számomra mint elnök, az utolsó. Feltételezve, hogy megszűnik a minket fenyegető közegészségügyi fenyegetés, és remélem, hogy ez így is lesz, az izraeli társadalomnak sürgősen szüksége lesz egy stabil, működő kormányra, amely elsősorban a gazdaság fellendítésével, a társadalmi polaritásokkal és az izraeli társadalomban, a polgártársak közötti szakadékkal – nagy szakadékkal – fog foglalkozni.
Le kell gyűrnie a felesleges gyűlöletet, amely aláássa nemzeti ellenálló képességünk alapjait. Ha nem jön létre stabil kormány, a kötelesség és a felelősség a Kneszet-tagok vállára hullik, minden párt részéről, hogy Izrael polgárainak törvényhozási vagy politikai megoldást nyújtsanak az elhúzódó válságból való kilábalást követően.
Ez a kiadvány fontos az izraeli demokrácia ellenálló képessége szempontjából, mivel ez egy nyilvános és mindenki számára hozzáférhető jelentés. Az Intézet munkatársai továbbra is odaadással, bölcsességgel és bátorsággal szolgálják Izrael Állam ellenálló képességét kutatásaik révén, mindezt a szeretet és a hazánk és a társadalom előrehaladásának vágya vezérli.”
Az INSS vezetője, Ámosz Jadlin nyugdíjazott vezérőrnagy prezentációjában a következetőt mondta:
„Izrael 2021 hajnalán erős ország, amely katonai, diplomáciai, technológiai és gazdasági hatalommal rendelkezik, a koronavírus-válság ellenére. Ugyanakkor Izrael egy sokoldalú belső válság [a jelentésben belső és többrendszerű diszfunkcióként szerepel] közepette van, amely magában foglalja a közegészségügy, gazdaság, társadalom, politika és kormányzás kihívásait.
Ez a komplex válság, amelyet a koronavírus-járvány feltárt, tönkreteheti a nemzetbiztonság alapjait, mivel az állami rendszerek és intézmények gyengüléséhez vezet.
Mióta az INSS elkezdte közzétenni a fenyegetések éves rangsorát, először történt, hogy szakértőink felmérésében a belső fenyegetést az Izrael nemzeti ellenálló képességét és biztonságát veszélyeztető három fenyegetés közé sorolták” – jelentette ki Jadlin. A 2020-as INSS-jelentésben a harmadik helyen egy Gázával vívott háború fenyegetése állt.
„A súlyos belső fenyegetés ellenére nem szabad illúziókat fűzni a külső fenyegetések eltűnéséhez, és elképzelhető, hogy olyan nemzetbiztonsági események történnek, amelyek nem tervezett eszkalációhoz vezetnek. Annak valószínűsége, hogy Izrael 2021-ben külső biztonsági kihívásokkal szembesülne, nem kicsi.” Az intézet igazgatója az „első északi háborút” tartotta a legsúlyosabb fenyegetésnek, amellyel Izrael 2021-ben szembesül. „A következő északi háború nem egy hadszintérre fog korlátozódni” – hangsúlyozta.
A Teheránnal kialakult feszültség kapcsán: „Iránnak ‘kiegyenlítendő számlája’ van Izraellel, és lehetséges, hogy Teherán agresszíven fog cselekedni, főleg meghatalmazottak és szövetségesek útján [Libanonban, Szíriában, Irakban és Jemenben], számolva azzal, hogy a Biden-kormány visszafogott lesz és valószínűleg enyhít az Iránt sújtó ‘maximális nyomáson’. Izraelnek fel kell készülnie a várható párbeszédre egy új nukleáris megállapodásról, és ennek keretében meg kell határoznia Izrael létfontosságú érdekeit. Izraelnek folytatnia kell a tevékenységét Irán szíriai [katonai jelenlétének] megszilárdítása és a rakétaprojekt ellen, amit Irán a térségben szervez, és megbízható támadási opciókat kell kidolgoznia Irán ellen.”
A palesztin üggyel kapcsolatban: „Bár a palesztin probléma nem szűnt meg, a befolyás és nyomás alkalmazásának eszközei a palesztinok részéről vesztettek valamennyit potenciáljukból. A biztonság csendes stabilizálására kell törekedni, a lakosság és a polgári infrastruktúra körülményeinek javításával együtt. Gázában fennáll egy erőteljes eszkaláció lehetősége. Konfrontáció esetén Izraelnek súlyos csapást kell mérnie a Hamász katonai szárnyára.”
A normalizációs megállapodások kapcsán: „Regionális szempontból az Ábrahám-egyezmények és az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Marokkóval – és esetleg más, sorban lévő országokkal – való normalizáció rendkívül fontos stratégiai hír, amely pozitív hatással van mind nemzetbiztonsági, mind agazdasági szinten. Intézkedéseket kell tenni a tendencia folytatásának reményében, [számolva] egy lehetséges jövőbeni Szaúd-Arábiával kötött normalizációs megállapodás aláírásával, amelynek messzemenő következményei lennének.”
