ujkelet.live
Izraeli tisztviselők úgy vélik, Omán lesz a következő ország, amely bejelenti, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel, csatlakozva Perzsa-öbölbeli szomszédaihoz, az Egyesült Arab Emírségekhez és Bahreinhez.
2018 októberében Kábúsz bin Szaid asz-Szaid ománi szultán történelmi jelentőségű lépést tett, amikor meghívta Benjamin Netanjanhu miniszterelnököt Ománba, egy olyan országba, amelynek nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Izraellel.
Netanjahu ománi látogatását kihasználva az akkori védelmi miniszter, Avigdor Liberman a miniszterelnök preferáltja, Ejal Zamir vezérőrnagy helyett Aviv Kochavit nevezte meg Gadi Eisenkott vezérkari főnök utódjának.
Két nappal Netanjahu látogatása előtt a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász és küldöttsége is Ománban járt, és Abbász is találkozott a szultánnal.
Az utolsó izraeli látogatásra Ománba 1996-ban került sor. Simon Peresz korábbi miniszterelnök azért találkozott a szultánnal, hogy megnyisson egy Izraeli Kereskedelmi Képviseleti Irodát, amelyet négy évvel később, a második intifáda kitörése után bezártak. A gazdasági kapcsolatok soha nem érték el a teljes diplomáciai kapcsolatok szintjét.
A források szerint Szaúd-Arábia szintén előre léphet a diplomáciai kapcsolatok létesítése terén Izraellel, mielőtt Donald Trump amerikai elnök januárban távozik hivatalából. Az izraeli médiában múlt hónapban kiszivárgott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök Szaúd-Arábiába repült, ahol találkozott a trónörökössel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A Moszad igazgatója, Joszi Cohen is részt vett a megbeszélésen.
Szaúd-Arábia ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen normalizáció közte és Izrael között csak egy tartós békemegállapodás mellett történhet, amely magában foglalja az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldását.
Ugyanakkor a szaúdi rezsim állítólag fontos szerepet játszott az Izrael és Marokkó közötti kapcsolatok előmozdításában, a források ebből arra következtettek, hogy Rijád azt akarta, hogy több ország normalizálja a kapcsolatait Jeruzsálemmel, mielőtt ő maga is meglépné.
A tisztviselők szerint normalizációs tárgyalások vannak folyamatban még Nigerrel, Malival, Dzsibutival, Mauritániával és a Comoro-szigetekkel, valamint Indonéziával, Pakisztánnal, a Brunei Szultanátussal, Bangladesswl és a Maldív-szigetekkel annak érdekében.
A források szerint Mike Pence leköszönő amerikai alelnök januárban búcsú látogatásra érkezik Jeruzsálembe – Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírósági meghallgatásának hetében -, egy héttel Joe Biden megválasztott elnök beiktatása előtt. Az utazás két új normalizációs megállapodás bejelentésével is egybeeshet, de Szaúd-Arábia állítólag nincs a pakliban.
Vasárnap Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó pedig találkozni fog Netanjahuval, hogy megvitassak az Iránnal kapcsolatos fejleményeket.
Csütörtökön Trump bejelentette, hogy Izrael és Marokkó megállapodtak a kapcsolatok normalizálásáról, míg az Egyesült Államok beleegyezett Marokkó Nyugat-Szaharával szembeni követelésének elismerésébe.
Egy nappal később a Trump-kormány értesítette a kongresszust, hogy előmozdít egy egymilliárd dollár értékű fegyvereladást az észak-afrikai nemzet számára. A megállaposás állítólag magában foglalja a General Atomics négy MQ-9B SeaGuardian drónját, valamint a Lockheed Martin, a Raytheon és a Boeing által gyártott Hellfire, Paveway és JDAM precíziós irányítású lőszereket.
Augusztusban a Trump-kormány erőfeszítéseinek eredményeként két Öböl-menti ország, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein normalizálta a kapcsolatait Izraellel. Az Ábrahám-egyezménynek nevezett megállapodás után az Egyesült Arab Emírségeknek lehetősége nyílt olyan amerikai fejlett fegyverek és repülőgépek megvásárlásához, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számára.
Októberben Szudán is közölte, hogy normalizálja a kapcsolatait Izraellel, míg a Fehér Ház elkötelezte magát amellett, hogy lépéseket tesz Szudán törlésére a terrorizmust támogató országok listájáról.
Forrás: Ynet; ujkeletlive
