Gantz nagyobb összefogásra szólít Irán ellen

0
Beni Gantz védelmi miniszter a Sajetet 13 haditengerészeti kommandós egység bázisán 2021. január 5. Foró: Twitter videó képernyőfotó

Avi/ujkelet.live

Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) kedden látogatást tett a Sajetet 13 elit kommandós egység kiképző bázisán.

„Ma a haditengerészet és annak elit egységeinél teszek látogatást, amelyek minden térben működnek, legyen közel vagy távol, a víz felett vagy alatt” – mondta az exvezérkari főnök Gantz egy videónyilatkozatban, dicsérve a katonák nagyszerű munkáját.

A világ legjobbjai között számon tartott Sajetet 13 egy tengeri kommandós egység, ami a tengeren, a szárazföldön és a levegőben, különböző merész és különleges tevékenységeket hajt végre.

Az egység különféle operatív tevékenységeket folytat, beleértve az ellenség tengeri infrastruktúrájának stratégiai megkárosítását, valamint az ellenség műveleteit feltáró magas színvonalú hírszerzési információgyűjtést.

A egységben való szolgálat ötvözi a gyalogos kiképzést a tengeri háborúval, búvárkodással és a speciális hajók üzemeltetésével.

A Sajetet 13 harci csapatok kiképzése hosszú és átfogó folyamat, mert különböző képességeket kell elsajátítaniuk és kiképzéseken kell részt venniük, hogy teljesíthessék küldetésüket. A harcosok többek között gyalogsági harcokra, terrorizmus elleni küzdelemre és gerillaháborúra, ejtőernyős műveletekre és haditengerészeti támadásokra szakosodtak.

Gantz továbbá nagyobb nemzetközi erőfeszítésekre szólított Irán ellen, miután az Iszlám Köztársaság megerősítette, hogy 20 százalékos tisztaságú urándúsításra törekszik, megszegve a 2015-ös nukleáris megállapodást.

„Tudjuk, hogy Irán továbbra is instabilitással tüzeli a régiót, és úgy döntött, hogy a [z urán] dúsítást 20 százalékra emeli. Irán globális és regionális kihívás, és a mi szemünk is nyitva. Mindenkinek össze kell fognia az Irán regionális terrorista tevékenységei és atomfegyverzete jelentette fenyegetések elleni küzdelemben.”

Benjamin Netanjahu miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Irán urándúsításra irányuló lépése megsértette – az általa hevesen ellenzett – 2015-ös nukleáris megállapodást, és bizonyítékul szolgál, hogy atomfegyverekre törekszik.

„Irán azon döntése, hogy továbbra is megszegi kötelezettségeit, növeli a dúsítást és előmozdítja az ipari urándúsító kapacitást a föld alatt, semmilyen módon nem magyarázható, csak azon vággyal, hogy folytassa katonai atomprogramjának kifejlesztésére irányuló célját” – írta a miniszterelnök Twitteren.

„Izrael nem fogja engedni Iránnak, hogy atomfegyvereket gyártson.”

Az állami IRNA hírügynökség hétfőn Ali Rabieit iráni kormányszóvivőt idézte, aki szerint Hasszán Rohani elnök elrendelte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében.

Ali Rabiei közölte, hogy a folyamat a parlament által nemrég elfogadott új jogszabállyal összhangban kezdődött meg.

Egy évtizeddel ezelőtt Irán azon döntése, hogy elkezdi 20% -ig dúsítani az uránt, majdnem egy izraeli csapást eredményezett nukleáris létesítményei ellen, a feszültség csak a 2015-ös atomalkuval csökkent valamelyest.

Donald Trump amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat Irán világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásából. Az azóta eltelt idő alatt eszkalációs incidensek sorozata történt a két ország között.

Irán a múlt héten tájékoztatta az ENSZ atomügynökségét az urándúsítás fokozására irányuló tervéről.

Irán a 2015-ös atomalku óta nem dúsított ilyen mértékben, amely 3,67% -ra korlátozta az urán dúsítását. Teherán nemrégiben átlépte ezt a határt, mivel a nukleáris megállapodás felbomlott, elérve a 4,5% -ot.

A 20% -ra dúsított urán messze elmarad az atombombák gyártásához szükséges 90% -tól, de a 20% -ról 90% -ra való ugrás valójában meglehetősen gyorsan megvalósítható a 4% -ról 20% -ra való áttéréshez szükséges munkához képest.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .