ujkelet.live

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön elrendelte, hogy a kormány 21 napon belül indokolja meg azokat a jogszabályokat, amelyek a jelenlegi egységkormány gyökereként szolgálnak, szabályozva a hatalommegosztási megállapodást és a rotációs miniszterelnök intézményét.

A petíció benyújtói azzal érvelnek, hogy a rotációs miniszterelnök intézménye az alaptörvények kormányra vonatkozó szakasza alapján lényegesen megváltoztatja Izrael kormányzati rendszerét, amely előírja, hogy az országnak csak egyetlen miniszterelnöke van. A megállapodás két különböző kormányt hoz létre, amelyek mindegyikét egy másik miniszterelnök vezeti, amely megbénítja Izrael végrehajtó hatalmát és károsítja parlamenti demokráciáját. Továbbá az a módosítás, amely lehetővé tette az egységkormány létét, alkotmányellenes, a Kneszet hatalmával visszaélve történt, és hatályon kívül kell helyezni.

A meghallgatást felügyelő 3 bíróból álló testület – amelyet a Legfelsőbb bíróság elnöke, Eszter Hajut vezetett, Hanan Melcer elnökhelyettes bíróval és Neal Hendel bíróval – kilenc bíróból állóvá bővült.

A Legfelsőbb Bíróság az év elején elutasította a koalíciós megállapodás elleni petíciókat, azt állítva, hogy a bíróság nem avatkozik bele befejezetlen jogalkotási eljárásokba, ezért a bírák nem tanácskoztak a koalíciós megállapodás jövőbeni jogszabályaival, például az alaptörvény kormányra vonatkozó szakaszának módosításával kapcsolatos záradékokról.

A Kneszet elnöke, Járiv Levin (Likud) kritizálta a bíróságot és „felháborítónak” nevezte a döntést.

„A Legfelsőbb Bíróság felháborító határozatában lefekteti az alapjait az alaptörvényekbe való beavatkozás vörös vonalának átlépéséhez” – mondta Levin. „Nincs hatáskörük arra, hogy a demokrácia legalapvetőbb elveivel ellentétes módon lépjenek fel, és ezért alapjaiban semmisnek tekintendők.”

A múlt havi meghallgatás során Hajut kiemelte azt a tényt, hogy a Legfelsőbb Bíróság soha nem semmisített meg Alaptörvényt vagy egy ilyen törvény módosítását, és szerinte nagy kérdés, hogy a bíróságnak van-e erre felhatalmazása.

„A Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a bíróság megérti, hogy Izrael alkotmányos szerkezetének megváltoztatásának vagyunk tanúi egy görbe politikai megállapodás legitimálása érdekében” – mondta Nitzan Horowitz, a baloldali Meretz párt vezetője, a három petíció egyikének benyújtója. „A Likud és a Kék-Fehér közötti korrupt megállapodás morálisan, demokratikusan és jogilag is téves.”

Sok konzervatív véli úgy évek óta, hogy a Legfelsőbb Bíróság túlzott hajlamot mutat a Kneszet által elfogadott törvények megsemmisítésére, kritizálva az intézmény volt elnöke, Aharon Barak által az 1990-es években vezetett „alkotmányos forradalmat”.

Szintén kritikusan tekintenek a bírák kiválasztásának módszerére is, amely gyakorlatilag vétó jogot ad a Legfelsőbb Bíróság hivatalban lévő bíráinak kollégáik kinevezésében, mivel három bíró foglal helyet az Bírói Kinevezési Bizottságban, és új bírákat csak a tagok többségével lehet kinevezni, a bizottság kilenc tagjából hét támogatásával.

Politikai karrierjének nagy részében Benjamin Netanjahu miniszterelnök nem szorgalmazott változtatást, sőt 2012-ben azt mondta, hogy „megvédte” a Legfelsőbb Bíróságot. Ez megváltozott az elmúlt években, mióta a miniszterelnök ellen vizsgálat indult és végül három korrupciós ügyben vád alá helyezték. Annak ellenére, hogy fokozta az igazságszolgáltatással szembeni retorikáját és kirívó támadásokat indított a rendszer ellen, a kormány eddig nem tett konkrét lépéseket.

Netanjahu és Beni Gantz (Kék-Fehér) április 20-án megállapodást írt alá egy nemzeti, vészhelyzeti egységkormány létrehozásáról.

Május 17-én 508 nap kormányalakítási krízist lezárva, Izrael 35. kormánya letette az esküt.

Izrael 35. kormánya a több mint 30 miniszterével az ország történetének valaha volt legnagyobb és legdrágább kormánya.

A minisztériumok és maga a miniszterelnöki poszt is egyenlő felosztásra került a Likud és a Kék-Fehér között.