Éjféli gyors – a járvány miatt 268 000 család került súlyos anyagi helyzetbe

0

ujkelet.live

Az izraeli háztartások körében a koronaválság idején súlyosbodó anyagi nehézségek és az élelmiszer-bizonytalanság növekedéséről készült tanulmányt nyújtott be Reuven Rivlin államelnök részére a Latet nonprofit szervezet.

A jelentés szerint a COVID-19 járvány miatt 268 000 izraeli család került súlyos anyagi helyzetbe.

A különféle jóléti és élelmiszersegélyeket biztosító Latet szervezet a szegénységet – a jövedelem alapján meghatározó állami hivatalos jelentéstől eltérően, a háztartások számára nem elérhető, olyan alapvető szükségletek szerint határozza meg, mint a lakhatás, az oktatás, az egészségügy, az élelmiszer-biztonság és a megélhetési költségek fedezetének képessége.

Idén a szervezet nem a többdimenziós szegénységi index, hanem a koronavírus válság szempontjából releváns, az izraeli háztartások foglalkoztatottságának és gazdasági helyzetének változását nyomon követő felmérést készített.

A jelentés adatai szerint idén a járvány előtt mért 20,1 százalékhoz képest, a szegénységben élő háztartások körében 29,3 százalékos növekedés tapasztalható, vagyis a jelenleg nyilvántartott 850 000 háztartás összeségében 268 000 szegénységben elő családdal bővült.

A tanulmány szerint jelenleg 656 000 izraeli család (22,6%) élelmiszer-bizonytalanságban él, a járvány előtt mért 513 000 háztartáshoz képest (17,8%). Közülük 286 000 (9,9%) rendkívül súlyos élelmiszer-bizonytalanságban él, a vírusválság előtti 252 000 családhoz képest (8,8%). A járvány kezdete óta körülbelül 143 000 (+ 4,8%) háztartást tartanak nyilván élelmiszer-bizonytalansági besorolás alapján és ezen belül 34 000 család él súlyos élelmiszer-bizonytalanságban.

A koronavírus-járvány miatt 422 000 háztartás került nehéz pénzügyi helyzetbe, ami 14,5 százalékos növekedést jelent.

A tanulmány arról is beszámol, hogy az idős segélyben részesülők 86 százaléka magányos, és 21,6 százalék attól tart, hogy egyedül fog otthon meghalni.

A jelentés azt is megállapította, hogy a járvány idején az izraeli társadalom középosztálya 15,5 százalékkal zsugorodott és pénzügyi mutatói 29 százalékkal csökkentek. A járvány miatt Izrael lakosságának 50,7 százaléka számolt be jelentős gazdasági károkról, ezzel szemben mindössze 19,6 százalék jelentős egészségügyi károkról.

Izrael lakosságának anyagi szükségletei 70 százalékkal emelkedtek a járvány miatt és a megkérdezettek 24 százaléka azt állítja, hogy nem kapott pénzügyi segítséget annak ellenére, hogy szüksége lett volna rá. Továbbá az izraeli közvélemény 79,1 százaléka úgy véli, hogy a növekvő szegénységgel a kormánynak kellene foglalkoznia és mindössze 21,3 százalék gondolja úgy, hogy a kormány felelősségteljesen cselekedett.

A szegénységi ráta növekedése megerősíti a válság kezdetének legpesszimistább gazdasági előrejelzéseit, és rávilágít az izraeli ökoszisztéma gyengeségeire – állítja Gilles Darmon, a Latet alapítója és elnöke.

A koronavírus felborította az érzékeny gazdasági egyensúlyt, családok tízezreit sodorta gazdasági nehézségekbe és szegénységbe, de ennek a törékenységnek a feltételeit, az állam teremtette meg azzal, hogy korábban nem volt hajlandó jelentősen befektetni ezekbe a családokba a társadalmi rugalmasság kialakítása érdekében – tette hozzá Darmon.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .